Erdélyi kopó

„Az erdélyi magyarság konzervativizmusa, a húzódása a nyugati vadászmódszerektől és az idegen vadászkutyáktól, tisztán, fajtakeveredéstől mentesen megőrizte ősi alakjában az erdélyi tájhoz alkalmazkodó fehér jelű, fekete-sárga kopót.”
Dr. Fodor Tamás

A nyelvtudomány tanúsága szerint a „Kopó” szavunk jelentése elkapó, megragadó, megfogó. 1293-ban KOPOV, 1399, 1422, 1492 években KÓPÓ, később 1488-ban KOPPO formában írták.

Erdélyi kopó (fotó: (c) Szalánczi Gábor)

A magyar agárral egyetemben az erdélyi kopó a magyar királyi és az erdélyi fejedelmi udvar nélkülözhetetlen, jól megszokott lakója volt. Legtöbbször maga az uralkodó kedvencei, nagy becsben tartott testőrei, utazásokkor, kitartó társai a kárpáti rengetegben sokszor 10-11 napig tartó vadászatokon. A régi Magyarországon és Erdélyben a nemesi udvartartások valóságos versengést folytattak egymással a kopótenyésztésben ….

Az erdélyi kopó és a magyar agár története az évszázadok során szorosan összefonódott a magyar történelemmel, ezen belül különösen a magyar nemesség sorsával, mindennapjaival…..  Hazánkban e kopókról a legkorábbi színes ábrázolásokként tarthatjuk számon a két miniatúrát.

A magyar agár és az erdélyi kopó

Majd mindenképpen említésre méltó a Történelmi Magyarország északi határát hatszáz éven át vigyázó Árva Vára. Ez a vadakban bővelkedő, ősrengetegekkel, gyorsfolyású hegyi folyókkal, vad sasbércekkel övezett támadhatatlan csoda vár szintén az egyik legszebb, legrégibb, 1480-as évekből való, budai festőmesterek kezei által alkotott és mára már sajnos csak nagyon kevesek által ismert magyar vadászattörténeti emlékünkkel, az agarakat, kopókat és solymászokat ábrázoló freskókkal büszkélkedik.

Minden kutyaszeretőt sok szeretettel vár a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete a 2013. évi FCI Kutya Világkiállításon.
További információk: www.wds2013.hu/programok