Keresett kifejezés: "rágó"

Cikkek (252)

<< Első

< Előző

...

Következő >

Utolsó >>

246. Hogyan lehet minél hosszabb élete a cicánknak?

Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány dolgot, melyekre, ha odafigyelünk hosszabb élete lelet macskánknak.

Részletek

247. Tudjuk biztonságban a kutyát és a kertet is!

Nem könnyű a dolga a kisállat-tulajdonosoknak, hiszen ha azt szeretnék, hogy kutyájuk, macskájuk, házinyuluk a család kedvenceként éljen, és élvezhesse a kert adta előnyöket, számolniuk kell azzal is, hogy a leggondosabb fenntartás ellenére sem marad tökéletes a zöld udvar.

Részletek

248. Állat-témájú kaszinójátékok: Az állatok szeretete és a játék izgalma

A szerencsejátékok világában a póker kaszinók, a blackjack, valamint a rulett mindig is nagyon népszerűek voltak, a modern kaszinóiparban azonban - ezenfelül - már sok-sok, egyéb témákat is felölelő játék is elérhető. Ennek megfelelően mindenki könnyedén rátalálhat a maga kedvencére.

Részletek

249. Az övtáskák viselésének legfontosabb szabályai

Mindegy, hogy fesztiválról vagy rohanós hétköznapokról van szó, egy övtáskára mindig szükségünk lehet. Ebbe csak a legfontosabb tárgyak férnek bele, de ettől függetlenül remek kiegészítői lehetnek egy-egy outfitnek.

Részletek

250. Ehető-e a halloween-i tök kedvenceink számára?

Egyre többen ünneplik itthon is a Halloweent, de vajon odaadhatjuk-e kedvencünknek a dísztököt?

Részletek

Dr. Haziállat (110)

76. Mikortól ehet csontot a kutya?

Kedves Gazdi! Tisztán csontot nem előnyös adni. Ha csontot etetünk, azt tegyük az etetés után. Ami még előnyösebb, hogy csontos húst adunk a köret mellé, de ilyenkor sem nagy mennyiségben. Csontos húst legkorábban 3-4 hónapos kortól adhatunk, de ebben a korban a fogváltást megkönnyítendő a nagyobb csöves csont (pl. marhalábszár) rágcsálását ajánlom. Szilánkosan törő, éles (pl. baromfi felső kar) illetve egybe lenyelhető csontot (pl. sertés csigolya) ne adjunk. Idősebb kutyának csontot csak kis mennyiségben, óvatosan szabad adni, mivel ilyenkor a bélműködés renyhébb és gyakran a fogazat sem tökéletes. Nagy mennyiségű csont egyébként fiatalabb állatban is bélsárrekedést okozhat, így ez mindenképp kerülendő. -A legjobb, ha sertés csontot adunk neki. (alaposan megfőzve)- A velős, és a lapockacsont is remek eledel. (alaposan megfőzve)- Hetente 1-2 alkalomnál többször ne adjunk csontot a kutyának. Ha gyakrabban kap gondjai lehetnek a tápanyag kiürítésével, a túl sok csont etetése bélrendszeri problémákat okozhat.- Mindig nagyon alaposan főzzük meg, soha ne adjuk nyersen!- A kutya fogainak nagyon jót tesz a rágódás a csonton!- A csont tisztítja és erősíti a fogakat!

Részletek

77. Egxedülléthez szoktatás

Mi is az a szeparációs stressz?Ki ne hallott volna egész nap fejhangon üvöltő kutyáról vagy éppen olyanról, aki a gazdi távollétében apró darabokra szedi a lakást? A szeparációs stressz – sajnos – mára mondhatni népbetegség lett a kutyák között. Közel minden második kutyatulajdonos találkozott már evvel a problémával, ki rövidebb, ki hosszabb ideig, sőt olyan is akad, aki egy életen át képtelen kigyógyítani belőle az ebet… Honnan ered a szeparációs stressz?A szeparációs stressz oka két problémából ered. Az egyik – általában ez a gyakoribb – a falka sorrendjének nem megfelelő kialakításában keresendő. A kutya úgy érzi, ő a falka vezetője, és mint falkavezér felelős a család többi tagjának biztonságáért. Ám amikor a kutyát bezárjuk a lakásba, evvel elválasztjuk a falkájától, lehetetlenné téve számára falkavezéri teendőinek ellátását. A szeparációs stressz másik oka egyfajta rosszul rögzített viselkedés. Rengeteg gazda követi el azt a hibát, hogy ha a kutya elkezd nyüszögni, ugatni valamiért, azonnal ugrik, és teljesíti a kutya óhaját. Az ebben így sajnos akaratlanul is kialakítják azt a hitet, hogy minden probléma megoldható a sipítással. A kölyök és a szeparációs stresszKölyökkutyáknál nagyon fontos, hogy ne keverjük össze a szeparációs stresszt az új otthonban töltött első pár nap sírdogálásával. Ezt a viselkedést elszakítási fájdalomnak nevezzük. A kiskutya számára bizonyos fokig feltétlenül nyugtalansággal jár a régi környezetből való kiszakítás, az elválás régi falkájától, az új családdal való kapcsolat kialakítása… Ilyenkor a legjobb, ha közömbösek maradunk, de nagyon fontos, hogy soha ne simogassuk, nyugtatgassuk a kölyköt, evvel a hozzáállással elkerülhetjük a későbbi szeparációs stressz kialakulását. Amennyiben a kölyköt a kezdetektől fogva megfelelően kezeljük, biztosra mondható, hogy nem fogunk evvel a gonddal találkozni. Fontos, hogy az első naptól kezdve tudatosítsuk a kutyusban, hogy ki a falka vezetője. A falkavezérségi szabályok betartásával nemcsak a szeparációs stressz kialakulását előzhetjük meg, de rengeteg későbbi problémának is elébe mehetünk. Emellett módfelett fontos a kiskutya fokozatos hozzászoktatása az egyedülléthez. Első pár alkalommal mindössze néhány percre hagyjuk el a lakást. Lényeges, hogy soha ne köszönjünk el a kutyától – hiszen a falkavezér nem kér engedélyt, hogy elhagyhassa a falkáját –, és soha ne köszöntsük egyből a kutyánkat, ha hazaérünk, még akkor se, ha csak öt percre mentünk el otthonról. Elsőként mindig a falka ember tagjait üdvözöljük, hiszen ők állnak előbb a rangsorban, és a kutyát csak akkor hívjuk magunkhoz, hogy ha már nem ugrál, nyüszög, rántja le rólunk a nadrágot. Ezekkel az ötperces gyakorlatokkal hamar rögzíthetjük a kutyában, hogy mindig vissza fogunk térni hozzá, így akkor sem lesz ideges, ha később hosszabb időre marad egyedül. Az elromlott kutya…És mit tehetünk olyankor, amikor a rossz viselkedés már kialakult? Első lépésben mindenképpen rendbe kell tenni a falkán belüli sorrendet. A kutyának teljes mértékben el kell ismernie minket mint a falka vezetőjét, mert enélkül kevés esélyünk van arra, hogy megszüntessük a problémát. Az első időkben rengeteg türelemre és kitartásra lesz szükség, de megéri! A kutya amellett, hogy megtanulja, ki is az úr a háznál, megtudja tőlünk, mi az a viselkedés, ami nekünk nem tetszik. Ez leginkább azoknál a kutyáknál fontos, akikben régóta és mélyen rögzült a helytelen viselkedés. Első lépésben mindössze öt percre hagyjuk magára a kutyát, és várakozzunk az ajtó előtt. Amint meghalljuk, hogy elkezd nyüszögni, kaparni, abban a pillanatban határozottan lépjünk be, és egyetlen hang nélkül dobjunk mellé egy üres műanyag palackot, majd újra hagyjuk magára. Nagyon lényeges, hogy a kutya érezze, komolyan mérgesek vagyunk rá – testtartásunkkal, mimikánkkal is sugalljuk ezt – azért, amit csinál, mert nagyon hamar képesek felismerni, ha a gazdi nem gondolja komolyan a szidást, és így hamar játékba fulladhat az egész. Az első olyan alkalom után, amikor sikerül fél órát csöndben kibírnia, akkor lépjünk be az ajtón, de nagyon fontos, hogy ilyenkor se szóljunk hozzá, várjunk 10-15 percet, majd amikor már nem ugrál fel ránk, nem tütül, akkor hívjuk magunkhoz, és vigyük el sétálni, játsszunk vele, miközben folyamatosan dicsérjük őt. Minél többet gyakoroljuk ezt vele, annál mélyebben fog az új, helyes viselkedés rögzülni benne. De hát az én kutyámmal eddig nem volt ilyen baj!?A szeparációs stressz nem feltétlenül kölyökkorban jön elő. Gyakran valamiféle hirtelen változás is elég a családban, amely előidézheti a kutya megváltozott viselkedését. Költözés, betegség, válás, új családtag, sőt új állat érkezése felboríthatja a falka sorrendjét. Ilyenkor nincsen más dolgunk, mint elölröl kezdeni mindent, és újra felépíteni a falkát. De mi a helyzet olyankor, amikor nem történik semmi változás, a kutya mégis elkezd szorongani, amikor egyedül marad? A megváltozott viselkedés előre jelezhet akár egy komolyabb betegséget is. Gyakran mi még semmit sem érzékelhetünk, amikor a kutya már megérzi a veszélyt. Érdemes ilyenkor jobban odafigyelnünk egymásra és önmagunkra is. Még pár trükk…Nem is gondolnánk, milyen fontos a kutya számára kialakított fekhely. A kutya annál jobban képes pihenni, minél nagyobb biztonságban érzi magát az adott helyen. Nem véletlen, hogy a kutyák szívesen fekszenek az asztal, a székek alá… Próbáljuk meg a kutya fekhelyét is ehhez mérten kialakítani. Párnáját, takaróját tegyük bele egy szállítóboxba, amely oldalról és felülről is fedett, így teljes menedéket képes nyújtani az ebnek. Az első időkben ne hagyjunk elöl semmi olyan tárgyat, amit gyakrabban használunk. A kutya nem véletlenül mindig a távirányítót, a telefont, a papucsot, a szemüveget szedi szét. Számára ezek a tárgyak köthetők leginkább a gazdihoz. Miután azt látja, hogy a gazdi ezekkel foglalkozik a legtöbbet… hát, ő is ezeket rongálja meg a legszívesebben.Soha ne rögtön etetés után hagyjuk magára a kutyát. Az ürítési inger leggyakrabban etetés után jelentkezik, így a kutya hisztije gyakran ehhez köthető. A kutya számára nemcsak a fizikai, de a szellemi kifárasztás is ugyanolyan fontos. Biztosak lehetünk benne, hogy egy fáradt kutya sokkal kevesebb kárt tesz, mint egy robbanás előtt álló energiabomba. Gondoljunk csak a gyerekekre… Még a legjobb gyerek is hajlamos pusztítani, ha unatkozik. És ne dőljünk be a több ezer forintért vehető játékoknak, amik „segítenek”, hogy a kutya ne unatkozzon egyedül. Ezek a játékok csak pár napig érdekesek az eb számára, aztán unalmassá válnak, és a rossz viselkedés ugyanúgy előjön … csak a pénztárcánk lesz néhány ezressel könnyebb. E helyett vegyünk neki borjúcsontot, ami akár nyersen is adható, evvel elfoglalhatja magát, míg a család távol van. Ugyanúgy biztosak lehetünk benne, hogy egy új kutya befogadása sem segít majd a problémán. Ahelyett, hogy a két kutya lefoglalná egymást, már kettesben fognak üvölteni és lakást rongálni. A rossz viselkedés határozottan gyorsabban átragad, mint a jó…A szeparációs stressz nem kezelhetetlen probléma, de ha egyszer rögzült a kutyában, akkor nehéz kinevelni belőle. De higgyünk benne, kitartással és következetességgel teljes mértékben orvosolható!

Részletek

78. Kutyám mellé hoznék egy másikat, hogyan szoktassam őket össze?

Kedves Kérdező! Nem akarom befolyásolni, inkább csak olvassa el a cikkemet és döntsön saját belátása szerint... A sokadik kutya Ha több kutya él együtt, boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak-e ezek az állatok?, A kutyám unatkozik egyedül; ha veszek mellé egy másikat, megoldódik-e a probléma?, A gyerekek tegnap hazahoztak egy talált kutyát, de nekünk már van egy - mit csináljunk? Ilyen és hasonló kérdések egyre gyakrabban fordulnak elő manapság. A több kutya egyidejű tartása, nevelése egyre több állatbarát családot érint. A felmerülő kérdéseket sok esetben nem lehet egyöntetűen megválaszolni.A mai kutyában már nincsenek meg tökéletesen ősének, a farkasnak a szociális viselkedésformái, de alapjában mégis falkaállat maradt. Ennek ellenére azonban nagyon különböző lehet a kutyák igénye, öröklött szokásrendszere, vélt vagy valós tenyésztési célokból eredő magatartásformái. A kutyák túlnyomó része akár egyedül, akár többedmagával is jól és kiegyensúlyozottan tud élni. A fenti kettősségből eredően nehéz általános szabályokat fölállítani, de az alábbiakban néhány hasznos gondolatot gyűjtöttem össze a több kutya együtt tartásával kapcsolatban.Miért kell még egy kutya?Mi lehet egy kutyatartó számára még szebb és jobb, mint egy hűséges kutya? Két szép és hűséges kutya. Körülbelül így szól a klasszikus párbeszéd, melyet valószínűleg már minden gazdi hallott egyszer valamilyen formában. Az valóban igaz, hogy bármennyi időt és energiát is fektet bele az ember a kutyájával való foglalatosságba, egy másik kutyát nem tud teljesen pótolni. Egy ember mégsem tud olyan módon hancúrozni, játszani, és nem tud a kutyájával ugyanúgy kommunikálni, mint ahogy azt egy másik kutya teszi. Jó esetben a kutya által a gazdi, mint szociális partner és falkavezér ugyan teljesen elfogadott, de nem tudja teljes mértékben pótolni azt, amit egy kutyákból álló falka nyújtani tud.Több kutya tartása esetén tehát jobban, a fajnak megfelelőbben vannak az állatok egymás által foglalkoztatva. A gazdi jelenlétének hiányában nincsenek az állatok egyedül, és még akkor is kisebb az esélye a klasszikus egyedül maradási félelem effektusának, ha az állatok nem játszanak és nem foglalkoznak egymással. A kutyák nagy részének még mindig jobb alternatíva együtt várni a gazdira, mint egyedül. Viszont akárhány kutya is vár együtt a gazdira, 4-6 óra után egyrészt jelentkeznek a biológiai szükségletek elvégzésének ingerei, másrészt ennyi idő után már minden kutya ösztönösen ingert érez valamilyen, a pihenőhelyen kívüli közös aktivitásra.Akármennyire is pozitívnak tűnik az első hallásra a dolog, a második kutya beszerzését csakis alapos átgondolás, körültekintés és előkészítés után ajánlott véghezvinni. Itt elsősorban a második kutyával járó több munkára és költségekre, valamint a kiválasztásának szempontjaira hívnám föl a figyelmet. De gondolni kell a második kutya nevelésére, az új falkába való beillesztésére, a falkán belül megváltozott rangsor megszilárdítására áldozott időre és gondoskodásra is.Függetlenül attól, hogy milyen indíttatások vezették a gazdit a második kutya melletti döntéshez, és milyen körülmények között került a kutya a falkába, abból lehet és kell kiindulni, hogy nincs két egyforma kutya. Egyrészt vannak fajtákra jellemző különbségek, másrészt egy-egy fajtán belül is megvannak az önálló egyéniségek. Külön említést érdemelnek - egyáltalán nem negatív értelemben - a keverék és a menhelyről örökbefogadott kutyák. A gazdinak ez konkrétan azt jelenti, hogy számolnia kell a temperamentum, az ugatási hajlam, a pihenési és mozgásigény, valamint az idegen kutyákkal való kontaktusfelvételben mutatkozó különbségekkel. Egy azonban biztos és kétségtelen tény: a második kutya egyértelműen változást hoz a korábbi, megszokott falkaéletbe, embernek és kutyának egyaránt.Mi változik a második kutyával?A második kutyával megsokszorozódhat a gazdi öröme, és sok más pozitív változás történhet a korábban megszokottá vált ember-kutya közös falka életében. De szólni kell néhány olyan dologról is, amelyek talán nem a kellemesek közé tartoznak.Két kutya ápolása kétszer annyi időt is igényelhet; természetesen ez nagymértékben függ a fajtától. Egyes hosszú szőrű kutyákat naponta kell kefélni és fésülni, esetleg időnként a kutyakozmetikushoz vinni, ellenben vannak igénytelen bundázatú, vagy olyan rövid szőrű fajták amelyeknél ezzel szinte egyáltalán nem kell számolni. A fülek, fogazat, tappancsok ellenőrzése, ápolása azonban minden kutyánál egyformán időt vesz igénybe. Az általános állatorvosi ellenőrzés, oltás, féregtelenítés pedig két kutyánál egyértelműen dupla annyi időt és költséget jelent, mint egynél.Közös séták és játékok a két vagy több kutya társaságában - nincs ennél szebb és jobb, vallják a több kutyát tartók. Ami természetesen igaz lehet, de nem szabad elhallgatni, hogy a vad sárba hempergések vagy őszi esőzések utáni hazatéréskor a kutyák tisztítása, esetleg a lakás, szőnyeg stb. megóvása több kutya esetében meglehetősen nagy tortúrát, nemritkán a gazdi minden szaktudását és kötélidegzetét is igényelheti. Az is természetes, hogy vannak helyszínek és bizonyos élethelyzetek, amikor a kutyák nem mozoghatnak szabadon. Ekkor előfordulhat az az eset, hogy már nem egy kutya húzza a pórázt, hanem mind a kettő, vagy három - és esetleg nem is egy irányba...Gondolni kell az idegen kutyákkal való találkozásokra is. Egyformán vagy eltérően viselkednek a kutyák idegen kutyák fölbukkanásakor? Könnyen előfordulhat, hogy a két vagy több kutya együtt másképpen reagál és viselkedik, mint ha külön-külön sétáltatnánk őket. Könnyen eluralkodhat a "falkában erősebbek vagyunk" magatartásforma, ami nem ritkán a közelben lévő idegen kutya támadólagos elűzéséig is fokozódhat.Szintén nem elhanyagolható szempont figyelembe venni a több kutyát tartóknak az állatok méretét és súlyát. Nyilván könnyebb két-három westie-t testi erőszakkal visszatartani, mint két komondort. Ezért elterjedt és logikus döntés, hogy általában egy kis kutya mellé egy nagyobbat vesznek az emberek, illetve fordítva. Városi környezetben az együtt élő több nagytestű kutyát tartóik szükség szerint külön-külön viszik sétálni. Ugyancsak ez tanácsolható azoknak a kutyatulajdonosoknak is, akik két-három különböző mozgásigényű állatot, vagy egy nagyon öreg kutya mellett egy fiatalt tartanak. Értelemszerűen előfordulhat ugyanis, hogy fél óra után az egyik kutya már hazaindulna, míg a másik esetleg egy óra szaladgálás után is fáradhatatlanul hancúrozna tovább.Változik a kutyák etetése körül is néhány dolog. Több kutya etetése biztosan több időt igényel, mint ahogy az korábban egy kutya esetében volt. Néha meglehetősen nagy eltéréseket mutatnak a kutyák táplálékfelvételi szokásai. Nem biztos, hogy az egyik kutya ugyanazt megeszi, mint a másik, szélsőséges esetben ez egyik kutyának orvosilag előírt diétás táplálék lehet szükséges. Ezek mind bonyolítani tudják az első látásra egyszerűnek tűnő etetést. ráadásul bizonyos, hogy két kutya etetése kétszer annyiba kerül. Ha már az anyagiaknál tartunk: két kutya tartásakor számolni kell azzal, hogy az állatorvosi költség, a kutya valamilyen formájú biztosítása, az esetleges kutyakozmetikus költsége és a szükséges fölszerelés pénzügyileg kétszeres terhet jelent a gazdinak a korábbihoz képest.Aki kutyája mellé további kutyatársakat vesz magához, feltétlen gondoljon arra is, hogy megoldható lesz-e a jövőben a nyaralás és az utazás! Kivitelezhetőek lesznek-e több kutyával azok a szabadidős tevékenységek, amelyek eddig egy kutyával megszokottá váltak? Két kutyával feltehetően még nehezebb hotelszobát találni, talán kissé komplikáltabb autóval hosszabb utazásokat tenni, nehezebben lehet találni valakit, aki elvállalja a gazdi távollétében a kutyák napi gondozását.Nem árt a második, harmadik kutya melletti döntés előtt a gazdinak alaposan körbenéznie otthon is: van-e elegendő hely a több kutya tartására, biztosítani lehet-e szükség esetén a külön helyszínt az etetésre és az alvásra? Sok helyen a lakás bérbeadója - vagy ami még ráadásul érthetetlen és logikátlan is, a helyi önkormányzat - írásba rögzítve rendelkezik a tartható kutyák példányszámáról. Nem árt tehát ez irányban is előre tájékozódni. Az viszont teljesen jogos elvárás, hogy a több kutya együtt tartása nem jelenthet a lakókörnyezetre kétszeresen, háromszorosan terhelő zavart (ugatás, szennyeződés stb.).A kezdeti nehézségek miatt ajánlott elsősorban elegendő szabadidővel rendelkeznie annak a gazdinak, aki egy további kutya beszerzése mellett dönt. A meglévő kutyának mindenképpen szokatlan és jelentős változást jelent a felbukkanó új társ, a falka új taggal történő kibővülése. Az új kutyának szintén nagy átállást jelent a többedmagával való élet megszokása. Némelyik kutya könnyebben, némelyik nehezebben veszi tudomásul a változást. Általánosságban elmondható, hogy mindig a második vagy az azt követő kutyának van nehezebb dolga. Minden új: a szagok, a tárgyak, a teljes környezet, és kezdetben nehéz számára igazán eligazodnia a falka rangsorában. Nem beszélve arról, hogy magát az emberi falkavezért is tudomásul kell vennie.Az első napokban nem árt nyugalmat biztosítani az egész falkának, ember- és kutyatagoknak egyaránt. A kezdeti nehézségek után, türelmes szoktatást, esetleges kisebb nevelési tréningeket követően, 1-2 hét elteltével fokozatosan vissza lehet és kell is térni a korábban megszokott hétköznapok ritmusához.Milyen legyen a következő?Néha a véletlen műve egy új négylábú jövevény fölvétele az ember-kutya közös falkába, néha pedig szinte tudományos alapossággal megtartott családi nagygyűlés dönt, éjszakába nyúló vitatkozás után, hogy milyen is legyen a következő kutya. Nem ritka eset, hogy hiába döntenek a falka bölcsnek vélt embertagjai, a két kutya utálni fogja egymást, és pokollá változik a békés, harmonikus ember-kutya kapcsolat. Kétségtelenül hasznos dolog a végérvényes döntést nem a kutyák feje fölött meghozni. Ajánlott, hogy előtte a kutyáknak lehetőséget adjunk arra, hogy kölcsönösen megismerkedjenek egymással. nyugodt, zavaró ingerektől mentes, tágas környezetben, kontaktusfelvételüket megfigyelve következtetni lehet rá, hogy a két állat alkalmasnak tűnik-e arra, hogy a jövőben közös falkában éljenek.Fontos, hogy a kutyák első találkozására semleges környezetben kerüljön sor, megelőzve ezzel mindenféle területvédelmi reakciót. Rendkívül fontos, hogy a kutyák póráz nélkül, mozgásukban nem korlátozva tudják egymást megközelíteni, illetve egymástól eltávolodni. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy az egyik kutya a szabad mozgásának akadályozása miatt pánikba esik, és ezzel kellemetlen helyzetbe hozza a jelenlevő embereket, állatokat egyaránt. Ezen az első találkozáson, amikor a kutyák szemügyre veszik, megszagolják egymást, testbeszédükkel kommunikálnak, vagyis ismerkednek, mindenképpen ajánlott az embereknek visszahúzódni, háttérben maradni. A beszéddel, parancsszavakkal, esetleges simogatással, egyáltalán a kutyákkal való foglalatossággal csak zavaró hatást érhet el az ember. Úgyszintén értelmetlen valamelyik kutyának a másikkal szembeni nem szimpatizáló viselkedését emberi szóval megpróbálni megváltoztatni - a kutyát így nem lehet meggyőzni, rábeszélni, hogy fogadja el a másikat társának.Nem szabad figyelmen kívül hagyni a fajtabeli sajátosságokat sem: ha például egy rendkívül mozgásigényes border collie tulajdonosa valaki, ne akarjon második kutyának a gyerekek kívánságára, mondjuk, pekingi palotakutyát. ugyancsak megemlítendő, hogy mozgásigény és mozgásigény között is van különbség. Amíg az egyik kutya szívesen rohangál és ugrándozik, aminek kiélésére kiváló lehetőség az agility-sport, addig a másik kutya szívesen és lelkesen apportíroz minden elképzelt és elképzelhetetlen tárgyat, de föl nem fogja ésszel az agility-pálya lényegét és értelmét.Még ha az egyszerűség kedvéért két azonos fajtájú mellett dönt az ember, akkor is válhat nehézzé a két kutyatartása, ha két teljesen különböző karakterű és jellemű kutyát fog ki a tenyésztők nem ritkán zavaros ajánlatából. Elképzelhető, hogy az egyik kutya folytonosan mást akar, másként viselkedik és másként reagál, mint a másik. A másik véglet, hogy egy domináns és rendkívül öntudatos kutyamellé egy másik ugyanilyen kerül - ez esetben az örökös rangsorproblémák, erőmutatványok és csatározások alaposan próbára tehetik a gazdi kutyás szakmai ismereteit, és nem ritkán az idegrendszerét is.Korántsem lehetünk biztosak abban, hogy a második kutya kedvező hatással lesz korábbi kedvencünk egyéniségének alakulására, illetve fordítva. Klasszikus példa erre a saját állatterapeutai tapasztalataimból az ugatással kapcsolatos eset. Egy csendes, hangját alig hallató kutya mellé, "hogy ne unatkozzék", gazdái egy keveréket vettek magukhoz az egyik menhelyről, akiről azonban kiderült, hogy a csaholás nagymestere. Mutatványával napok alatt elkápráztatta társát, így már ketten ugattak egyre kitartóbban és vadabbul az emeletei lakásban, a szomszédok nem túl nagy lelkesedésére. A másik esetem volt, amikor egy minden apró neszre vakkantós, cipőket szétrágó, függönyt letépő kedvenc mellé szereztek be ugyanezzel az indoklással egy valóban csendes, nyugodt, kötélidegzetű, napi 16-20 órát alvó ebet. Mivel a nem megfelelő tartási körülmények, amelyek a probléma valós kiváltó okai voltak, nem változtak, hetek múlva a két kutya már együtt tépte a függönyt, együtt rágták a cipőket, és együtt riogatták az ablak előtt elhaladó járókelőket...Hogy fajtiszta kutya vagy keverék legyen a következő kutya a falkában, az talán leginkább egyéni ízlés dolga. Mindkettő lehet egyformán helyes és helytelen döntés is. A keverék kutya, pláne ha menhelyről való, akaratlanul is zsákbamacska. Viszont a valószínűsége sokkal nagyobb annak, hogy alkalmazkodóképességével, természetes viselkedésrepertoárjával, magas szinten fejlett túlélési és kockázati stratégiájával könnyen partneré válik, jól és gyorsan illeszkedik be az új helyére.Egy tenyésztőtől származó fajtakutya jó jellemére, genetikailag örökölt viselkedészavaroktól való mentességére, különösen a divatos fajtáknál a beltenyészetből eredendő problémák teljes kizárására úgyszintén semmilyen garancia nincs. Sajnos sok esetben a törzskönyv sem több, mint egy megvásárolt papír, ami még messze nem jelenti azt, hogy a kutya jól beilleszkedve együtt tud élni egy másik kutyatárssal. Nem mondanak semmit a fenti nézőpontból a kutyaőseinek ilyen és olyan kiállítási eredményei sem: attól, hogy valakinek az anyukája egész élete során eredményes divatmodell volt, még nem biztos, hogy a gyermek is kiváló közösségi ember...Optimális a kapcsolat, megfelelő az engedelmesség?Minden egyes kutyának optimális kapcsolatban kell lennie a gazdijával, de ez nem jelent teljesen egyforma kapcsolatot. Bármilyen jólnevelt legyen is egy kutya, ha többedmagával él, napok, hetek múltán lassan felejteni kezdi az engedelmességét, lazítani próbálja a gazditól való függőségét. Ezt tapasztalva reagálni kell az embernek, és néhány alkalommal külön-külön ismét foglalkoznia kell a kutyákkal, emlékeztetve őket arra, hogy ki a falkavezér. Ez persze nem erőszakot és durvaságot kell hogy jelentsen, hanem játékos gyakorlatokat, pozitív megerősítéssel elért rangsorgyakorlatokat. Némelyik kutya kifejezetten igényli ezt, és hálás érte, ha néha a gazdi egyedül vele foglalkozik.Kifejezetten előnyben vannak azok a gazdák, akiknek az első kutyájuk kifogástalan nevelése folytán megfelelően engedelmes. Ha egy ilyen kutyához egy 1-2 évvel fiatalabb második kutya kerül, szinte átveszi, megtanulja a pozitív magatartásformákat a fiatal kutya az idősebbtől. Ha viszont az első kutya már eleve nem megfelelően szocializált és nem kellően nevelt állat, akkor szinte biztosra vehető, hogy a két kutya együttes tartása előre nem látható veszélyeket és gondokat fog okozni a gazdinak és környezetének.Ha a korkülönbség túl nagy, előfordulhat, hogy az idős kutya túlzott ragaszkodással kötődik gazdájához, és nem szívesen veszi egy szertelen, ugrabugráló, fegyelmezetlen kölyökkutya temperamentumos jelenlétét. Ilyenkor sok esetben az embernek kell az idős állat védelmét biztosítania, hogy elegendő lehetősége legyen pihenésre, visszahúzódásra, szunyókálásra.Két azonos korú kutyánál az a gazdi előnye, hogy könnyebben tudja a kutyák viselkedését, reakcióit megítélni, hiszen az egyiket már alaposan ismeri, a másik pedig elérte kifejlett korát és jellemét.Gyakorta eltúlzottan foglalkoznak az együtt tartott kutyák neméből eredő konfliktusokkal. Manapság már egyáltalán nem törvényszerű az, hogy pl. két kant együtt tartani automatikusan problematikus, vagy hogy a párban tartott kutyákkal nem lehet bírni a tüzelés időszakában. Az vitathatatlan, hogy bizonyos fajták esetében - kezdő és tapasztalatlan kutyatartó esetében különösen - a kanoknál nagyobb az esélye annak, hogy versengő megnyilvánulásaikkal megnehezítik a falkaéletet. Két szuka kutya együtt tartására sem lehet általánosan rámondani, hogy minden esetben problémáktól mentes. Különösen a tüzelést megelőző időszakban emelkedik meg a kötekedő, verekedő hajlandóságuk. Az is biológiai tény, hogy egy egészséges szuka évente kétszeri tüzelési periódusában heves reakciókat vált ki a környékben előforduló kanok között, és ekkor a természetes szexuális ingerek hatása elébe kerülhet az engedelmességi gyakorlatokon tanultaknak. Nem kell azonban elfelejteni, hogy manapság már mindkét problémára könnyen, gyorsan és biztonságosan elérhető, végső és jó megoldást jelenthet a sterilizáció vagy kasztráció. Ez a megoldás nemcsak a gazdinak jelenthet stresszmentes jövőt, hanem a kutyáknak is.Két vagy több kan, de általában több kutya csakis akkor tartható jól együtt, ha a kutyák közötti rangsor egyértelműen kialakult, és a gazdi, mint falkavezér biztosan és jól ellátja el feladatát, a kutyák közötti kisebb-nagyobb rangsorharcokra egyértelműen, kellő időben és megfelelően reagál. Néhány dolgot jobb, ha a kutyák egymás között rendeznek el, de mindent nem szabad rájuk bízni. Ha a gazdi bizonytalan, nem árt, ha időben keres segítséget a szakirodalomban, vagy ami még jobb, egy gyakorlott szakembertől kér tanácsot.Néhány viselkedési szabály több kutya eseténA kutyák a farkas leszármazottai, ennek megfelelően húsevő falkaállatok, akik igénylik a hierarchikus felépítésű, csoportos életet, emberekkel és más kutyákkal egyaránt. A közös élet során az embernek tudatában kell lennie annak, hogy csak ő lehet a falka vezére. Ezt az embernek tudatnia kell az állattal, különösen, ha több kutyát tart. Ellenkező esetben örökös hatalmi és rangsorharcok teszik kényelmetlenné és kellemetlenné az ember és környezetének életét.A harmonikus együttélés az embernek is és a kutyának is sokkal kellemesebb és stresszmentesebb, mint az örökös veszekedéssel teli. Némely alkalommal azonban olyan helyzet adódik, amikor az embernek muszáj beavatkoznia. Sokan igazságtalannak gondolják, hogy néha az erősebbet kell támogatnia az embernek, és nem a gyengébbet védelmeznie. Pedig sok esetben éppen ez az emberi magatartásforma a meghatározója az ember és a kutya további jobb együttélésének. A kutyák számára teljesen ismeretlen a mi emberi egyenlőségtudatunk, amely szerint a kedvességet, gyengédséget, védelmet, óvást annak adjuk a nagyobb mértékben, akinek szemlátomást kevesebb jut, tehát a rászorulónak ítéljük meg, és igyekszünk egyenlőséget létrehozni. Ez teljesen összeegyeztethetetlen a falkastruktúrával, és csak megnehezíti a kutya számára az együttélést. Az erősebb megerősítése, támogatása a falkán belüli rangsorban sokkal gyorsabban és eredményesebben szünteti meg a kutyák közötti konfliktusokat, mint a gyengébb védelmezése, túlzott óvása.Sok konfliktus megelőzhető, ha az embernek sikerül időben, még a komolyabb összetűzések előtt beavatkoznia. Ehhez azonban elengedetlen a kutyák testbeszédének, kommunikációjának, szokásrendszerének alapos ismerete. Általánosságban abból lehet kiindulni, hogy a kezdeti időszakban az első, korábban meglévő kutya a rangsorban magasabban áll az újonnan jött állattal szemben. Egy idő múlva azonban ez változhat. Ha a második kutya jól beilleszkedett a környezetébe, magabiztosabbá vált, fizikai és genetikai adottságánál fogva is alkalmas átvenni a magasabb pozíciót, akkor megfigyelhető, hogy előbb-utóbb apró, majd fokozatosan növekvő domináns jelekkel igyekszik társát a rangsorbeli cserére kényszeríteni. Amennyiben az ilyen rangsorcsere-helyzetben a régebben meglévő kutyát, aki elvesztette korábbi vezető szerepét, a gazdi gyakori simogatással, jutalomfalattal, együtt érző foglalatossággal próbálja vigasztalni, az motivációt érez arra, hogy visszaküzdje magát, a másik kutyában pedig szintén fokozódik az indíttatás arra, hogy az elért pozíciót most már mindenáron megvédeni próbálja. Ezzel tehát csak azt érheti el a gazdi, hogy a normális, békés szerepcsere helyett föltámad a csatározási és verekedési aktivitás a kutyák között. Fontos tehát, hogy sorrendben és mennyiségben is a kutyák mindig annyi odafigyelést, foglalatosságot, simogatást kapjanak a gazditól, amennyit a rangsorban elfoglalt helyük szerint kapniuk kell.Ajánlott, hogy a kutyáknak külön etetőedényük legyen, és szükség esetén külön helyszínen kapják meg élelmüket. Amennyiben az egyik valamennyit meghagy, ajánlott azt eltávolítani. Ugyancsak külön pihenő-, alvóhelyet kell biztosítani a kutyáknak. Szólni kell még a kutyák játékairól is, amelyek csak abban az esetben lehetnek szabadon, ha a kutyák nem veszekednek valamelyik játék birtoklásáért; ellenkező esetben a játékokat el kell zárni, és a gazdi rendelkezzék fölöttük.A kutyák között legmagasabb pozíciót betöltő állatnak a falkaélet törvényeinek megfelelően kiváltságai kell hogy legyenek a rangsorban alatta állóval szemben:- elsőnek kapja meg etetéskor az élelmet,- a legtöbb simogatást kapja,- elsőnek mehet át az ajtón,- ő ugorhat be elsőnek az autóba,- a legjobb helyen vagy legmagasabban lévő pihenőhelyet birtokolhatja,- ő kapja mindig elsőnek a jutalomfalatot,- a gazdi hazatérésekor az üdvözlési rituáléban ő az első,- nem kap büntetést, ha a rangsorban alatta lévő kutyával szemben kimutatja pozícióját.Természetesen a fölsoroltakon kívül még lehet néhány dolog, ami a helyi adottságoknál fogva fontos lehet a vezető pozícióban lévő kutyának. Ezeket a jó gazdinak észre kell venni, meg kell figyelni, és egyetértését, támogatását kimutatnia a kutya irányába.Aki egyszerre több kutyával megy sétálni, annak nem szabad elfelejtenie, hogy vannak emberek, akik félnek a kutyától, és több kutya egyidejű felbukkanása különösen fölerősítheti ezt. Ennek megfelelően fontos, hogy a biztonság érdekében a kutyák az engedelmességnek olyan szintjén legyenek, hogy odahívhatók, leültethetők, lefektethetők, pórázra vehetők legyenek. A jólneveltség hatékony elérése végett nem árt kezdetben külön, majd később egyidejűleg a kutyák engedelmességi tréningjeit ismételni. Fontos, hogy amikor céltudatosan a kutyák engedelmességének fokozása a cél, a gyakorlatok között ne legyenek ún. "zsákmányszerző" játékok (kötélcibálás, apportfogás stb.), mert ez a kutyák között először csak játékos konkurencia harcot indít el, de könnyen agresszív folytatása is lehet.Minden kutyabarátnak, aki második, harmadik, vagy sokadik kutyatartása mellet döntött, vagy a jövőben ezt tervezi, sok pozitív kutyás élményt, ember-kutya közös falkájuknak harmonikus életet kívánok!Gondoljon rá, hogy Ön most a kutyája helyett is olvasott - az ember és a kutya jobb együttéléséért!

Részletek

79. Kutyám körme kiszakadt

Szerintem a legegyszerűbb megoldás, ha újra meglátogatják a doktornőt, ugyanis ő látta milyen volt a sérülés... Ahogyan leírta, az valószínűleg normális gyógyulási folyamat, de azért megnyugtatóbb lenne, ha szavatott szem is látja...

Részletek

80. A macskám megvadulhat a nyers hústól?

Ez is olyan tévhit mint az összes többi :)A leggyakoribb tévhitekCukros tejjel vagy sima tehéntejjel etessük a macskát, ha legyengült vagy még nagyon kicsi.Sokan adnak tehéntejet a macskának az állatorvos szerint, és ugyan vannak olyan egyedek, amelyek fel tudják dolgozni a laktózt, leggyakrabban heveny hasmenést, és ebből kiindulva kiszáradást is okoz a tej az állatoknál. A macskák többsége ugyanis sem a cukrot, sem a tejet nem tudja megemészteni. A kismacskákban még jelen van ugyan a laktáz nevű tejcukorlebontó enzim, de ez sem képes nagyobb mennyiség lebontására. A répacukor lebontására alkalmas szacharáz a kölykökben alig és a felnőtt macskákban is csak kismértékben működik. A szopós kismacskák tejpótlására pedig azért nem ajánlott a tehéntej, mert az anyamacska teje sokkal több, a cica számára szükséges fehérjét, zsírt és ásványi elemet tartalmaz. A kifejezetten nekik gyártott macskatejek ezért tartalmaznak jóval kevesebb tejcukrot és több ásványi anyagot a tehéntejnél, emellett laktózmentes tehéntejet is nyugodtan adhatunk a felnőtt macskáknak.A sok nyers hústól megvadul a macska.Fodor Kinga szerint a boltokban legálisan kapható húsoktól nincs félnivaló, sertéshúst viszont tilos nyersen adni a macskának és a kutyának is, mivel az Aujeszky-féle betegség vírusát tartalmazhatja - ugyanez benne lehet a nem ellenőrzött vadhúsokban is -, ami súlyos betegséget okozhat, a vírusok azonban hőkezelés hatására teljesen elpusztulnak. Az sem igaz, hogy a macskának időnként szüksége van nyers húsra, mert teljes életet tud élni hőkezelt húsokkal is. Az állatorvos szerint sokan nem tudják, hogy a sertéshús veszélyes az állatok számára, pedig az Aujeszky-kór mellett férgességet is okozhat. Előfordul még, hogy a macska szalmonellás lesz a baromfihústól, de ezt meg lehet előzni azzal, ha alaposan megmossuk, mielőtt odaadjuk - tette hozzá.Ha sok az egér, ne adjunk a macskának enni, mert ha jóllakik, nem fog egeret.A macska a vadászatot tanulja, nem veleszületett tulajdonsága, ha tehát egy kiscica nem tanult meg az anyjától vadászni, valószínűleg soha nem fog tudni egeret fogni. Ezenkívül a vadászni tudó macskák sem tudnak annyi egeret elfogni a házban, amennyi a napi tápanyagszükségletüket biztosítja.Ha kizárólag száraztáppal etetjük, húgyköves lesz a macska.Tény, hogy a száraztáp mellett a macska vízigénye megnő, és egyes állatok nem szeretnek inni, de ha odafigyelünk arra, hogy eleget igyon, nem lesz baja. Ha elutasítja a csapvizet, akkor az ásványvíz helyett macskavizet vagy macskaitalt adhatunk neki, az itatótálkáját tartsuk tisztán, és lehetőleg nem túl hideg, friss víz legyen előtte.A fent felsorolt példákon kívül nem igaz, hogy a macska veszett lesz, ha nem iszik eleget, ahogy az sem, hogy a kenyérféléktől férges lesz. Az alkoholt hiába szeretné meginni, jobb, ha nem adunk neki, mert ugyanolyan betegségeket okoz náluk, mint az embereknél. A fokhagyma nem elégséges féreghajtásra, és az ivartalanított macska sem hízik el, ha megfelelően etetjük (valóban többet enne, mert nem foglalja le a szerelem, de ha nincs előtte folyamatosan táp, és alacsony zsírtartalmú táplálékot adunk neki, nem fog elhízni).A függésről a macska tehet, nem a táp gyártójaVan az a városi legenda, hogy egyes gyártók macskák számára addiktív anyagokat tesznek a tápokba, ezért nem hajlandó más ételt megenni az állat. Fodor Kinga ezt nemcsak tévedésnek, de kifejezetten vádaskodásnak tartja. Az állateledelek összetételét és minőségét ugyanis folyamatosan ellenőrzik, az pedig, hogy a háziállatunk jobban rá van kattanva az egyikre, azért lehet, mert olyan alapanyagokat és ízanyagot tartalmaz, ami különösen vonzó számára. A macska ráadásul addikcióra hajlamos, ha megszeret egy ételt, és huzamosabb ideig csak azt kapja enni, akkor nem hajlandó mást elfogyasztani. Ilyenkor orvosi csodára se számítsunk, az állatorvos sem fogja tudni rávenni a szokatlan étel megevésére, maximum kényszeretetést alkalmazhat.Érdemes tehát kiválasztani a macska korának és állapotának legmegfelelőbb ételeket vagy tápokat, és ezeket váltakozva adni, így betegség esetén vagy a macska idősödésével könnyebb lesz átszoktatni másféle táplálékra. Ha már késő, és a macskánk csak egy tápból hajlandó enni, úgy verhetjük át, ha fokozatosan adagoljuk a megszokott eledelbe az új ételt. Próbálkozhatunk az új táp csábítóvá tételével is - például húslével vagy kevés zsírral leönthetjük -, de még így is megmarad az esély, hogy elutasítja. Kényszeríteni nem érdemes, mert a kutyával ellentétben képes éhezni is, ha nem kapja meg a számára kellően ízletes ételt, sőt képes minden ételt elutasítani, ha nem teljesítjük az akaratát. Ha a macskánk egy napig egyáltalán nem eszik, forduljunk az állatorvoshoz.A válogatásnak köszönhetően viszont jóval kevesebb macska kerül az állatklinikára táplálással kapcsolatos betegség miatt, mint kutya - mondja az állatorvos. A kutya ugyanis mindent megeszik, amit talál, a macskát finnyássága miatt viszont nehéz megmérgezni, és gyomorrontása is ritkábban van, mert a romlott tápot sem hajlandó megenni. Nagyobb gondot - a sertéshús mellett - a játékok lenyelése okozhatja, például, ha lenyeli a gombolyagot, amivel játszik. Az felfűződhet a belekre, ilyenkor pedig csak a műtét segít. Előfordulhat még, hogy a macska allergiás valamilyen tápanyagra. Ennek a tünete lehet a vakarózás, erőteljes szőrhullás, sebek a nyakon vagy a combon, foltos szőr a hasaljon. Ha az orvos is megerősíti az allergiát, hipoallergén tápra vagy olyan házi kosztra kell átállni, amilyet addig nem kapott az állat.Vegetáriánus macska nem létezikA kutyával ellentétben a macska kifejezetten húsevő, ragadozó állat. Emésztőrendszerük csak kismértékben alkalmas a növényi eredetű táplálék feldolgozására, és több olyan ásványi anyagra is szüksége van a szervezetüknek, amely csak a húsféléből nyerhető ki. Ilyen például az energiaitalok nagy részének egyik alkotóeleme, a taurin nevű aminosav. Élettani hatása csak részben ismert, de az embernél az inzulinhoz hasonlóan elősegíti a cukor felvételét, ezáltal nő a fizikai teljesítőképesség, csökken a vércukorszint.Az emberi szervezet képes taurint előállítani, a macskáé viszont nem, ezért sem helyettesíthető a macskatáp kutyaeledellel, utóbbiban ugyanis - egyebek mellett - nincs meg ez az aminosav. A taurin mellett például az A-vitamint is csak a húsból tudják kinyerni, szervezetük ugyanis nem képes a növényekben nagy mennyiségben jelen levő A-provitamin A-vitaminná való átalakítására. A tojássárgája és a belsőségek - elsősorban a máj - a legalkalmasabbak az A-vitamin bevitelére. A máj az egyik legízletesebb étel a macskák számára, azonban nem szabad túl sokat adni belőle, mert a túlzott bevitel hatására deformálódhat a csontszerkezet, és a macska akár mozgásképtelenné is válhat. Az állatorvos szerint heti egyszer nyugodtan adhatunk csirkemájat a cicának, ennél többet azonban nem javasolt. A B12-vitamint és egyes zsírokat, amelyekre ugyanúgy szüksége van a macska szervezetének, szintén csak állati eredetű anyagokból tudja kinyerni.Annak ellenére, hogy a macska húsevő, nem igaz, hogy kizárólag arra van szüksége. A csak húson tartott állatnál - a színhús alacsony jód- és kalciumtartalma miatt - visszafordíthatatlan csontdeformációt okozó vitaminhiány alakul ki. A szabadon élő macska is mindenestül megeszi a zsákmányt - a bélben megmaradt növényi eredetű anyagokkal együtt -, és a kijáró macska is gyakran legel füvet, a lakásban tartottak pedig gyakran lelegelik a szobanövényeket. Ennek oka - amellett, hogy a füveknek magas a rost- és vitamintartalma - az, hogy elősegíti a hányást, amivel a lenyelt káros anyagoktól vagy szőrcsomóktól megszabadul.Adhatunk neki macskamentát, tyúkhúrt, kakukkfüvet, zsályát, az állateledeles boltokban árusított macskafüvet, vagy hajtathatunk búza-, árpa-, rozs- vagy fűmagot. A szobanövények közül sok mérgező anyagot tartalmaz, ne hagyjuk, hogy a macska kúszónövényeket, buzogányvirágot, borostyánféléket, tarkalevelet, mikulásvirágot, korallbokrot, leandert, rododendront, babérféléket, begóniát és anyósnyelvet rágcsáljon. Mivel ez a lista sem teljes, kérdezzük meg az állatorvost, hogy a lakásban lévő növények közül melyek mérgezőek.Az olyan macska, amelyik nem hajlandó húst enni, nagyon ritka, majdhogynem nem is létezik - mondja az állatorvos. Ha azonban mégis egy ilyen állat kerül a családba, szintetikus kiegészítőkkel biztosíthatjuk neki a teljes étrendet. Erről bővebben kérdezzük állatorvosunkat.Mi legyen a csontokkal?A macska ugyan nem lelkesedik annyira a csontokért, mint a kutya, viszont neki is jó ásványianyag-forrást jelent, erősíti az állkapocsizmot, fokozza a nyáltermelést, és egyéb pozitív hatásai is vannak. Ugyanakkor a túl sok csont szorulást okozhat, a szilánkosra törő csontok felsérthetik a bélrendszert, sőt át is lyukaszthatják, az egyben lecsúszó nagyobb darabok pedig bélelzáródást okozhatnak. Lehetőség szerint kerüljük tehát az apróbb csöves csontokat, de a baromfi csigolyacsontját is. A csontokat le lehet darálni, vagy nagyobb állatok csontját adni neki, mert azt nem tudja átharapni. A macska széklete csontevés után keményebbé és világosabbá - akár egészen fehérré válik, ez természetes jelenség. Ha azonban napokig nem ürít, vagy láthatóan fájdalmas neki a székletürítés, vigyük szakemberhez. Viszonylag ritka jelenség ez is, a macska sokszor csak nyalogatja az eltett csontot, kutyákkal sokkal többször fordul elő, hogy felsérti a nyelőcsövet vagy a belet egy csont. Házi koszt vagy macskatáp?A macska nem eszik sokat, ezért szinte adja magát, hogy a maradékot elé rakva letudjuk a napi etetést. A mi ételmaradékunk azonban sokszor túl sós, cukros és gyakran tartalmaz tartósítószereket, színezőanyagokat és egyéb mesterséges anyagokat. Emellett vannak az emberi szervezet számára megfelelő ételek, ami az állatoknak mérgező, ilyen például a csokoládé vagy a hagyma. A lakásban tartás miatt ráadásul az állat képtelen pótolni az emberi ételből esetleg hiányzó tápanyagokat - nem tud vadászni, ha nincs elég fehérje a táplálékban, nem tud füvet rágcsálni stb. Ha nem maradékot adunk neki, hanem magunk állítjuk össze a takarmányt, mindenképpen figyelembe kell venni az állat korára és állapotára jellemző szükségleteket, ez azonban komoly utánajárást és szakértelmet igényel. Fodor Kinga és az állatorvos is egyetértett abban, hogy a minőségi, teljes értékű tápok igazodnak ezekhez a kritériumokhoz, és ugyan drágábbak a házi étkeztetésnél, jóval kevesebb macerával járnak, mint az összes tápanyagigény kielégítése. A száraztápok víztartalma 12 százalék alatt van, ami jobb eltarthatóságot eredményez, és kisebb adag is elég az etetéshez, mint a 72 százalékban vizet tartalmazó nedvesekből. Utóbbiak viszont alkalmasak a vízkerülő macskák folyadékpótlására. Ha mégis a házi takarmányozás mellett döntünk, mindenképpen kérdezzük ki az állatorvost.Mennyit egyen?A kijáró macskának Fodor szerint mindenféle kosztból adhatunk annyit, amennyit megeszik, a maradékot azonban ne hagyjuk előtte - a tápoknál érdemes figyelembe venni a csomagoláson feltüntetett napi ajánlott adagot. A kijáró a táplálék nagy részét maga szerzi be, ezért nyugodtan hagyhatunk neki elöl egész napra száraztápot, mert a macska, ellentétben a kutyával, nem falánk, így nem fogja degeszre tömni magát.A lakásban tartott cicákkal más a helyzet, ezek ugyanis alkalmasak arra, hogy unaloműzésből is egyenek, ezért a táplálékot a kondíciójukhoz és testsúlyukhoz kell igazítani. A felnőtt, egészséges egyedeket naponta két - maximum négy - alkalommal kell etetni Fodor szerint, a napnak lehetőleg ugyanabban a szakaszában. A házi kosztnál az adag általában annyi, amennyit a macska egyszerre szívesen elfogyaszt, a tápoknál ismét hagyatkozhatunk a csomagolás utasításaira. Ha azonban hízni kezdenek, azonnal vissza kell venni az adagokból vagy fogyókúrás tápra átállni. A macskáknak nincs szükségük koplalónapra, az elhízott macskáknál ez kifejezetten veszélyes lehet, májbetegséget idézhet elő. Míg a válogatós kutyát a koplaltatással rá lehet bírni az elé tett étel megevésére, a macska képes akár éhen halni is az étel mellett.Miért van akkora különbség a tápok ára között?A tápok hiába tartalmaznak látszólag azonos összetevőket, egyes márkák akár többszörösébe is kerülhetnek, mint a többi. Ennek oka Fodor Kinga szerint az, hogy a drágábbak alapanyagait szigorúbban ellenőrzik, ezáltal egészségesebbek, kevesebbet kell belőlük adni, és biztosan nem tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek károsak az egészségre. Ugyanakkor nem kell kétségbeesni, ha egy, az állatunk számára szükséges táplálóanyagot nem látunk feltüntetve a csomagoláson, mivel a legtöbbször csak az alapanyagokat tüntetik fel a címkén, ezek azonban már tartalmazzák a szükséges táplálóanyagokat is (a hús a taurint, a hal az omegasavakat stb.). Arra érdemes figyelni, hogy a táp állati vagy növényi eredetű fehérjéket tartalmaz-e zömmel. Ilyenkor ugyanis ki kell egészíteni szintetikus táplálóanyagokkal (vagy másik, állati fehérjékben gazdag tápra átállni). A legegyszerűbb úgy tápot választani, hogy kikérjük az állatorvos tanácsát. forrás: origo.hu

Részletek