Terrier, vadászkutya, öleb? - Milyen szempontok alapján választunk?

A kutyafajta kiválasztása nem könnyű feladat, mert a szakkönyvek sajnos általában pontatlanok, túlontúl is idealizáltan megírtak, befolyásolva a szerzők bizonyos fajta felé elkötelezettségétől. Hasonlóképpen járhatunk akkor is, ha egy tenyésztőtől kérünk tanácsot.

A kutyafajta kiválasztása előtt alaposan tájékozódjunk, hogy helyes döntést hozhassunk!

A legjobb azonban, ha magunkat, körülményeinket vizsgáljuk meg elsőként, feltérképezzük valódi igényeinket, lehetőségeinket, mit várunk a kialakuló kapcsolattól, mit tudunk megtenni, vállalni annak érdekében.

Néha rosszul döntünk

Nem célszerű például munkára tenyésztett, szelektált fajtát választani, ha annak erényeivel mit sem érünk, nem tudjuk kihasználni, illetve munkaigényét kielégíteni.

A leendő gazdák sokszor komoly hibákat vétenek, egyik ilyen tipikus tévedés a kis testű terrierek összekeverése a plüsskutyákkal, ölebekkel. Ezek a terrierek jellemzően nagy munkabírású és egyben nagy munkaigényű fajták. Ha nincs időnk, lehetőségünk adottságaik kiaknázására, energiájuk levezetésére, nem célszerű e csoportból választani. Mások a gyönyörű és a farkashoz küllemében leginkább hasonlító huskyt, vagy malamutot választják házőrzőnek, azután jön a ráeszmélés, hogy intenzív üdvözlésen, és forró csókokon kívül egyebet nem várhatunk el tőlük, még akkor sem, ha hívatlan vendég érkezik.

A választásnál könnyen pórul járhat a lelkes gazdi, mert a rázúduló információ halmazból nehéz kiválasztania a hitelt érdemlőt. Csak mikor már hazavitte a kiskutyát és az cseperedni kezd, derül ki, hogy annak munkaigénye elviselhetetlen terheket ró a családra, vagy ellenkezőleg, nem érti, hogy a kutya miért nem akarja védeni a portát.

Az alapos tájékozódás elengedhetetlen

Mielőtt azonban bármelyikünk is félreértené, szögezzük le, e fajták kiérdemelték becsületüket és nyugodtan választhatjuk társnak, jó döntés lesz. Tudnunk kell azonban előre, hogy leendő kutyánkkal mennyire komolyan akarunk foglalkozni. Ha elhivatottságot érzünk és vonz a kihívás, hogy kiképezzünk egy csodálatos kutyát, akkor bátran dönthetünk a munkabírás mellett, amennyiben azonban egy nyugodtabb vérmérsékletű társat szeretnénk magunknak, válasszunk aszerint. Ha házőrző feladatokat is elvárunk a kutyától, gondos elővizsgálatok során győződjünk meg a kölyök szüleinek munkaképességéről. Célszerű megkeresnünk a fajtával foglalkozó szakembereket, versenyzőket, vagy éppen az ismeretségi körünkben megforduló lelkiismeretes kutyatartókat. Leginkább az ő segítségükre támaszkodhatunk, és ha kellő körültekintéssel járunk el, akkor eljuthatunk ahhoz a párosításhoz, melyből nekünk való kölyköket remélünk. Összegezve tehát, mind a fajta, mind pedig a tenyésztő kiválasztásánál a legfontosabb, hogy több különböző és hiteles forrásból is tudakozódjunk.

Milyen szempontok alapján választunk kutyafajtát?

Érdekes, hogy milyen dolgok befolyásolhatják az embert a fajta kiválasztásában.

• Gyerekkori élményeink is befolyásolhatják a kutyaválasztást

  Például gyermekkori élményeink mély nyomot hagynak bennünk. Ha valakit régebben megharapott egy kuvasz, igyekszik azután kerülni, de az ellenkezője is előfordulhat, ha jó házőrzőre van szüksége, akkor direkt a benne félelmet ébresztő ősi magyar fajtát fogja választani.
• Egy ismerősünk kutyájának számunkra szimpatikus viselkedése is elkötelezhet. Az így szerzett tapasztalatok talán a legerősebben ható szempontként esnek latba döntésünkben. De akár még egy film is komolyan befolyásolhat a véleményalkotásban.
• Az ember általában ösztönösen vonzódik bizonyos fajtákhoz, melyek temperamentumuk, megjelenésük miatt állnak közel hozzá, találkozva egy-egy példányukkal szívesen megáll elgyönyörködni bennük.

• Azonban más is okok is beleszólhatnak választásunkba. Sokszor előfordul, hogy valamely hiányunkat, hiányosságunkat igyekszünk pótolni négylábú társunk jelenlétével, képességével. Az ilyen esetekben ez ritkán tudatosul a gazdában, nyilván már csak azért is nehéz szembesülni a valósággal mert vágyai rég áhított beteljesülése látszik életre kelni. A világgal folyamatosan harcban álló bizonyítani vágyó gazda megvadított izomkutyája, vagy a gyermektelen pár „kutyagyermeke" a legjellemzőbb, persze a legszélsőségesebb példa is erre. Az a gond az ilyen esetekben, hogy mivel a kutyát nem helyén kezeljük, egyaránt terhére vagyunk környezetünknek és kutyánknak.

• Néha dísztárgyként, státuszszimbólumként választunk kutyát, esetleg azt is figyelmen kívül hagyva, hogy négylábú társunk milyen ösztön adottságokkal rendelkezik illetve, milyen törődést kíván.

Az eddig felsorolt szempontok mind szerepet játszhatnak elhatározásunkban, érzéseink, jó és rossz tapasztalataink összessége adja ki a végső döntést. Fontos lenne azonban, hogy a fajta kiválasztásánál igyekezzünk tudatos, megfontolt döntést hozni. Rengeteg későbbi kellemetlenséget kerülhetünk el egy jó döntéssel.