121. Jó a víz az akváriumban? Ellenőrzési útmutató
A háziállat.hu utánajárt, milyennek kell lennie az akvárium vizének. Szín, szag, hőmérséklet, oxigén, sótartalom, keménység és kémhatás a téma.
A háziállat.hu utánajárt, milyennek kell lennie az akvárium vizének. Szín, szag, hőmérséklet, oxigén, sótartalom, keménység és kémhatás a téma.
Ha szeretnénk szaporítani halainkat, szükség lehet az akváriumi víz keménységének és pH-értékének beállítására. Megmutatjuk, hogyan fogjunk hozzá!
Az óriáskígyók leginkább gyönyörű színezetükkel és érdekes életmódjukkal varázsolják el az embereket, azonban nem minden faj való lakásba. Nézd meg, kit vihetsz haza!
Affenpinscher. 150 évvel ezelőtt még azt hitték, hogy ez a bozontos kis törpe majom és pincsi keresztezése, innen ered a neve. Kerek fejével, rövid orrhátával és nagy, kerek, kidülledt szemével teljesen kilóg a schnauzer-pinscher családból...
Hány foga van a tengerimalacnak? Milyen a szaglása? Hány lábujja van? Mekkora, amikor megszületik? Ha érdekelnek a válaszok, olvass tovább!
KEdves Gazdi! A leírtak alapján nagyon valószínű, hogy valamilyen allergiáról lehet szó, de nem kizárt egyéb belső eredetű betegség (pl. Herpes, gomba, vagy akár autoimmun is). A pontosabb diagnózis érdekében érdemes lenne egy allergia-vizsgálatot végeztetni a kutyusnál (bőrkaparék-vizsgálattal egybekötve). Sajnos nem csak az embereknél, de a kutyák körében is egyre terjed az allergiás megbetegedés. üdvözlettel: Szaniszló Ferencwww.vetlabor.hu
Valószínűleg a fülek végén a régóta tartó sebesedés miatt a szövetek ellenállóképessége már nem megfelelő és az ideiglenes gyógyulást ezért követi újra sebképződés. Bár nem láttam a kutyát és így nehéz véleményt nyilvánítani de én is hajlok a kollégám véleménye felé:a rendellenes szöveteket el kell távolítani és akkor az ép szövetek már képesek lesznek tartósan meggyógyulni
Kedves Gazdi! Bármelyiket is válassza a 4 közül, jó döntést hoz: Hill's, Proplan, Iams, Royal Canin - mindegyik szuper prémium táp (bár sokan a Royal Caninra esküsznek) macska etetésével kapcsolatos írások: Mivel és hogyan etessük a macskát? Mit tegyünk, ha a macska válogat és finnyás? Macska etetése: kiscica, felnőtt, vemhes és idős Hogyan készítsünk cicánknak egészséges házikosztot? Receptekkel!
Egy tenyészpár beszerzése és kiválasztása, amelyek ugyanabba az alfajba tartoznak, gyakran nem csak a kezdő számára nehéz vállalkozás. A tenyészpár sikere az egyik esetben a genetikai hajlamtól, a másikban azonban az egymáshoz fűződő harmóniától függ, amiről a papagáj tulajdonosok, illetve tenyésztők biztosan sokat tudnának mesélni. Különösen a papagájok támasztanak magas elvárásokat az ellenkező nemű partnerrel szemben, a harmónia így a legfontosabb kritérium egy sikeres tenyésztéskor.Van egy nagyon lényeges momentum, amit a tenyésztésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez pedig a beltenyésztés. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy egymással rokonságban álló madarakat párosítunk össze. Mindenki előtt ismert, hogy embereknél a rokonok közötti kapcsolatból sokkal nagyobb számban születik károsodott utód. A középkorban például az uralkodó családokban nagy divat volt a családon belüli házasság, hogy a leendő uralkodótárs is királyi vérből származzon. Sajnos ezekből a házasságokból sok testileg vagy szellemileg fogyatékos, illetve satnya, gyengécske, beteges utód származott. Ez a madaraknál is így van. A természetben ritkán fordul elő, hogy egymással rokonságban álló madarak párosodjanak, mivel nagy a választási lehetőségük. Fogságban azonban előfordulhat, hogy ha valakinek van 1 pár madara, és azok szaporodnak, az utódokat - a testvéreket - egymással párosítja össze, majd ezeknek az utódaiból újabb párokat alakít ki. Ez a leghelytelenebb eljárás. Ezzel a módszerrel egy tökéletes beltenyészetet hozott létre. Ne állítsuk párba a szülőt a gyerekével, de még unokatestvéreket se szaporítsunk egymással. A természet úgy alakította ki, hogy egy új élet létrejöttéhez két nem szükséges. A természetben mindig a legerősebb, legegészségesebb egyedeknek van lehetőségük a szaporodásra, génállományuk továbbvitelére. Ez biztosítja azt, hogy a születendő utódok is életképesek, egészségesek legyenek, a legjobb génállományt hordozzák magukban, majd tovább örökítsék azt. Fogságban tartott madaraknál egyrészt nem biztos, hogy a legjobb génállományú madarak szaporodnak tovább, másrészt a rokon (azonos vérvonalú) madarak hibás géneket örökíthetnek tovább, ezáltal sokkal nagyobb %-ban kapunk "selejtes", akár keresztcsőrű utódokat is. Ha a rokonok pároztatását több generáción keresztül folyamatosan végezzük, végül a madarak génállománya nagymértékben azonos lesz. Törekedjünk arra, hogy a párok idegen vérvonalúak legyenek. Például ha veszünk egy pár madarat, de nem tudjuk biztosan, hogy testvérek-e, akkor inkább szerezzünk be még egy párat, és cseréljük fel a madarakat. Ezért jó, ha van legalább 2-3 párunk, melyekről biztosan tudjuk, hogy mindegyik egyed más-más vérvonalból származik, így megvan a lehetőségünk arra, hogy idegen vérvonalú párokat állítsunk össze az utódokból is. Az utódok egy részét eladhatjuk, vagy elcserélhetjük idegen vérvonalú madarakra. Ezt úgy nevezik, hogy vérfrissítés. A beltenyésztésnél meg kell említeni még egy fontos okot. Az Ausztráliában honos madarak kivitelét az ausztrál kormány megtiltotta. Emiatt, sajnos vadon befogott madarakhoz szinte lehetetlen hozzájutni. Pedig mindig ezeknek a génállománya a legjobb. Így egy idő után, bárhonnan is veszünk tenyésztett madarat, az valamilyen mértékben, de rokonságban lesz a miénkkel. Így egyre több problémával találjuk szembe magunkat: például nem tojik, vagy ha tojik is, nem költ, ha költ, nem nevel a madár stb., stb. Egyes madárfajok szinte csak dajkaszülőkkel szaporíthatók. Visszatérve a kiinduló gondolathoz, a kalitkában szaporított madárnál jobban nyomon tudjuk követni a rokoni szálakat. Tenyésztési naplót minden esetben vezessünk. Figyelembe kell venni a madár színét is, a párok kialakításánál. Egyes egzótafajok több színváltozatban léteznek, de ezek egy része az ember közreműködésének eredménye. Vannak olyan színváltozatú madarak, melyeket nem tanácsos párbaállítani, mert az utódok, vagy azok utódai a szüleik színét nem "szépen" hozzák vissza.
Kedves gazdi! Lehet, hogy a fürdetéssel van gond. Nem tesz azért olyan jót a fürdetés! Lehetőleg legfeljebb havonta 1x fürdessük meg kis kedvencünket:Több módszer van, mindenki kitapasztalja majd, hogy melyik a legkényelmesebb mindkettejük számára, én leírom azt, ahogy én szoktam:Engedjünk kézmelegnél kicsit melegebb vizet a mosdóba. Egy-két percre úsztassuk meg a patkányt, hogy fellazuljanak a szőrön lévő szennyeződések. Majd a kereskedésekben kapható kutyasamponnal (pl. Panzi kölykök kutyának való, vagy Bobi) alaposan dörzsöljük át az állatot ügyelve a szemek és a fülek elkerülésére! Lehetőleg a fejet inkább ne is mossuk! Ha már jól habzik, akkor folyó vízzel öblítsük le alaposan. Ezek után a szintén kapható nercolajos balzsammal dörzsöljük át az állat testét, és újfent öblítsük le alaposan. Az immár tiszta patkánykát csavarjuk egy törülközőbe, finoman dörgöljük meg, és hajszárítóval a legkisebb fokozaton szárítsuk meg.A szőr állagának megőrzése érdekében etessünk sörélesztőt! Két naponta egy szem csodákra képes, és még a körmöknek is jót tesz. Ha egy -két héten belül nem múlik el a vakarózás, akkor mutassa meg állatorvosnak. A vakarózás az egyik leggyakoribb tünete a bőrbetegségeknek, amelyek hátterében fertőző és nem fertőző eredetű kórképek is állhatnak. Bőrkaparék-vizsgálattal a legtöbb fertőző kórokozó kimutatható, majd gyógykezelhető.