Állati eredetű paraziták által okozott betegséget nevezzük parazita betegségnek. Az állatorvostanban parazitásnak hívják őket. A hazai és külföldi irodalom adatai szerint, valamint a mi tanulmányozásaink során mi is arra a következtetésre jutottunk, hogy az akváriumi halak parazita betegségét a szabadon élő halakon élősködő kórokozók okozzák.
A costia kórokozója, az ostoros costia necatrix, a bodonidae családhoz, protomonadina fajhoz tartozik. Ez a parazita rendkívül kicsi : 8-15 mikron. Az elülső végén két ostor található, amelyek segítségével szabadon úszik a vízben.
Rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) a legtöbb esetben a maximum 5-6 éves kistestű kutyáknál jelentkezik.
A térd sok veszélynek van kitéve és ezt bármelyik labdarugó játékos is alá tudja támasztani. A kutyáknál is a leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag szakadása.
A kutyák és a macskák gyakran szokták nyalogatni a feneküket. Miért teszik ezt? Ez a viselkedési forma köztudottan egy természetes ápolási folyamat, de ha az állat túl gyarkan teszi ezt, akkor az nem jó jelre utal.
Sajnálatosan a kutyus végignézte a családtag epilepsziás rohamát, valamint a mentősök kérésére el kellett zárni a kutyát, mindezek nagyon komoly pszichotraumát okoztak nála. 24 órán belül jelentkezett a görcsroham, amely önmagában nem lenne baj, hiszen egy állat vagy egy ember életében jelentkezhet egy görcsroham, attól még nem mondjuk rá, hogy epilepsziás. A kutyuson látott roham oka kétféle lehet; vagy egy negatív irányú stresszhatásra kialakuló provokált roham volt, mely azt jelzi, hogy a kutyus öröklött rohamkészséggel rendelkezik. Ebben az esetben antiepileptikumok hiányában bármikor várható újabb epilepsziás roham ugyanilyen tünetek hiányában. A másik lehetőség, hogy a stresszhatás következtében egy alkalmi roham jelentkezett, amely nem valódi epilepszia betegséget jelent. Ha az alkalom nem jelentkezik újra, akkor a roham sem jelentkezik többé. Mivel mindkét esetben lezajlott rohamok esetén a rohamot követően az állat tünetmentes, az Ön kutyusa esetében nagy valószínűséggel stroke zajlott le a pszichotrauma ideje alatt. Tipikus tünete a féloldali fejoldaltartás és az egyik oldalra való húzás. Stroke-ot aktívan kezelni kell. Általában a megfelelő terápiát követően 2-3 héten belül tünetmentessé kell válnia. Sajnos gyakoribb, hogy a stroke-ot követően második betegségként valódi epilepszia betegség is felüti a fejét. Ekkor már a rohamtípusának megfelelő tartós antiepileptikus kúrára kell állítani.
Amíg nem sikerül diagnózishoz jutni, a leírt súlyos tünetek miatt ("ki van száradva", "ingatag", stb.) feltétlenül tüneti kezelést kell alkalmazni (folyadékpótlás infúzióval, lázcsillapítás, szteroid) az állat életben tartása érdekében. Közben folytatni kell a vizsgálatokat. Ha a vírusos betegségek gyorsteszttel lettek kizárva, a biztonság kedvéért érdemes laboratóriumi vizsgálattal is kontrollálni (fals negatív eredmény lehetősége). Mindazonáltal a tünetek hátterében egyéb (szervi) betegségek is lehetnek, sőt esetlegesen egyszerre többféle ok is lehet. Ezért egy részletes vérvizsgálatra mindenképpen szükség lehet (ezeket a vizsgálatokat "általános rutin" vagy "nagyrutin" néven emlegetik). Szükség lehet röntgen és/vagy ultrahang vizsgálatra is. Mindezek birtokában már közelebb lehet jutni egy pontosabb diagnózishoz. Természetes reakció az Ön részéről, hogy több hetes sikertelen vizsgálat ill. kezelés után megfordul a fejében, hogy más állatorvosnak is megmutatja a beteget. "Több szem többet lát". Bonyolultabb esetekben az orvosok is konzíliumot szoktak tartani. Az orvostudomány ma már olyan sokrétű, olyan bonyolult, hogy senki sem érthet mindenhez egyformán jól. "A polihisztorok kora lejárt". Manapság már az ország minden részén vannak jól felszerelt, kellő szakmai háttérrel rendelkező rendelők, állatkórházak. Korántsem biztos, hogy ezért Budapestre kellene jönni az állattal. Ha tájékozódik a környezetében, bizonyára talál majd ilyet. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy vannak esetek, melyek a legjobb tudás, és kellő felszereltség mellett sem gyógyíthatóak. Sajnos az orvoslás ilyen vonatkozásban még nem tökéletes, és valószínűleg soha nem is lesz az. Sok-sok olyan betegség van, melyeknek (úgy gondoljuk) tudjuk az okát, mégsem tudunk vele mit kezdeni, és vannak olyanok is, melyeknek igazából még az okát sem ismerjük biztosan.
A leírása alapján két hete folyamatosan jelez valamit a kiskutya. Az Ön által felsorolt tünetek fájdalomtünetek is lehetnek, vagy pszichés tünetek, vagy a kettő együtt. Ha a kutyának nem jó a közérzete, sok esetben feltűnően sok füvet eszik, általában hánytató hatású füveket keresnek. Mivel nagyon sokféle betegség bevezető tünete lehet az étvágytalanság és a nyugtalanság, ilyen esetekben azonnali belgyógyászati kivizsgálás és vérvizsgálat javasolt. Ha mindkét vizsgálati eredmény negatív, akkor lehet továbbmenni idegrendszeri problémák irányába. A sorrendet mindenképpen be kéne tartani.
Fogalmam sincs! De ezt talán ezektől a nőgyógyászoktól kellene megkérdezni! Én azonban eddig még nem hallottam ilyen felvetésről, pedig azért nem ma kezdtem a szakmát. Nem tévesztette össze a betegséget valami mással? A parvovírusról soha nem volt szó abban a körben, ami az embereket is érinthetné. A nőgyógyászokat tapasztalatom szerint nem a parvo szokta érdekelni, hanem a toxoplazmózis (ez macskák mellett lehet fontos).
Igen, ne adjon neki száraztápot, vagy esetleg megpróbálhatja beáztatni. Előfordul ez a probléma más cicánál is. Esetleg még állatorvossal megvizsgáltathatná a fogait is, okozhatja fogbetegség is, hogy nem rág.
Csomók a bőr alatt, étvágytalanság, levertség – a kutyádnál ezek a tünetek a leishmaniasis jelenlétére is utalhatnak. Elmondjuk, mire figyelj, hogy ne legyen gond! RÉSZLETEK
A haziallat.hu hírlevelére való feliratkozással elsőként értesülhetsz a legfrissebb kisállattartási tippekről, egészségügyi tanácsokról és érdekes cikkekről. Szakértői útmutatókkal és hasznos tanácsokkal segítünk abban, hogy kedvenced boldog és egészséges legyen. Emellett exkluzív akciókról és nyereményjátékokról is értesítést kaphatsz, így semmiről sem maradsz le!
Feliratkozom!
A tavasz első hónapja, március, ideális időszak arra, hogy előkészítsük kertünket a nyári virágpompára. Sok egynyári növény magját ilyenkor már el lehet vetni, akár szabadföldbe, akár palántanevelés céljából cserépbe vagy melegházba. Nézzük, melyek azok a növények, amelyeket érdemes már márciusban elültetni! RÉSZLETEK
Ha szeretnétek már június második felében paradicsomot és paprikát enni! Akkor most vessétek el palántának a magokat. Mutatjuk, mire kell figyelni. RÉSZLETEK
Nem kell félni a rózsák tavaszi metszésétől. Kezdőként is csupán néhány egyszerű szabályt kell betartani. RÉSZLETEK