Legyen a magyar lótenyésztés ismét a világ élvonalában!

Fazekas Sándor kiemelte: az agrártárca anyagi és szakmai segítséget ad, hogy minél több színvonalas lovas létesítmény jöjjön létre. 2013-ban 165 millió forinttal, 2014-ben 220 millió, tavaly 107,5 millió, idén pedig 216 millió forinttal támogatják a kiemelt lovas sporteseményeket - ismertette.

Hangoztatta: a jelenlegihez hasonló mértékben még nem támogatták a lótenyésztést. Az idei évtől minden sikeres pályázó kancánként évente 500 euró hazai támogatásban részesül, ha kancájától a pályázati ciklus alatt a tenyésztési programjának megfelelő mén után legalább egy csikót regisztrál, és vállalja, hogy kiesés esetén a kancát pótolja. Ezzel lehetőséget kapnak a tenyésztők, hogy a nehéz piaci helyzet ellenére érdemes legyen őshonos lovat tartani - fűzte hozzá.

Felidézte: a kormány évekkel ezelőtt elindította a Kincsem Nemzeti Lovas Programot, amelynek eredményeként nemrég készült el a szilvásváradi ménesgazdaságban egy új lovarda 1,9 milliárd forint hazai forrásból. Ez a lovarda a három ütemből álló beruházás egyik eleme, a teljes keret 6,8 milliárd forint. Emellett csaknem 2,5 milliárd forintból felújították a Nemzeti Lovardát.

Fotó: Pelsőczy Csaba - MTI

A miniszter beszélt arról is, hogy a rendszerváltozás óta a hivatalos lovasversenyeken résztvevő lovak száma megháromszorozódott: míg 1990-ben 1314 sportlovat regisztráltak a Magyar Lovassport Szövetségben, addig 2013-ban 4010-et. A lovasversenyek száma több mint háromszorosára nőtt, a lovasrendezvények pedig meghaladják az évi hatszázat.

Hangsúlyozta: fontos, hogy a hazai lóállomány növekedésével párhuzamosan a lovas társadalom is megerősödjön. A lótenyésztés és a lótartás kultúránk szerves része, a lovaknak kimagasló szerepük van az idegenforgalom, a környezetvédelem, a sport, az egészségrehabilitáció, a gyermeknevelés és az oktatás területén - fűzte hozzá.

Fazekas Sándor hangoztatta, a kormány mindent megtesz, hogy az ágazat a régi fényében tündököljön és a lovaglás beépüljön az iskolai oktatásba is.

Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója arról beszélt, hogy a kétnapos konferencián a Shagya-arab fajta ló jelenlegi helyzetéről és jövőjéről gondolkodnak. (Milyen ló az a Shagya-arab? >>)

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján található céginformációs dokumentumok szerint a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 2014-ben 2 milliárd 231,5 millió forint nettó árbevételt ért el, amely 183,7 millió forintos növekedés volt 2013-hoz képest. Árbevételéből az exporttevékenység 33 millió forintot tett ki, amely 6 millió forinttal növekedett 2013-hoz képest.     Bábolnán 1806 októberében indult el a lótenyésztés, akkor még spanyol fajtákkal, de 1816-tól már kizárólag arab ménekkel fedeztettek. Az őshonos Shagya-arab fajtát, amelyet Bábolnán tenyésztenek, 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés.

Háziállat.hu: Persze, legyen ismét a magyar lótenyéstés a világ élvonalában, DE gondolkodjunk el az alábbiakon is, amit már a lovasok.hu megfogalmazott: