Rühesség kutyáknál: okok, tünetek és kezelési lehetőségek

Mi az a rüh?

A valódi rühesség a Sarcoptes családba tartozó atkafajok okozzák. Számos házi és vadon élő emlősállatot fertőznek, pl. lovakat, kérődzőket, sertéseket, kutyákat, rókákat, vaddisznókat, stb.. Nem kivétel az ember sem. A gazdaállatoknak megvan a maga Sarcoptes faja, de ezek az atkák a kevésbé hűséges élősködők közé tartoznak, ezért ideig-óráig más gazdaállatokon is megtelepszenek.

Hogyan terjed a rüh?

A rühatkák szorosan kötődnek a gazdaállatokhoz (ún. obligát paraziták), a szabadban igen limitált ideig életképesek. A fertőződéshez direkt kontaktus szükséges egy rühös állattal: közös játék, harc, alvás, szoptatás, stb. Ennek során maguk az atkák, atkákat tartalmazó hámrészletek, szőrszálak jutnak át a fertőzött egyedről az újdonsült gazdára. A fertőzésnek leginkább kitettek a vadászebek (a rókák miatt), illetve a kóbor kutyák.

Milyen tünetei vannak a rühességnek?

A rühatkákkal a szervezet rendszerint sikerrel felveszi a harcot, és 1-2 hónapon belül eliminálja a kórokozókat a szervezetből. Ritka esetben ez az egész folyamat tünetek nélkül zajlik. Számos esetben viszont a szervezet túl érzékenyen reagál, és allergiához hasonlatos állapot alakul ki.

A tüneteket mutató állatok kifejezetten viszketegek. Kezdeti tüneteket jellemzően a fülkagylók, könyökök, szemek környékére korlátozódnak, ritkán a has alsó részén figyelhetőek meg, majd idővel vagy súlyos esetekben az egész testfelszínre átterjedhet a betegség. A viszketés következtében az állat folyamatosan vakarja, rágja, nyalja magát. A véget nem érő traumatizáció következtében a bőr begyullad, gombákkal és baktériumokkal felülfertőződik, kompenzációs folyamatok indulnak meg. A szőrzet megritkul, vagy teljesen kihullik.

Hogyan diagnosztizálják a rüh betegséget?

A rühesség esetében a kórelőzmény során fontos, hogy honnan származik a kutya (utcáról befogadott, rossz körülmények között élt, stb.), esetleg aktív vadászebbel van-e dolgunk, van-e parazita ellenes védelme az állatnak és az milyen. A tünetek egész évben, hirtelen jelentkezhetnek, heves viszketéssel járnak. Az alapvizsgálat során az elváltozások helye, illetve lassú terjedésük jellegzetes lehet. Bár a bőrtünetek jellege, helyeződése és kórelőzménye már-már diagnózis értékű, muszáj elkülöníteni a betegséget a hasonló kórképektől. Erre a célra kiegészítő vizsgálatokra van szükség.

A betegséget pontosan diagnosztizálni, az elváltozott és ép területek határán vett, felszínes bőrkaparék mintával lehet. Az atkák közvetlen vagy közvetett (tojások, bélsár) kimutatása igen nehéz, sajnos gyakori a tévesen negatív minta.

A sarcoptes rühesség kimutatására léteznek vérvizsgálati módszerek. Ezek a vizsgálatok az atkák ellen termelt immunanyagokat mutatják ki. Ez a fajta kimutatási alapvetően megbízható, de egyéb atkákra (poratka vagy tárolási atkák) allergiás egyedek esetében keresztreakciót kaphatunk, ami tévesen pozitív eredményt is jelenthet.

Hogyan kezelhető a rühesség?

napjainkban a rühesség kezelésére számos készítmény elérhető rácseppentős (ún. spot on) és tablettás kiszerelésben. Ezen készítmények egyszeri vagy kúraszerű alkalmazása a rüh fertőzést megfelelően kezelik. A beteg állatoknak a gyógykezelésen túl sokszor szükségük van egyéb tüneti és támogató kezelésekre is: fertőtlenítő vagy bőrtápláló samponok, kenőcsök, antimikrobiális szerek, stb.