Honnan tudjuk, hogy kutyánk fél? A kutyák testbeszéde

Ha sokat vagyunk kutyák között, főleg olyanok közt, amelyek gyakran érintkeznek más kutyákkal, akkor észrevesszük, hogy az ebek sajátos jeleket használnak az egymás közti kommunikációra. Az etológusok úgy vélik, hogy a jelek funkciója az, hogy megnyugtassák a potenciális támadót - vagy esetenként saját magukat.

A kutyaféléknél a testbeszéd a következőkben nyilvánul meg: arckifejezések, a fülek mozgatása, farokcsóválás, mozdulatok és hangok. Ezekből tevődik össze a testbeszéd, mely csökkenti az agressziót. Ha több kutya közt töltünk némi időt, érdemes ilyen szempontból is megfigyelni őket. Amikor a játék kezd elfajulni, akkor a kutyák egymásnak jelezve állítják le magukat. Az etológusok úgy vélik, hogy ez a viselkedési forma segíti a falkatagok együttműködést.

A kutyák magukat és a másik kutyát is testbeszéddel nyugtatják meg

Ha ügyesek vagyunk, és kifigyeljük kutyánk megnyugtató (megnyugvást közvetítő) jeleit, akkor a szakértők szerint mi magunk és lenyugtathatjuk kutyánkat a stresszhelyzetek idején. Figyeljük meg, hogy hogyan viselkedik kutyánk nyugtalan pillanataiban: amikor állatorvoshoz visszük, vagy idomítjuk, vagy amikor valamit rosszul csinált. Ilyen helyzetekben észrevehetjük, hogy kutyánk elkezd ásítozni, vagy a földet szaglássza, esetleg az orrát nyalogatja.

Észrevehetjük, hogy valahányszor kutyánk az utcában, parkokban és tereken összetalálkozik egy másik, ismeretlen kutyával, akkor valamilyen szintű testbeszédet kezd el vele folytatni, mintha azt mondaná neki, hogy „figyelj, nem jelentek veszélyt rád".

Ha saját orrát nyalogatja, kutyánk potenciális támadóját próbálja csitítani

A következőkben leírunk néhány tipikus jelet:

• Szaglászás: a félénk kutya akkor szaglássza buzgón a földet, amikor szeretne megnyugtatni egy másik állatot vagy embert, amitől (vagy akitől) nagyon megijedt.
• A fej elfordítása és oldalt fordítva tartása, vagy a gyors félrepillantások. Olyankor is így viselkednek a kutyák, amikor egy gyermek rohan oda hozzájuk, hogy megölelje őket. Néha ez olyan gyorsan lejátszódik, hogy észre sem vesszük. Mi magunk is használhatjuk ezt a jelet, amikor egy ismeretlen és ijedős kutyával találkozunk. Közelítsük meg oldalazva a kutyát, miközben félrefordítjuk a fejünk,  vagy nézzünk félre. Emlékeztessük a gyerekeket, hogy idegen kutyákat soha nem szabad a szemükbe nézve megközelíteni, mert az kutyanyelven agressziót jelent. De a legjobb, ha gyermeket soha nem engedünk idegen kutya közelébe szülői felügyelet nélkül.
• Orrnyalogatás: gyorsan vagy lassan is nyalogathatja kutyánk saját orrát, a lényeg, hogy idegenek felé nyugalmat sugározzon. A fekete kutyák érdekes módon többet használják ezt a jelet, mint a más színűek. Ez lehet annak is az oka, hogy a fekete vonásaikat nehezebb kivenni, míg a rózsaszín nyelvük sokkal feltűnőbb.
• Az emberek vagy kutyák arcának végignyalása, ami egy tipikus köszöntési mód a kutyaféléknél, szintén funkcionálhat megnyugtató jelzésként.
• Ásítás: a stressz közönséges jele. Ezt főleg akkor fordul elő, amikor a kutyák tanítása közben a gazda túl sokat vár el az állattól, vagy kutyabemutatókon, vagy az állatorvosnál, vagy amikor a saját gazdájuk fegyelmezi őket.

Ha mi magunk is kutyások vagyunk, akkor kipróbálhatjuk ezeket a jeleket, hogy stresszhelyzetben megnyugtassuk kedvencünket. Az öregebb kutyák sokkal jobban odafigyelnek a gazdáik testbeszédére (ezért tűnik néha úgy, mintha olvasnának a gondolatainkban).

Próbáljunk meg kutyánkkal az ő saját nyelvén beszélni. Lehet, hogy furcsának fogja találni, de az is lehet, hogy megérti.

Tanuljuk meg a kutya testbeszédét