Lófajták: a muraközi ló

A huszadik század elején kitenyésztett lófajta hamar népszerű munkaállattá vált. Nevét a dél-magyarországi Muraköz városáról kapta. A fajtát úgy tenyésztették ki, hogy őshonos magyar kancákat és percheron, nóri, ardenni méneket, valamint magyar félvéreket kereszteztek.

Származási hely

Magyarország

A magyar félvérek az arab- és angol telivérektől származik. Az így kitenyésztett lófajta erős, jó munkabíró, gyors és aktív. Ezek a kiváló tulajdonságai igen népszerűvé tették, főként a két világháború közötti időszakban, amikor a mezőgazdasági munkálatokban igen nagy hasznát vették a muraközi lovaknak. A húszas években a muraközi lovak Magyarország lóállományának egyötödét tették ki, a második világháború alatt azonban sok ló elpusztult. A háború után,1947 és 1949 között, 17 ardenni mént hoztak Magyarországra, hogy ismét megnöveljék a muraközi lovak számát. A próbálkozások ellenére ez a lófajta napjainkban is egyre ritkábban fordul elő.

pej-murakozi-lo

A muraközi ló megjelenése

Fej:Hosszúkás, masszív, enyhén konvex profillal, a szemek nagyok, kifejezők, a fülek hosszúak.

Testfelépítés

Rövid, ívelt, izmos nyak, amely a váll felé kiszélesedik
Hosszú, lejtős, izmos váll
A mar nem áll ki
Rövid, széles hát
Lejtős, izmos far
Kerekített, izmos test
Rövid, erős végtagok, vastag, erős izületekkel és erős lábszárakkal
Kerek, formás lábfejek
Átlagos marmagasság:
Két változata ismert: egy magasabb, masszívabb, és egy alacsonyabb, vékonyabb. A marmagasság általában nem haladja meg az 1,63 métert.

Szín:

A legtöbb muraközi pej színű, sárga farokkal, sörénnyel és bokaszőrzettel, de előfordulnak sötétpej, sárga, fekete és szürke változatok is.

Vérmérséklet:

Keveset esznek. Szelíd, engedelmes munkaállatok.