Háziállat idősebb korban: a nyugdíjpénztár segíthet (x)

Néhány alapvető tudnivaló az idősebbek állattartásáról

Kevesen vannak, akik kételkednek abban, hogy egy (vagy több) háziállat tartása jó hatással van az emberre. Azonban ennek mértékét talán kevesen ismerik máig is. Az idősek 46%-a arról számolt be egy kutatásban, hogy házi kedvencük jelenléte segít nekik abban, hogy kevésbé figyeljenek a saját testük fájdalmára. Egy amerikai felmérés azt is állította, hogy a háziállatok nemcsak a fizikai, de a mentális problémákkal is segítenek megbirkózni idősebb gazdáiknak. A Michigani Egyetem (University of Michigan) felmérésében több mint 2000 megkérdezett idős (50-80 év között) közül 55% tartott háziállatot, több mint minden második megkérdezett több mint egy állatot is.

Mindezek mellett a házi kedvencek ritmust, struktúrát adnak a napnak, amelyet nehéz visszaszerezni a nyugdíjas időszakban, segítik a stressz szintet és bizonyos értelmet is ad az életnek: hiszen sokak szerint azért vagyunk itt a Földön, hogy másokról is gondoskodjunk, míg egyesek szerint a boldogság egyik nagy forrása a problémák megoldása.

A kis kedvencek segítenek a fizikai aktivitás fenntartásában is: a kutyát tartók több mint három negyede számolt be erről. A háziállatok már évezredek óta nyújtanak természetes támaszt az ember(ek)nek: a szociális kapcsolatokban is rengeteget segítenek, sokszor mint egy igazi, hűséges, önzetlen barát. Sokan vannak olyanok, akik az emberekben, akár az egész emberiségben csalódnak, de a végsőkig kitartanak háziállatuk mellett: vagy éppen fordítva…

Összességében ki lehet jelenteni, hogy az esetek legnagyobb részében az állatok (és az állatok tartásának felelőssége és kötelezettségei) nagyon jó hatással vannak az állatok gazdáira.

Mennyibe kerül egy állat tartása?

Még az Egyesült Államokban is, ahol az átlagos nyugdíj jóval a magyarországi felett van, az állattartók 18%-a azt állította a felmérés során, hogy anyagilag megterhelő a házi kedvenc tartása. Mindenki maga dönti el, hogy mennyire óvatos a saját és házi kedvence egészségét illetően, vannak, akik már 2021 januárjában arra hívták fel a figyelmet, hogy jó ötlet lenne koronavírus ellen beoltani a házi kedvenceket.

Itt pedig egy sztereotípiát meg is dönthetünk: a nyugdíjas évek alatt, főleg hosszabb távon az élet nem lesz olcsóbb. Igaz, a tömegközlekedés ingyen lesz és egyes kedvezményeket is igénybe lehet venni, de sokan elfeledkeznek arról, hogy az egészségügyi problémák és az öregséggel járó nehézségek extra költségekkel járnak. Amikor a nyugdíj értéke az infláció értékével emelkedik, akkor például kimarad a számításból az, hogy egyes termékek, amelyek a legtöbb magyarországi nyugdíjas életének szerves vagy akár legfontosabb részei, sokkal nagyobb mértékben ilyenek: például az élelmiszerek és a gyógyszerek.

És mondjuk ki: minden bizonnyal lesz szükség gyógyszerekre. És ahogy a nyugdíjrendszer sem fogja állni a sarat minden bizonnyal (ahogy az utóbbi években is csökkent a nyugdíjaknak az előző fizetésekből számolt százalékos értéke is), az egészségügy, mint nagy állami szektor, sem valószínű, hogy a jövőben jobb ellátást fog biztosítani, mint most.

Ha pedig magánegészségügyi segítségre lesz szükség, akkor azt higgyük el, az egyáltalán nem ingyen lesz…

Hogyan lehet kiegészíteni az állami nyugdíjunkat?

Nincs semmilyen megkötés arra vonatkozóan, hogy mivel könnyítjük meg a saját életünket anyagilag: befektethetünk állampapírba, ingatlanba, műtárgyakba, ritka LEGO-kba, különleges autó(k)ba, aranyba, ezüstbe, próbálhatunk tőzsdézni, hazai vagy külföldi értékpapírokba fektetni, ahogy kriptovalutákba is.

De nem véletlenül jelent meg több mint 20 éve a nyugdíj előtakarékosság jogi kategóriája Magyarországon, amelyet legutóbb 2014-ben, a személyi jövedelemadó törvénnyel változtattak meg. Jelenleg a három termékkategória, amely ide tartozik, az alábbi:

- az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),

- a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és a

- nyugdíjbiztosítás.

Miért fontos a nyugdíj előtakarékosság, mint jogi kategória?

Arról nem készülnek rendeletek vagy törvények, hogy egy-egy pénzügyi termék pontosan milyen kategóriába tartozik, ha ennek más vonzata nincs. Ez utóbbi a nyugdíj előtakarékosságok esetében az, hogy állami támogatás jár erre a három termékkategóriára. Erre sokan kissé megijednek, akik emlékeznek a 2012-es magánnyugdíjpénztár privatizációra, azonban a nyugdíj előtakarékosság nem fognak a magánnyugdíjpénztár sorsára jutni, az alábbiak miatt:

- míg a magánnyugdíjpénztárba a bruttó fizetésből (tehát az adókból) történtek a befizetések, addig a nyugdíj előtakarékosságokat a nettó (kézbe kapott) fizetésből tehetünk félre és

- míg a magánnyugdíjpénztárat (a neve ellenére) állami intézmény igazgatta, a nyugdíj előtakarékosságok privát, magánkézben lévő pénzintézetek pénzügyi termékei.

Akkor miért támogatja az állam ezeket a termékeket? A válasz elsősorban az, hogy az állam is ismeri (sőt, sokkal jobban ismeri) a nyugdíjrendszer problémáit, mint az utca embere és igyekszik elkerülni, hogy egy széles nyugdíjas réteg folyamatos segítségre szoruljon: így az állami nyugdíj kiegészítését adó-visszatérítés formájában támogatja.

Lehetséges, hogy ez az adójellegű segítség esetleg megszűnik a jövőben, ennyire beleszólhat az állam ezekbe a termékekbe, de ennek jelenleg semmiféle jele nincsen.

Melyik nyugdíj előtakarékosság a legjobb?

Ezt a kérdést egy (vagyis két) szóval nem lehet megválaszolni: a pénzügyek területén is végtelenül különbözőek vagyunk: ahogy már az LGT 1977-ben elmondta:

„Van, aki imádja és elteszi,

Van, aki örökli és elveri.

Van, aki gyűjtöget, van, aki megnyeri.

Van, aki hamisítja, s van, aki csak felveszi.

Mindenki másképp csinálja.”

Így a nyugdíj előtakarékosságok is nagyon különbözőek: akik imádnak a pénzügyekkel foglalkozni, van tapasztalatuk értékpapír-kereskedelemben, tudják, hogyan érdemes befektetni a saját pénzüket a hazai és a nemzetközi piacon, azoknak a NYESZ – a nyugdíj előtakarékossági számla lehet a legjobb megoldás, ahol igaz, segítség sincs, de a díjak igen alacsonyak, és fel lehet venni a befizetett személyi jövedelemadóból az állami, 20%-os adójóváírást is. Azonban Magyarországon, posztkommunista országként különösen kevés az olyan nyugdíjas, aki igazán otthonosan mozog a pénz világában: ezt a terméket kevés pénzintézet ajánlja és kevesen is veszik igénybe.

Az ÖNYP – önkéntes nyugdíjpénztár nagyon népszerű volt egy időben, mert sok munkáltató elindította ezt az alkalmazottainak és átvállalta a tagdíj fizetését (egyes cégek ma is ajánlják ezt), így ma több mint 1,1 millió ilyen számla létezik az országban, de ezeken nagyon kevés pénz található: így sokaknak kellemetlen meglepetés lesz egy-két millió forintot kézhez kapni évtizedek befizetési után. De havi 1-2-3-4 ezer befizetett forinttól nem lehet csodát várni.

A nyugdíjbiztosítás 2014 óta egyre népszerűbb termék, már több százezren választották ezt, itt folyamatos segítséget kap az ember a befektetéseihez / megtakarításaihoz és az önkéntes nyugdíjpénztárhoz képest itt sokkal nagyobb a választék a befektetések között és ez a termék sokkal inkább független a magyar gazdaságtól. Itt a havi minimum befizetés 10.000 Ft környékén van.

https://pixabay.com/illustrations/old-people-pensioners-pension-money-1553347/