Lovi fogadás: ez a lovak kizsákmányolása?

A lóversenyre való fogadás gyökerei egészen messzire nyúlnak vissza az időben: mint oly’ sk minden, ez is a görögökkel és a rómaiakkal kezdődött. Mint Ammianus Marcellinus írta a Kr.u. 4. században: „A lóversenyek várva várt napján már virradatkor hanyatt-homlok törtetnek az emberek (...) legtöbben az esélyeket különbözőképpen latolgatva, álmatlanul töltik az egész éjszakát”; érdekesség, hogy a görögök és etruszkok inkább lovagoltak, a rómaiak viszont a kocsihajtást kedvelték, a fogatok színek szerint versenyeztek, olyan fanatikus szurkolótáborokkal, mint ma a focicsapatok.

Miután a Római Birodalom eltűnt, a lovi fogadás is feledésbe merült több mint egy évezredre, csak az 1600-as évek elején éledt újjá az újkori Angliában. Ekkor vált szét galopp- és ügetőversenyre is. Hozzánk, Magyarországra két évszázaddal később érkezett, Széchenyi Istvánnak köszönhetően, 1827-től beszélhetünk szabályos magyar lovassportról, amelynek egyik csúcsa kétségtelenül a verhetetlen Kincsem volt (nem véletlenül készült róla a magyar filmgyártás legnagyobb költségvetésű filmje), ügetőversenyek pedig 1883-tól vannak hazánkban.

Őrült pénzek mozognak

A lóverseny hatalmas üzletté nőtte ki magát, van 10 millió dolláros (3 milliárd forintos) díj is, például a szaúd-arábiai Saudi Cup-on, a fogadások összértéke pedig csak az Egyesült Államokban évente akár 150 milliárd dollárt is eléri (ez körülbelül Magyarország éves GDP-je).

A lóverseny az utóbbi évtizedekben sűrűn került állatvédők célkeresztjébe: a National Geographic magazin például arról ír, hogy évi többszáz versenyló hal meg az Egyesült Államokban, főleg sérülések miatt, a PETA állatvédő szervezet pedig bedrogozott lovakról ír, sőt, beszédes nevű szervezetek (pl. Horse Racing Kills – a lóverseny gyilkol) próbálják széles körben ismertté tenni a tényt, hogy bizony sok lóversenyen a mai napig használnak különféle stimulálószereket az érzékeny állatok teljesítményének javítására – a tiltás ellenére.

A jogos kritikák mellett persze vannak egészen szélsőséges nézetek is. A PETA szerint például már eleve az is állatkínzás, hogy „csaknem féltonnás állatokat, amelyeknek olyan vékony a bokája, akár az emberé, kényszerítenek, hogy harmincmérföldes sebességgel rohanjanak, miközben egy embert is cipelnek a hátukon”. Bár sok kritikának tényleg van alapja, önmagában az, hogy a lónak rohannia kell – mint egyébként az állatvilágban ez igen gyakori, például ragadozók elől menekülés esetén – nem valószínű, hogy kimerítené az állatkínzás fogalmát, ahogy a súlyának tíz százalékát sem kitevő, alig ötvenkilós zsoké sem valószínű, hogy túlterhelne egy ötszáz kilós állatot.

Sorra pusztultak el a lovak a versenyen

Konkrét lóversenyek kapcsán is sűrűn érkeznek kritikák, egy évtizeddel ezelőtt például a világhíres Palio verseny kapcsán tört ki botrány: a 17. századig visszanyúló lovassportot szerette volna az illetékes önkormányzat a világörökség elismert részévé tenni, de nem számoltak az ennek nyomán fellángoló tiltakozással. Egy olasz állatvédő szervezet kiszámolta, hogy szerintük 1970 és 2007 közötti időszakban 48 ló pusztult el a versenyek közben, vagy amikor azokon megsérült – az érintett önkormányzat a pálya biztonságosabbá tételével igyekezett kihúzni az ügy méregfogát, azonban ez korántsem sikerült, 2010-ben még az is felmerült, ráadásul kormányzati részről, hogy Olaszország igazán lemondhatna néhány történelmi lovasversenyről, ha már Katalónia lemond a bikaviadalról.

De akad magyar példa is. A lovi fogadások kedvelt központjában, a Kincsem Parkban agár- és lóverseny miatt tiltakoztak felháborodott állatvédők 2017. augusztus elején. Egy tiltakozó poszt nyomán tömeges felháborodás zúdult a pályát üzemeltetőkre, mondván, a profit és a gazdák egója miatt hőségriadó idején, a tűző napon kell majd versenyezniük az állatoknak. A dolognak annakidején a 444 utánajárt, a Kincsem Park illetékese elmondta, hogy szó sincs ilyenről, a lovak és az agarak este versenyeznek majd, hivatalosan senki nem kért halasztást – egyébként pedig csaknem 200 éve tartanak Magyarországon nyári lovas- és több éve nyári kutyás futamokat, és soha semmilyen egészségügyi gond nem adódott ebből – sőt, a lovak pont ilyenkor szoktak rekordsebességre kapcsolni.