Az Ivermectin spot on változatát 0,5ttkg-ra javasolják, egy csepp ennek az ötszöröse, 4-5 csepp a 20-25-szöröse ha a nimfák átlagos 10dkg körüli testsúlyát vesszük figyelembe. A tényszerűség kedvéért hozzá kell tenni, hogy tudomásom szerint még a gyártó sem rendelkezik elég referenciával a hatékonysághoz, vagy a szükséges minimális-maximális dózis, vagy éppen a kezelendő állatfajok egyedeire fajcsoportonként alkalmazható hatástanulmánnyal, Több madártartó is dicsekszik azzal, hogy "brutális" mértékben, vagyis a javasolt adagolássokszorosának megfelelő mennyiségben használja a spot on készítményeket. Véleményem szerint ez felelőtlenség. A túldozírozott készítmények elsősorban a májat károsítják, de ezen kívül még sok kedvezőtlen mellékhatásuk is lehet. Májregenerálásra mindenképp javasolnék máriatövismagot, vagy ebből készül gyógyhatású kivonatot. A 10mg-os Ivermectin spot on (vagyis nem spot on light) eredeti adagolás szerint 150kg élősúlyra elegendő, úgyhogy semmiképp ne folytassa tovább a madár "kezelését". Egy nimfapapagájt egy csepp Ivermectinnel kellett volna kezelni, majd ezt 2-3 hetenként megismételni 2-3 alkalommal. Sebkezelésre fertőtlenítésre legtöbbször Betadint szoktunk használni, esetleg nagyobb sérüléshez, nehezen elálló vérzés csillapítását követően un. Mikulicz, vagy más néven patakenőcsöt, ami kiváló fertőtlenítő, vérzéscsillapító, hámosító hatású. Feltételezem, hogy a "kék Lukács" kenőcs hatóanyaga is ezüst származék lehet. Az említett "fátyol", az a pislogóhártya, amivel a madarak a szemüket nedvesítik. Beteg madárnál a pislogás sűrűbben ismétlődik. Csak utólagos információként - a tolltetvek, atkák, a kalit közvetlen közelében maradnak, nem hagyják el a gazdaállatot, erős fertőzöttség esetén, ha mégis az ember kezére kerülnek, rövidesen elpusztulnak. Nagyobb állományoknál kártételük jelentős lehet, de 1-2 madaras hobbitartóknál gyorsan kiírthatók. A madáron történő kezelés mellett a kalit közvetlen környékét érdemes ilyenkor befújni, például piretrin hatóanyagú sprayvel.