6. Isztriai kopó, az ősi vadászkutya
Az isztriai kopó vizslamunkát is ellátó, jellegzetesen keleti típusú kutya. 40-50 cm magas, különböző színekben előforduló balkáni kopófajta.
Az isztriai kopó vizslamunkát is ellátó, jellegzetesen keleti típusú kutya. 40-50 cm magas, különböző színekben előforduló balkáni kopófajta.
A tibeti terrier nagyon éber, mozgékony jelzőkutya. Okos, értelmes könnyen tanítható. Türelemmel, szép szóval lehet náluk jó eredményt elérni.
Az afrikai sügérek közel egy évszázada díszítik Európa és Amerika akváriumait, és hazánkban is egyre több fajuk található meg. Népszerűségük nem a véletlen műve.
A tűzhalak (oroszlánhalak, vagy más néven pulykahalak) vérbeli ragadozó halak, szívósak és nem válogatósak.
A dzsungáriai törpehörcsög Szibériából származik, Európában csak az 1980-as években vált népszerűvé. Bár társaságkedvelő állat, csak a különböző neműek férnek meg békésen egymás mellett.
A nemek megkülönböztetése nem olyan egyszerű, mint pl. a hullámos papagájoknál. A tojók színei mindig haloványabbak és nincsen a pofákon sárga színeződés, de a farkuk alulról figyelve sárgás. A nimfák általában 5 tojást tojnak, ezért a 8 (és főleg ha még több!) tojás soknak tűnik. Elképzelhető, hogy a "tojásrakás állandósulása" nevű betegség okozza ezt. Ennek hormonális zavar szokott a hátterében megbújni. Ha tényleg erről van szó (és továbbra is tartósan fennmarad a tojásrakás), akkor állatorvos (vizsgálat után) hormoninjekcióval kezeli a madarat. Előfordulhat az is, hogy egyszer csak abbamarad a tojásrakás. Nem valószínű, hogy termékeny tojásokról van szó (ezt kívülről nem könnyű megállapítani), de azt meg lehet figyelni, hogy párosodnak-e egyáltalán a madarak, már ha különböző neműek.
Az, hogy később kelt ki, még normálisnak tekinthető. Ennek a pár napnak megfelelő "lemaradás" is normális jelenség. Ha ennél nagyobb mértékű a lemaradás (a tollak, testméret, stb. fejlődésében), akkor lehet, hogy valamiféle veleszületett betegség okozza a problémát. Ez kelésgyenge madaraknál (később kel, mert gyenge és ezért nem tudja feltörni a tojáshéjat, éppen ezért nem is szoktak segíteni rajtuk) gyakori és ez fordítva is igaz! Meg lehet próbálni több táplálékhoz juttatni, vagyis mesterségesen táplálni (például lágyeleséggel), eleségébe vitaminokat keverni, és így talán utoléri testvéreit a fejlődésben. A hím csipkedése normális jelenség (feltéve, ha nem véresre csipkedi a kicsiket). A frissen fejlődő tollakról szedegeti a száraz "tokanyagot".
A leírtak alapján elég rossz állapotban lehet szegény. Elképzelhető, hogy tojását nem tudja lerakni (tojásretenció), de bármi más betegség is okozhatja a letargiáját. Szerintem mindenképpen állatorvosi vizsgálatra és segítségre lenne szükség (visszamaradt tojás eltávolítása, kalciumhiány kezelése, stb.).
Pontos diagnózist csak az elhullott nyulak kórboncolása alapján lehetne adni.
Az epilepszia maga is idegrendszeri betegségnek számít. Ha nincs javulás, vissza kell menni az állatorvoshoz, aki további vizsgálatokat végezhet el, illetve a kezelésen is változtathat, ha ezt jónak látja. Mindenképpen azt tanácsolom, hogy bízzanak kezelőorvosukban, mert ez nagyon fontos, ezen alapul az állatorvos-gazdi-kutya kapcsolat és ez nagyon fontos a kezelés sikeréhez!