Vadászgörény tartása, szaporodása, betegségei

Aki vadászgörény tartására vállalkozik, annak tudnia kell, hogy egy olyan állatot vesz magához, amelyik kis termete ellenére nem elégszik meg a rágcsálóknál jól bevált ketreces tartással.

A vadszgörény élettani jellemzői:

Testtömeg: hím 1-2 kg, nőstény 600-950 g
Élettartam: 5-11 év
Ivarérettség: 6-12 hónapos kor
Tenyésztésre alkalmas életkor: 2-5 éves korig
Vemhességi idő: 40-44 nap
Alomszám: átlag 8 (1-18), csukott szemmel, csupaszon születnek.
Születési testtömeg: 6-12 g
Szem kinyílása: 34 napos korban
Elválasztás: 6-8 hetes korban

görénykölyök

Vadászgörény tartása

Aki görény tartására vállalkozik, annak tudnia kell, hogy egy olyan állatot vesz magához, amelyik kis termete ellenére nem elégszik meg a rágcsálóknál jól bevált ketreces tartással. Naponta igénylik a rendszeres mozgást, foglalkozást, játékot. Intelligens, társas lények, amelyeket a kutyakölykökhöz hasonlóan nevelni kell. Eszüket sokszor huncutkodásra használják, amivel sok vidám percet szereznek gazdáiknak, de tűhegyes kis fogaik komoly sebeket is ejthetnek az emberen , ha a játék hevében megfeledkeznek magukról . A harapásról szigorú következetességgel le lehet őket szoktatni..

Erős bennük a vadászösztön, ezért más kisebb állattal, főként madarakkal nem ajánlott őket egy helyiségben tartani. Egy esetleges óvatlanságból végzetes tragédia lehet még egy jól szocializált görény esetében is. Amennyire elevenek, ha játékról van szó, olyannyira lusták is tudnak lenni. Sokszor olyan mélyen alszanak, hogy a gazda legnagyobb rémületére alig lehet őket felébreszteni.

Természetes körülmények között egyedül élnek. Fajtársaikkal ivarérettségük után agresszíven viselkednek. Ellenkező nemű egyedek is kizárólag a párzási időszakban tűrik meg egymást. Esetenként összeszoktathatóak egymással, ha kölyökként együtt nevelkednek fel, és ivartalaníttatják őket. Kutyával vagy akár macskával is megbarátkoztathatóak egészen fiatal korban, de ne hagyjuk őket együtt felügyelet nélkül!

A rendszeres sétáltatáson és játékon kívül gondoskodjunk szórakoztatásukról jól felszerelt ketreccel. Az állatfelszerelést forgalmazó üzletek a görény játékszerek nagy választékával állnak rendelkezésünkre. Függőágy, műanyagcsövek a bújócskázáshoz, mászókák, sarok WC és ki tudja még, mi minden kapható, amikből komplett játszóteret állíthatunk össze kedvencünknek. Kis fantáziával kevés pénzből is megoldható ez a feladat. A mászókák helyettesíthetők faágakkal, a bújócskázásra megteszi a wc papír guriga vagy más papírhenger. Arra ügyeljünk, hogy könnyen szétrágható gumi vagy műanyag eszközöket ne adjunk a görénynek, mert egyik leggyakoribb megbetegedésük az idegentest okozta bélelzáródás.

Ragadózók lévén táplálásuk leginkább a macskáéhoz hasonló. A macskáknak gyártott eledelek megfelelnek a görénynek is, de kapható kifejezetten e faj számára gyártott táp és jutalomfalat is. Kutyatápon tartani őket nem ajánlatos, mert annak fehérjetartalma lényegesen alacsonyabb a görény és macska élettani szükségleténél is, ezen kívül hajlamosít a görényekben egyébként sem ritka húgykő képződésre.

Sokan úgy gondolják, hogy a görényekre oly jellemző erős pézsmaszagot a bűzmirigy váladéka okozza, ezért állatorvoshoz fordulnak, hogy műtéttel eltávolíttassák azt. Ez nem oldja meg a kényes orrú gazdik problémáját, mert az illat forrása a görény bőre. Elsősorban a hímekre jellemző, hogy párzási időszakban fokozottabb a faggyúmirigyeik aktivitása, ami miatt kissé zsírosabb tapintatú és sárgásabb színű is lesz a szőrzetük és erős ivari szagot árasztanak. A nőstények és az ivartalanított hímek szaga valamivel enyhébb és megszokható.

A görény egyébként rendkívül tiszta állat. Bundáját gondosan ápolja és hamar szobatisztává válik. Bűzmirigy váladékát csak ritkán, pl. ijedtség hatására ereszti ki. A hiedelemmel ellentétben azonban ez a szag sem lemoshatatlan és kiszellőztethetetlen.

A vadászgörények trükkökre is megtaníthatók>>

görények ismerkednek

A görény szaporodása

A nemi aktivitás szezonálisan jelentkezik náluk. Tavasztól őszig (márciustól augusztusig) tart a párzási szezon, ez azonban a lakásban tartott egyedekre nem mindig vonatkozik. Mivel a fény és hőmérsékleti viszonyok egy lakásban állandóak, nem érvényesül a természetben jellemző téli nyugalmi időszak, amit az alacsonyabb hőmérséklet és a megrövidült nappalok váltanak ki. A nőstények ilyenkor folyamatosan tüzelnek és ha nem következik be párzás, ami kiváltja a tüszőrepedést, akkor az elhúzódó tüzelés életveszélyes állapothoz vezethet.

Ha nem kívánjuk szaporítani társállatként tartott nőstény görényünket, mindenképpen indokolt az ivartalaníttatása.

Gyakoribb betegségeik

Külső és belső élősködőik közül a leggyakoribb a fülrühösség, amelyet a külső hallójáratban élő atka okoz, valamint a bolhásság. Ezek az emberre veszélytelen és a macskák számára gyártott készítményekkel jól gyógykezelhető megbetegedések. Bélférgeik a kutyáéhoz és macskáéhoz hasonlóak, amelyek viszont ugyanúgy veszélyeztetik a mi egészségünket is, ezért görényeink rendszeres féregtelenítése nélkülözhetetlen. illetve a fertőző betegségeik közül a szopornyica veszélyezteti őket leginkább. A kórokozó azonos a kutyákat is megbetegítő vírussal, így a kutyák számára gyártott védőoltásokkal a görények is immunizálhatóak a betegség ellen.

Ugyanez a védőoltás megvédi őket a lepstopirosis kórokozójától is, amely nem csak az állatokat, hanem az embereket is megfertőzheti.

A veszettség vírusára ugyancsak fogékonyak, ezért feltétlenül ajánlott állataink évenkénti veszettség elleni oltása is.

A görények parvovírus okozta megbetegedése (Aleuti betegség) nem azonos a kutyák parvovírus okozta bélgyulladásával. Más a kórokozó, és egészen mások a betegség tünetei is. Elsősorban súlyvesztéssel, visszatérő étvágytalansággal, letargiával, a szőrzet rendellenességeivel találkozunk. Súlyosabb esetben különböző idegrendszeri tünetekkel - mint fejremegés, bénulások, vizelet- és székletvisszatartási problémák - jelentkezik ez a fertőzés. Sajnos védőoltás nem áll a rendelkezésünkre a görények parvovirosisa ellen.

Jó ha tudjuk, hogy fogékonyak az ember A és B típusú influenza vírusára is, ami viszont a kutyáinkat, macskáinkat nem veszélyezteti. Járvány időszakában ne vigyük őket emberi közösségbe, és a beteg családtagok ne tartózkodjanak egy légtérben a görénnyel.

Hormonális megbetegedéseik sem ritkák. A korábban már említett túltüzelés a nem ivartalanított és nem természetes körülmények között tartott, fiatal, nem pároztatott nőstényeket veszélyezteti. Jellemző tünete a hüvelynyílás ödémája, ami hetek óta fennáll, alig csökken valamennyit. A szőrzet megritkul, állatunk kopaszodni kezd, majd vérszegénnyé válik az ösztrogén okozta csontvelő-károsodás miatt. Fogyni kezd, legyengül, végül kimúlik.

Még mielőtt végzetessé válna a betegség, azonnali beavatkozásra van szükség. Ha egyébként sem akarunk utódokat, ivartalaníttassuk a görényt. Egyéb esetben megoldást jelenthet a pároztatás akár ivaros, akár műtétileg szaporodásképtelenné tett, de párzásra alkalmas (vasectomisált) hímmel. Ekkor álvemhesség következik be, de ez még mindig kisebb probléma, mint a túltüzelés. Hormonkészítményekkel is meg lehet szakítani a tüzelést, de ennek nagy valószínűséggel lehet gennyes méhgyulladás a következménye.

Az ivartalanított nőstényeket és hímeket 3-4 éves kor környékén késő télen vagy kora tavasszal egyaránt érinti a hyperadrenocorticizmus veszélye. Ennek a furcsa nevű betegségnek a mellékvesekéreg túlműködése az oka, amit gyakran jó- vagy rosszindulatú daganat idéz elő. A túl korán, ivarérés előtt ivartalanított állatokban az agyalapi mirigy által termelt bizonyos hormonok, az eltávolított ivarmirigyek (petefészkek és herék) helyett a mellékvesekéregben is jelenlévő, de nem aktív nemi hormonokat termelő sejteket stimulálják. Ezek a sejtek az aktivitás következtében túlburjánzanak és fokozottan termelik a hím illetve női nemi hormonokat, ezáltal nőstényekben ivarzásszerű tüneteket idéznek elő. A péra ödémáját a szőrtakaró megritkulása és viszketegség kíséri. A kopaszodás a farok tájáról indul és szimmetrikusan terjed a fej irányába.

Hímeknél visszatérő szexuális aktivitás, agresszió, és a prosztata megnagyobbodása miatti vizeletürítési nehézség jelentkezik. Néha fokozott vízfogyasztás és vizeletürítés tapasztalható. Idült esetben a bőr megvékonyodása és az izomzat sorvadása is jellemző. A betegség kezelése sebészi vagy gyógyszeres úton történik.

A kutyában, macskában sem ritka cukorbetegség a görényekben is előfordul, ami magas vércukorszinttel jár. Legfeltűnőbb tünete a fokozott vízfogyasztás és vizeletürítés. Ha ilyet tapasztalunk, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz! Sokkal gyakoribb náluk az alacsony vércukorszintet okozó hormonális megbetegedés, amelyet a hasnyálmirigy inzulin termelő sejtjeinek daganatos elváltozása okoz. Ez az insulinoma. Két évesnél idősebb görényekben fordul elő, leggyakrabban 5 éves kor körül.

Gyakoribb kórkép 2-5 éves állatokban az insulinoma, amely a hasnyálmirigy insulintermelő sejtjeinek daganatos elváltozása miatt a vércukor szint csökkenésével jár. Állatunk kedvetlen, bágyadt, fogyásnak indul. Epizodikusan jelentkezik hányás, a pofa dörzsölése, rendellenes mozgás, elgyengülés, bénulások, ájulás.

Megváltozik a viselkedésük, kevésbé aktivizálhatóak, kényszermozgásokat produkálnak. Lefogynak, mozgásuk bizonytalan, legyengülnek, remegnek, görcsölnek, gyakran elájulnak ezek az állatok. Jellemző lehet a sok vízfogyasztás, vizeletürítés és a gyakori hányás is. Ha időben fordulunk állatorvoshoz, ez a betegség is jól karbantartható.

Meg kell említeni még a húsevőkre oly jellemző szájüregi megbetegedéseket. A fogkőképződés okozta ínygyulladás és következményes fogágygyulladás a görényeknek is viszonylag korán jelentkező problémája. Komoly szervi megbetegedések góca lehet az elhanyagolt szájüreg. Gondos gazda nem csak a görény szőrzetét, hanem fogazatát is ápolja. Ha másként nem megy, legalább évi rendszerességgel látogatja az állatorvosát kedvencével ultrahangos fogkő eltávolítás céljából.

Ha felelős állattartóként megfelelő életkörülményeket, táplálást biztosítunk görényünknek, megfelelő időpontban ivartalaníttatjuk, évi rendszerességgel oltatjuk őket, és két éves kor felett szűrővizsgálatokra (vér laborvizsgálata, hasi ultrahangos vizsgálat, szájhigiéniai ellátás) járunk kedvencünkkel, nagyobb valószínűséggel éri el várható élettartamának felső határát.

(Felhasznált irodalom: the 5-minute Vetrinary Consult Ferret and Rabbit - B.L.Oglesbee 2006.)