A tipikus nyári kutya-macska betegségek megelőzhetők

A nyári, szezonális megbetegedések 90%-át meg lehet előzni, ezért fontosnak tartjuk, hogy írjunk a leggyakoribb megbetegedésekről és megelőzésének módjairól.

Nem is hinnénk, hogy a nyár önmagában mennyi veszélyt rejt

A napsugarak jó és rossz hatásai

A nyár együtt jár a napsütéssel és a meleggel. Először beszéljünk a napsugárzás hatásairól. A napsugaraknak nélkülöztetetlen szerepük van a csontok fejlődésében, illetve a csont egészséges anyagcseréjében. A szervezetben termelődő D-vitamin előanyaga az anyagcsere folyamán a bőrbe kerül, és ott a napfény hatására átalakul D-vitaminná. Ez a vitamin pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a bélcsatornából felszívódjon a kalcium, ami beépül a csontokba. Ha nincs D vitamin, akkor nincs kalcium-beépülés, és fiatal korban kialakul az angolkór. Idősebb korban is szükség van a szervezetnek a napfényre, hiszen hiánya miatt a csont anyagcseréje szenved károsodást, és kialakul az osteomalatia. Mindkét esetben a csont kalcium tartalma lecsökken, ezért könnyen törik, és deformitást szenved.

Ezen kívül a napnak számos előnye mellett a negatív oldaláról is kell említést tennünk. Az emberek bőre fedetlen, nem takarja sűrű szőrzet, ami megvédené a leégéstől, és ennek következményétől, a bőrrák kialakulásától. Sok kutya rendelkezik fehér vagy világos rövid szőrzettel, és világos, pigment-szegény bőrrel. A káros UVA/UVB fény ezen állatok bőrét (főleg az orrhát, a fülek, fejtető, és farok területét) égetik, és kialakul a klasszikus leégés, és a bőr fölhólyagosodása. Nagy figyelmet kell fordítani azon ebekre is, akik frissen lettel nyírva. Főleg fehér színű macskákban és kutyákban diagnosztizáltunk fülön kialakuló bőrdaganatot, ami kezelés ellenére is kiújulásra hajlamos, és halálos kimenetelű is lehet. Mint minden betegségnél, itt is a megelőzés a legfontosabb. Tűző napon sohasem tartózkodjon az állat huzamosabb ideig, és a veszélyeztetett egyedek érzékeny bőrterületeit érdemes lekenni napvédő krémmel, amit az állatorvos javasol. A hagyományos napvédő krémek bőrirritációt okozhatnak az állatnak, ezért kell kikérni egy szakember véleményét, tanácsát az adott krémmel kapcsolatban.

Hőguta

Még gyakrabban fordulnak elő hőgutás megbetegedések, ez tipikus nyári betegség, ami akkor alakul ki, ha az állat meleg, levegőtlen helyen tartózkodik hosszabb, vagy akár csak rövidebb ideig. Klasszikus példa erre a kocsiba zárt kutya. Az autó légtere könnyen túlmelegedhet, ha nincs meg a légmozgás (az ablakok nincsenek kellő mértékben leengedve). A meleg ellen a kutya lihegéssel védekezik, így próbálja a plusz hőt leadni. Ha azonban a kocsiban, vagy bármely más zárt térben a hőmérséklet túl gyorsan, vagy túl magasra emelkedik, illetve a levegő páratartalma nagymértékben nő, akkor már nem tud több hőt leadni, és a szervezete túlmelegszik. A testhőmérséklek ebben az esetben akár 43 fokra is felemelkedik, és kialakul egy sokkos állapot. A kezdeti lihegést egy sokkal intenzívebb lihegés váltja fel, amelyet levertség követ. Az állat figyelme tompul, nem, vagy csak csökkent mértékben reagál a környezetére, és kialakul a kómatikus állapot. Az állat elvesztheti az eszméletét, és görcsrohamok is jelentkezhetnek. Az idegrendszeri tünetek azzal magyarázhatóak, hogy a megemelkedett testhőmérséklet miatt kialakul egy agyi ödéma, ami ha hosszabb ideig fennáll, az agy szövetében visszafordíthatatlan roncsolódás következik be, és az állat elpusztul. Ez a tragédia azonban nem csak a kocsiba zárt állattal történhet meg, hanem meleg időben erős fizikai munkát végző ebeknél is pl.: vadászat, versenyek, vizsgák, kiképzés alkalmával.

A hőguta kialakulását még segítheti, ha az állat nem kap vizet, és nincs folyadék bevitel. Minden esetben az ember vonható felelősségre, ha ez az állapot bekövetkezik, ezért nyári időszakban a következőkre kell fokozott figyelmet fordítani: soha ne tegyék ki kutyájukat erős fizikai megterhelésnek nagy melegben! Az állatnak mindig biztosítva legyen friss víz, és sohasem hagyják a kutyájukat a kocsiban akár még pár percre sem. Ahhoz hogy a betegség kialakuljon nem feltétlenül szükséges kánikula, vagy tűző nap, elég csak egy párás, levegőtlen helyiség.

Ha azonban mégis bekövetkezik a hőguta, akkor az első és legfontosabb teendő, míg az állatorvoshoz nem érnek, a kutya testhőmérsékletének normalizálása. Ezt enyhébb esetben el lehet érni, ha az állatot hűvös, szellős helyre rakják, és itatják. A lázat csökkenteni lehet azzal, ha nem túl hideg vízzel locsolják, hűtik a beteg testét, illetve hideg vizes borogatást tesznek a kutya tarkójára és fejére. Természetesen súlyosabb állapotban: agyi ödémánál, eszméletvesztésnél illetve görcsöknél ezek a beavatkozások még kevesek az állat állapotának stabitizálásához, ezért sürgősen orvoshoz kell fordulni, de minden hasonló tüneteket produkáló állatnál állatorvos segítségét kell kérni, hiszen sokszor csak ő tudja megállapítani az állapot súlyosságát.

Napszúrás

A nagy melegben a kutyák is tudnak napszúrást kapni. Természetesen ennél a betegségnél is van fajtadiszpozíció, pl. csivavák, bulldogok, mopszok fokozottan veszélyezettet fajták. A betegség lefolyása és tünetei hasonlóak a hőgutához, és természetesen itt is a megelőzés a legfontosabb. Minden esetben biztosítani kell az állat számára árnyákos helyet és természetesen ivóvizet. Sétáltatás csak kora reggel illetve késő este legyen, és ilyenkor is kerüljük az erősebb fizikai megterhelést.

Extrém melegben az emberek vízfogyasztása duplájára nő, az idősebbek nehezebben mozognak, a szívproblémákkal élők még fokozottabban veszélyben vannak. Az állatoknak ezek a napok ugyanolyan megterhelők, mint nekünk, ráadásul a testüket borító bunda a hőségben inkább gondot okoz, mint védelmet ad. A hosszú szőrzet védi a bőrt a Nap káros sugaraitól, de ilyenkor nem képes egészségesen szellőzni, a vastag bunda alatt előbb befülled, begyullad, majd ez a felület másodlagos bakteriális fertőzést kap. Ez gennyes bőrgyulladást okoz. A sérült terület nagyon érzékeny, fájdalmas, gyakran viszkető érzéssel és váladéktermelődéssel reagál. Emiatt kedvenceink gyakrabban vakaródznak, rágják az érintett részt. A váladék összeragasztja a szőrt, ezzel tovább rontva a bőr szellőzését, és szaga vonzza a legyeket, amelyek beköpik a sebet. A hosszú szőrű állatoknál a rendszeres ápolás, átfésülés megfelelő otthoni megelőzés, de nyárra a szőrzet rövidre vágása javasolt. Ha ilyen tüneteket vesznek észre, azonnal forduljanak állatorvoshoz, mert a hőségben az állapot pár óra alatt is sokat romolhat.

Ahogy nekünk, embereknek kánikulában megnő a folyadékfogyasztásunk, úgy házi kedvenceinknek is több vizet kell biztosítanunk, amit naponta többször cseréljünk, frissítsünk. Különben, ha nem kerül az állatok szervezetébe elegendő folyadék, kiszáradás veszélye fenyegeti őket. Náluk a lihegés a test hűtésére szolgál, mert az tüdőn keresztül történik. Ezzel párologtat, tehát a szervezetből elvonja a vizet. Amennyiben nem kapja meg a pótláshoz a kellő mennyiségű folyadékot, fokozott bágyadtság lép fel, és a felhevültségtől, komolyabb esetben, hőgutát is kaphat. Figyeljünk arra, hogy az ivóvíz ne legyen túl hideg, mert megfázáshoz vezet, valamint a légkondicionálóval és ventillátorral is óvatosan bánjunk, hiszen ezekre az állatok sokkal érzékenyebben reagálnak, mint mi. Az erős lihegéstől torok-, az irányított huzattól szemgyulladást kaphatnak.

A kedvencek vízzel való hűtése sokat segíthet (nedves törülköző, vagy fürdetés), ám, ha úsztatjuk kutyánkat, ügyeljünk arra, hogy ne álló, hanem folyóvízben, amelynek tisztaságáról meggyőződtünk. Ha ezekre odafigyelünk, kellemesen és panaszmentesen tölthetjük el a forró napokat.