1151. Mit kell tudni a diómérgezésről és hogyan óvjuk meg a kutyánkat tőle?
Egyre több kutya kerül állatorvoshoz diómérgezés miatt. Miről ismerjük fel és mit tehetünk ellene?
Egyre több kutya kerül állatorvoshoz diómérgezés miatt. Miről ismerjük fel és mit tehetünk ellene?
A perzsaleopárd-kölyök született a Miskolci Állatkertben, szerdán tartották az első állatorvosi vizsgálatát.
A házi kedvencek ma már számtalan háztartásban igazi családtagok. Egyre inkább elköteleződünk a kis kedvencek mellett, és számos előnye van annak, hogy egy kutya, macska vagy egyéb állat az otthonunk részévé válik. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az állattartás során számos kihívással is szembe kell nézni. A háziállatoknak ugyanúgy szükségleteik vannak, valamint nem árt felkészülni rá, hogy időnként bizony a gazdák életét is megnehezíthetik.
A szívférgesség súlyos betegség, ami súlyos tüdőbetegséget, szívelégtelenséget és egyéb szervi károsodást okozhat, végső esetben a kutya életébe is kerülhet a fertőzés. De mit lehet tenni, hogyan lehet megelőzni?
Itt a tavasz, többet lehetünk kint a kedvenceinkkel a szabad levegőn, azonban a különböző betegségek, fertőzések esélye is ilyenkor nő meg. Segítünk, hogy mire kell figyelni azért, hogy a négylábú családtagjaid egészségesen élvezhessék a tavaszi és a nyári hónapokat.
Minden állat esetén számolni kell azzal, hogy minden beavatkozás és így az altatás is kockázattal jár. Ez fokozódhat bizonyos fajták esetén (pl. bulldogok, stb.), de betegségek, idős kor, stb. esetén is. Minden állatorvos törekszik arra, hogy minél kisebbre csökkentse ezt a kockázatot. Viszont ha valami miatt mindenképpen műteni kell az állatot (pl. szemműtét), akkor ha aggódunk, ha nem aggódunk, akkor is el kell végezni a beavatkozást, függetlenül a kockázattól, hisz egyébként mitől gyógyulna meg? Azért (bár sajnos előfordul! és - nálunk legalábbis - pont akkor, amikor "túlzottan" aggódik a gazdi, de ez már misztikum!) nagyon ritka manapság, hogy nagy baj legyen egy altatásból... A műtét utáni teendőkről a kezelő állatorvos tájékoztatást fog adni!
A máj- vagy vesebeteg kutyák táplálására a legmegfelelőbbek az állatorvosok felügyelete mellett kifejlesztett, különleges táplálkozási igényeket kielégítő speciális száraztápok és konzervek. Ezek a tápok és konzervek különbözö betegségben szenvedő állatok speciális táplálkozási igényi szerint vannak kifejlesztve. Szervi betegségenként más és más táp kapható. A fent említett tápok receptkötelesek és állatorvosi rendelőkben vagy állatpatikákban kaphatóak. Ilyen táp pl. a Hill´s által kifejlesztett L/D a májbeteg kutyák számára vagy a K/D a vesebeteg kutyák számára. Más cégeknek is vannak hasonló fejlesztésű tápjai. Én mindenképpen lebeszélnélek az otthon előállított házikosztról akkor, ha tényleg máj- vagy vesebetegségben szenved a kutya.
Biztos, hogy vakarja, nem nyalogatja? Az elváltozás a könyökízület magasságában és nem a lábtőízület környékén van és csak egyik vagy mindkét mellső lábon észlelhető? Nagytestű kutyák nem ritka betegsége, hogy az egyik elülső végtag lábtőízülete, ritkábban a hátulsó végtag csánkízülete körül, e területek intenzív nyalogatása miatt ovális alakú nedvező, fekélyes bőrgyulladás keletkezik. Az állandó nyalogatás leggyakoribb okai az unalom, a bőr alatt vándorló idegentest, ízületi fájdalom, atópiás bőrgyulladás, stb. A gyógykezelés lényege a helyi terápia és a nyalogatást kiváltó alapbetegség kiküszöbölése. Ha a nyalogatást kiváltó alapbetegséget nem sikerül megállapítani és elhárítani, akkor csak átmeneti javulás várható a kezelések után.
Alaposan meg kellene vizsgáltatni a kutyus szemét (bár gondolom ez megtörtént), hogy mitől könnyezik (pl. rendellenes pillaszőrök, eldugult könnycsatorna, szaruhártya megbetegedése, stb.). Ha a szeme egészséges, akkor jön a bőrkaparékvétel (ha úgy ítéli meg az állatorvos, hogy indokolt) és ekkor szoktunk allergiára, ekcémára gondolni. Ha tényleg erről van szó, akkor sajnos érthető, hogy miért nem javul a szem körüli szőrhiány.
Az ékszerteknősök ragadozó állatok, a legmegfelelőbb táplálék számukra a kishalak és a csigák, ezekben a zsákmányállatokban megtalálható az összes létfenntartásukhoz szükséges tápanyag (vitaminok, aminosavak, makro- és mikroelemek, stb.) A szárított bolharák nagy mennyiségben kitint (nitrogéntartalmú poliszacharidot) tartalmaz, míg a teknősök számára létfontosságú vitaminok, aminosavak, kalcium szinte teljesen hiányzik ebből az eleségből. Lehet, hogy a teknőseid vitaminhiányban vagy kalciumhiányban szenvednek. Változtass a táplálékukon és vidd el őket állatorvosodhoz, ő a tekik vizsgálata után megállapítja az esetlegesen fennálló vitamin- és kalciumhiányt és megfelelő kezelésben részesíti őket.