Szeptember 28. a veszettség elleni küzdelem világnapja

Szeptember 28 - A veszettség elleni küzdelem világnapja

Louis Pasteur fejlesztette ki a veszettség elleni oltóanyagot, halálának évfordulója a veszettség elleni küzdelem világnapja. Ez a nap kiváló alkalom arra, hogy napirendre kerüljön, hol tart az emberiség a veszettség visszaszorításában. Az ehhez szükséges összehangolt munkában ember- és állategészségüggyel foglalkozó szakemberek, civil szervezetek és a kormányok is részt vesznek, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak az érintett területeken, és felhívják a figyelmet a betegség veszélyeire a helyi közösségekben. Ennek köszönhetően a kutyák által terjesztett veszettség megfékezése már elérhető céllá vált.

De mi is az a veszettség?

A veszettség halálos, minden emlőst veszélyeztető, vírusos, zoonótikus betegség. Az embereket leginkább állatok, főként kutyák fertőzik meg; nincs rá gyógymód, a klinikai tünetek megjelenése után pedig mindig végzetes. A fertőzés szinte mindig a fertőzött állatok harapásával terjed, amikor a vírust tartalmazó nyál az áldozat szervezetébe kerül, azonban az első szimptómák  megjelenéséig több hét is eltelhet. A legtöbb esetben a kutyáknál a betegség 21 és 80 nap között fejlődik ki, de a lappangási idő ennél jóval rövidebb vagy hosszabb is lehet.

Fontos kiemelni, hogy a fertőzött állat már a klinikai tünetek megjelenése előtt is fertőzhet.

Mik a veszettség tünetei?

A veszettség klinikai tünetei esetenként eltérők lehetnek. Mivel a vírus az agyat támadja, a tünetek a központi idegrendszer sérülésének következményei. A veszettségnek két fő típusa van: a dühöngő típus esetén az állat agresszívvá válik, és a legkisebb ingerlésre is megtámadhat másokat, míg a bénulásos típus esetén a torok és állizmok lebénulnak, gyakran nyálbőség lép fel, és az áldozat képtelen nyelni. Mindkét esetben az előrehaladott bénulás okozza a halált. Fontos megemlíteni, hogy a veszettséget nehéz diagnosztizálni, különösen azokban az országokban,ahol nem gyakori, hiszen korai fázisában könnyű összetéveszteni más betegségekkel vagy agresszív viselkedéssel.

Hogyan diganosztizálható a veszettség?

A veszettség diagnosztizálását laboratóriumi teszttel kell alátámasztani, azonban sajnos élő állatok esetén nem létezik megbízható módszer, mivel a vírus csak az idegszövetekben fejlődik, és a szervezetben máshol nincs is jelen. A hiteles teszthez agyszövet szükséges, tehát a vizsgálat élő kisállaton nem végezhető el, így elérhető kezelés hiányában a fertőzött kutyákat el kell altatni.

A veszettség globális probléma

A legtöbb fejlett országban ellenőrzés alatt tartják a kutyák által terjesztett veszettséget, mindazonáltal mind a mai napig jelentenek be eseti fertőzéseket, és jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy ezek a térségek mentesek maradhassanak a betegségtől. A világ más pontjain, különösen Ázsia és Afrika vidéki, szegény régióiban, a veszettség még ma is nagy egészségügyi kockázatot jelent, mind az emberekre, mind az állatokra nézve. Évente  nagyjából 59.000 ember veszti életét a betegség következtében, az esetek 95 százalékában Ázsiában és Afrikában, melyek 99 százalékát kutyaharapás okozza.

A legfontosabb: a veszettség megelőzése

Európában a háziállatokat döntő többségben a vadon élő állatok fertőzik meg. A kutyákat védőoltással kell megóvni, ez a legtöbb országban törvényileg szabályozott, és bár a macskák oltása nem kötelező, de rendkívül javasolt, különösen a kerti cicák esetében. Mivel a veszettségnek jelenleg nincs gyógymódja, minden felelős kisállat tulajdonosnak elengedhetetlen rendszeresen beoltatni kedvencét, hiszen a betegség védőoltással megelőzhető és az állatorvosok készséggel adnak felvilágosítást a veszettség elleni vakcináról.

Fotó: kisallatorvos.hu