Hogyan gondozzuk a kertben tartott nyuszit, mit tegyünk, hogy jól érezze magát, és egészséges legyen?

Nálunk a hobbitartás még nem tett szert olyan nagy népszerűségre, mint pl. az USA-ban, ahol számtalan a törpenyúl tenyészet, kiállítás és - a világhálón is megtalálható - klub. Ezeket a hobbi állatokat általában lakásban tartják, s egész életükben emberközelben vannak.

A nyulak elhelyezése

Legelőször is gondoljuk át, hogy nyuszinkat hol szeretnénk elhelyezni. A kertben vagy a lakásban. Sajátos megoldás, ha a nyuszi napközben a lakásban szabadon van (persze felügyelet alatt), de estére mindenképpen egy nyugodt kuckót kell neki biztosítanunk, ahová elhúzódhat. Semmiképpen ne hagyjuk kedvencünket felügyelet nélkül szabadon, mert ezernyi veszély leselkedhet rá a lakásban. Ezeket a veszélyeket ugyan ki lehet küszöbölni, de nyuszink kíváncsisága és ravaszsága nem ismer határokat. Ha valamit meg akar nézni, azt előbb-utóbb meg is teszi.

Bármelyik megoldást választjuk, ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy

a ketrec mérete legalább 100 cm hosszú és 60 cm széles legyen;
a felnőtt testtömeggel számolva 0,5 kg-onként 1 m2 alapterületet kell biztosítanunk az állatnak;
a ketrec magassága legalább 46 cm legyen, hogy a nyúl hátsó lábain ülve fel tudjon egyenesedni benne.(azonban ha sokat van szabadon ez nem feltétel, hisz, mint az üreglakó őshöz hasonlóan, a nyuszi is a szűk helyeken érzi magát biztonságban.) Természetesen, ha már megszokott minket, akkor ez az elv kicsit változni fog.

Kerti ketrec készítése

Sokan próbálkoznak otthoni előállítással. Az alapanyagokat a legtöbb barkácsboltban beszerezhetjük. Szükségünk lesz dróthálóra és jó minőségű fóliára a tető szigeteléséhez. A kertben felállított ketrec (ha megoldható) álljon lábakon. Így megakadályozhatjuk, hogy benedvesedjen alulról. A lábakon álló ketrec távol tartja kedvencünket az esetleges külső látogatóktól. Akármilyen élősködőt (pl. bolhát), vagy ami még rosszabb, a myxomatózist is elkaphatja egy közel merészkedő üregi nyúltól. Ez a városi kertekre nemigen vonatkozik. Ott a kóbor állatoktól kell megvédeni nyuszinkat.

A ketrecben mindenképpen alakítsunk ki egy olyan helyet, ami három oldalról zárt, s ahová a nyulunk a kíváncsi szemek elől el tud rejtőzni. Nagyon jót tesz a nyúlnak, ha megfelelő mozgásteret biztosítunk számára egy kifutóval. Attól függően, hogy hová helyeztük el a ketrecet, akár köré is építhetjük a kifutót. Ha elég helyünk van rá, készíthetünk röpdeszerű építményt, és ebbe helyezzük a ketrecet. Ha emellett döntünk, könnyű a dolgunk, hiszen csak megvásárolható elemeket kell összeszerelnünk. Az egész építményt helyezzük szilárd anyagból készült alapra, nehogy a szél felborítsa.

Ha van elég hely a ketrec mögött, akkor készítsünk hátsó bejáratot, mely egy rámpán keresztül vezet a kifutóba. Itt egy tolóajtóval, melyet sínre vagy görgőkre szerelünk, megoldható, hogy takarítás közben a kifutóba, rossz idő esetén, pedig a ketrecbe zárjuk a nyulat.

Ketrec elhelyezése

A ketrec elhelyezésekor figyelembe kell venni a következőket:

Nagyon fontos, hogy viszonylag árnyékos és szélvédett legyen a nyúl helye. Napjában több órán át, kapjon napfényt, de ez elől, ha akar, el is tudjon bújni. Mivel a létfontosságú D-vitamin alapja a napfény, s ha kedvencünk ebből nem kap eleget, fiatal korban a csontok deformáltsága, idősebb korban csontlágyulás alakulhat ki.

A stresszhatás sem utolsó szempont. Vannak helyek, ahol több nyulat tartanak egy ketrecben (többet is, mint ami a ketrec méretének megfelelő lenne), azzal a címszóval, hogy fajtársak, s így nem bántják egymást. Ez nem igaz. Az állat sokkal életvidámabb, ha szabad tér áll a rendelkezésére. A testvérek ugyan egy ideig együtt maradhatnak, de a természetben ők is külön utakra mennek (ivarérés után). Különösen a hímek magányosak, nem igénylik a társaságot.

A ketrec legyen minél közelebb a házhoz, hogy bármikor könnyen eljussunk hozzá. A ház közelsége megvédheti a nem kívánatos látogatóktól is, például rókától vagy macskától.

Ha a ketrecnek nincs lába, rakjunk alá néhány téglát, nehogy a földön átnedvesedjen az alja.

Ha felszerelünk egy égőt a ketrec közelébe, akár sötétedés után is ki tudunk menni kedvencünkhöz.

Ne tegyük túl feltűnő helyre a nyuszi ketrecét, mert felkeltheti akár a tolvajok vagy vandálok érdeklődését is.

Bizonyos nyarakon megfigyelték, hogy a nagy farmokon tenyésztett nyulak szőrzete helyenként ürüléktől piszkos és csomókban ragad össze, noha a nyulak természetükből adódóan eléggé tiszták. Ezek a nyulak beásták magukat almukba, melyet ürülékük már összepiszkolt. Kitűnt az is, hogy ez a jelenség csak forró napokon fordult elő. Egyidejűleg az újszülöttek megtekintésekor azt is megállapították, hogy a ketrec felső részében (a nyulakat kétemeletes ketrecekben tenyésztették), nagyon sok nőstény elhanyagolta fiókáit, ugyanakkor a ketrec alsó részében elhelyezett nőstények gondos nevelőnek bizonyultak. Az alsó és a felső ketrec mikroklímájának összehasonlítása alapján magyarázatot találtak ezekre a jelenségekre. Kiderült, hogy a nyári délutáni órákban, különösen a forró napokon a ketrecek felső részében a levegő hőmérséklete – mivel jobban ki volt téve a nap erejének – néhány fokkal melegebb volt, mint a ketrec alsó részében (hasonlóan, ahogy ezt nyáron a padlás és a pince esetében tapasztalhatjuk). A páratartalom viszont a ketrecek alsó részében nagyobb volt, mint a felső részekben. Ezek a különbségek döntő hatással voltak az állatok közérzetére, és ez idézte elő azok viselkedésében felsorolt változásokat. Tulajdonképpen ezek a változások ítélték éhezésre az újszülötteket is. Az a mikroklíma ugyanis, amely a ketrec felső részében kialakult a tűző napon, valamint a földből párolgó nedvesség hiánya, meghaladta a nyúlszervezet tűrőképességének határát.

Ha a leírt helyzetet biológiai-gazdasági szemmel értékeljük, akkor vissza kell emlékezni arra, amit a házinyúl őséről, az üregi nyúlról írtunk. Ez a faj tipikus lyuklakó, legnagyobb aktivitása az esti és éjszakai órákra esik. Maga az üreg, és az esti órákban hűvösebb idő, a dúsabb páratartalom teremti meg a nyulaknak megfelelő körülményeket, és ugyancsak ez az időszak biztosítja számukra táplálékuk frissességét és üdeségét (fű). A ketrecek belsejében levő mozdulatlan és mértéktelenül felmelegedett levegő, valamint a melegben gyorsan megfonnyadt takarmányban levő elégtelen vízmennyiség következtében a nyulak szervezete túlmelegszik. Továbbá ez a meleg levegő és alacsony páratartalom okozza az újszülöttek testének „kiszáradását", elvíztelenedését is. A nőstények kiszikkadásuk és túlmelegedésük következtében csökkent mennyiségű tejükkel nem tudták fedezni a kisnyulak vízhiányát.

Azonban a törpenyulakat inkább lakásban tartsuk, hisz tény, hogy az ős az üregi nyúl és a házinyúl. Viszont ezek a kis hobbiállatok már a viselkedésükben is változtak a közös ősökhöz képest. Ebben nagy szerepe van a mi közelségünknek, a mi életvitelünknek. Tehát ha hobbinyulat szeretnénk, akkor lakásban tartsuk. A tenyésztést is meg lehet oldani bent. Hisz nem tömeg tenyésztünk, ugye? A törpenyúl, pedig már a szaporulat mennyiségében sem hasonlít egy átlagos súlyú házinyúlhoz.:)