1151. Mit kell tudni a diómérgezésről és hogyan óvjuk meg a kutyánkat tőle?
Egyre több kutya kerül állatorvoshoz diómérgezés miatt. Miről ismerjük fel és mit tehetünk ellene?
Egyre több kutya kerül állatorvoshoz diómérgezés miatt. Miről ismerjük fel és mit tehetünk ellene?
A perzsaleopárd-kölyök született a Miskolci Állatkertben, szerdán tartották az első állatorvosi vizsgálatát.
A házi kedvencek ma már számtalan háztartásban igazi családtagok. Egyre inkább elköteleződünk a kis kedvencek mellett, és számos előnye van annak, hogy egy kutya, macska vagy egyéb állat az otthonunk részévé válik. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az állattartás során számos kihívással is szembe kell nézni. A háziállatoknak ugyanúgy szükségleteik vannak, valamint nem árt felkészülni rá, hogy időnként bizony a gazdák életét is megnehezíthetik.
A szívférgesség súlyos betegség, ami súlyos tüdőbetegséget, szívelégtelenséget és egyéb szervi károsodást okozhat, végső esetben a kutya életébe is kerülhet a fertőzés. De mit lehet tenni, hogyan lehet megelőzni?
Itt a tavasz, többet lehetünk kint a kedvenceinkkel a szabad levegőn, azonban a különböző betegségek, fertőzések esélye is ilyenkor nő meg. Segítünk, hogy mire kell figyelni azért, hogy a négylábú családtagjaid egészségesen élvezhessék a tavaszi és a nyári hónapokat.
A vakarózást tengerimalacodnál több, a bőr mélyebb rétegeiben vagy felszínén élő, külső élősködő is előidézheti (pl. atkák a bőr mély rétegéből Trixacarus caviae (bőratka), Demodex caviae (szőrtűszőatka), atkák a bőr felszínén élősködve Cheyletiella parasitivorax (szőratka), Chirodiscoides caviae (szőratka), tetvek közül a Gliricola porcelli és a Gyropus ovalis, gombák közül a Trichophyton mentagrophytes és a Microsporum canis). A felsorolt élősködök közül leírásod alapján tengerimalacod esetében a Trixacarus caviae bőratka a legvalőszínűbb, de ezt csak a bőrkaparék vizsgálati eredményének ismeretében lehet egyértelműen kijelenteni. Ha ez az élősködő okozta a tüneteket, akkor a megfelelő injekciós kezeléseket követően (a viszketés már az első kezelést követő napokban mérséklődik, majd teljesen megszűnik, a második kezelést követő héten a szőrnövekedés is megindul) két hét múlva a tengerimalac tünetmentesen gyógyul. Amennyiben mégsem ez a kórokozó okozta a tüneteket, úgy a bőrkaparék vizsgálati eredménye ismeretében kell a kezelést és az otthoni terráriumi fertőtlenítést elvégezni. Ha gomba okozta a tüneteket, tudnod kell, hogy ez emberre is veszélyes lehet.
Sajnos az általad küldött kép alapján nem tudom beazonosítani, hogy milyen élőlényről van szó, de biztos segítséget kaphatsz a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Parazitológiai Tanszékén.
Szuka vagy kan a kutyus? Ha szuka, akkor álvemhesség lehet... De mindenképpen meg kellene mutatni állatorvosnak, hogy alaposan megvizsgálja, mert az evés melletti fogyás is aggasztó (daganatos betegség?), és nem fiatal már...
A kérdés első részére válaszom (asszisztencicám szavait idézve:)): "Násztáncot jár!" A nyuszival valószínűleg továbbra is próbálkozni fog, de természetesen eredménytelenül, azaz "szaporodásra képes utód" nem fog születni, hiszen ez csak azonos fajú állatok párzása esetén történhet meg. Ha nem alakul ki a "békés" egymás mellett élés a t. malackák és a nyuszi között, akkor jobb lenne mindenkinek, ha külön ketrecbe, esetleg látó- és szaglótávolságba helyezné át őket. A nyuszi ivarát a pénisz jelenléte vagy hiánya esetén lehet megállapítani, ami nem egyszerű feladat és némi szakértelmet igényel. Pl. egy állatorvos valószínűleg meg tudná állapítani.
A tengerimalac 9-12 hetes korában válik ivaréretté és kb. 60-72 nap a vemhességi ideje. A tengerimalacod 3 hónaposan már ivarérett volt, amikor megkaptad. Ha vemhesen kaptad, akkor a napokban kellene szülnie, ha nálad lett vemhes (feltételezve, hogy fiú tengerimalacaid is vannak), akkor csak állatorvosi vizsgálat után lehet megjósolni a szülés várható idejét. Mindenképpen vidd el állatorvosodhoz, ő megállapítja, hogy tényleg vemhes-e.