91. A borneói orángután
Nemrég a tudósok még minden egyes orángutánt egy fajhoz soroltak, Pongo pygmaeushoz. De a genetikai vizsgálatok elég különbséget mutattak ki Borneo és Szumatra szigetén ahhoz, hogy két különálló fajra osszák őket.
Nemrég a tudósok még minden egyes orángutánt egy fajhoz soroltak, Pongo pygmaeushoz. De a genetikai vizsgálatok elég különbséget mutattak ki Borneo és Szumatra szigetén ahhoz, hogy két különálló fajra osszák őket.
A mézrabló erszényes nevéhez illően kizárólag nektáron és virágporon él. Annyira apró méretű, hogy nem törik le alatta a virág szára. Hosszú orra és nyelve van, ennek segítségével szívja a virágból a nektárt.
Az állatvilágban nem csupán különleges megjelenésű, hanem speciális látással megáldott állatokat is találhatunk. Tudod, hogy a béka szemei miért düllednek ki, és hogyan tudja becsukni? És azt, hogy a víziló hogyan lát a víz alatt? Íme néhány érdekesség az állati szemek világából!
Ki ne vágyott volna már arra, hogy láthatatlan legyen legalább egy napra? Hát a rovarok már jóval meghaladták az embereket ezen a téren, egyesek közülük nap mint nap játszadoznak a láthatatlansággal. Ezeket üvegszárnyú rovaroknak hívják, mert a szárnyuk bizonyos részei átlátszóak. De miért is van szükségük rá? Azért, hogy a kisebb rovarok nekirepüljenek? Vagy egy fadarabnak álcázzák magukat és aztán elrepülnek? Tudjunk meg még többet ezekről a pimasz kis rovarokról...
A lugasépítő madarak gazdagon díszített lugasokat építenek, így próbálják elcsábítani a tojókat. A díszítéshez bármit felhasználnak, ami elég színes és fényes ahhoz, hogy magára vonzza a figyelmet. A hímek csalfák: sok tojót elcsábítanak, de egyik mellett sem maradnak meg.
Miután nem történt laboratóriumi vizsgálat, csak találgatni lehet, hogy mi okozta az állat elhullását. A tünetek alapján gyomor-bélgyulladás alakult ki. Azt azonban, hogy ezt fertőző betegség (pl. parvo) vagy mérgezés okozta, már nem fogjuk megtudni. A parvo a rendszeres oltásoknak köszönhetően már valóban ritkán előforduló betegség - én már évek óta nem találkoztam vele. A táplálkozási anomáliákból adódó problémák kölyökkorban igen gyakoriak. A hányás és hasmenés következtében kialakuló gyors kiszáradás pedig gyors halálhoz vezet. A mérgezések (pl. többé-kevésbé mérgező növények megrágása, lenyelése) kölyökkorban sokkal súlyosabb problémát okoznak, mint felnőtt állatoknál. Gyakoriságuk meglehetősen változó. A kölykök hajlamosak arra, hogy környezetükben mindent megrágnak (mint ahogy az ember gyereke is mindent a szájába vesz). Gyakran emészthetetlen, és ártalmas dolgokat is.
A macskák nagyon sok oknál fogva mutatnak olyan viselkedési és magatartási formákat, amelyeket a gazdik "agresszivitásnak" neveznek - akkor is ha az nem kifejezetten az. Csak a cica adatainak részletes ismeretében a tartási körülményeinek megfigyelését követően lehet kizárásos alapon és néhány teszt segítségével leszűkíteni a kiváltó okokat, amelyeknek tudatában megoldásokkal lehet próbálkozni.
Üdvözlöm! A leírt tünetek alapján valóban felmerül a szájüregi gyulladás is, mint lehetőség, de előfordulhat állkapocs ízületi, idegrendszeri probléma is, illetve a rágóizomzat betegsége is. További vizsgálatok lennének szükségesek a pontos diagnózishoz.
Ha a kollega ezt diagnosztizálta és a tünetek (izomsorvadás stb.) erre utalnak, akkor nagyon valószínű, hogy ez a probléma. Ha viszont nincs javulás, feltétlen javasolnék egy teljes vérlabor, és fogsorvizsgálatot az egyéb betegségek kizárására. Amennyiben ezek negatívak, akkor biztos, hogy rágóizomsorvadás okozza. A betegség tényleg nem gyógyítható, csak gyulladáscsökkentőkkel a tüneteket lehet enyhíteni, de a romlás nem megállítható...
A metszés mindig az erővonalak szerint történik könyök-függőleges. A másodlagos sebgyógyulás hosszadalmas, naponta kötni, tisztítani kell. A kollegát a tulajdonos tudja megítélni.