Milyen a macskád?

A macska természete

Persze, az elhunyt macska klónjának viselkedésében felfedezhetünk majd hasonló vonásokat: önállóbb a kutyánál, természete kissé titokzatos, sokat alszik, rögeszmés szokásai vannak és kényes a higiéniára – bár ez minden macskáról elmondható. E közhelyektől eltekintve, a genetika és a személyes tapasztalat is formálja a személyiséget. Mint minden tudós, a viselkedéskutatók is borzonganak a végtelen felsorolásoktól: lételemük, hogy rendet csináljanak a káoszban, ezért hosszú órákat töltöttek azzal, hogy megragadják a macska személyiségének lényegét.

Bár nem létezik abszolút tökéletes osztályozás a macska jelleméről, a tanulmányok fényt derítettek pár fontos tényre...

Macska és ember

Sokféle módszer létezik az emberi jellemvonások osztályozására. Mindegyiknek némileg eltérő alapja van és más-más módon - egyik egyszerűbben, a másik bonyolultabban - értékelik a személyiséget, de végső soron négy fő csoportba sorolhatunk minden tulajdonságot: ezek az embernél különféle kombinációkban fordulnak elő. A macskával ugyanez a helyzet, de itt csak 3 csoportunk van.

Így értékel a gazda...

Egy kutatás során arra kérték a gazdikat, hogy jellemezzék a macskát olyan általános jelzőkkel, mint pl. aktív, agresszív, kíváncsi, robbanékony, zajos, éber majd ezeket három, egymástól jól megkülönböztethető csoportba sorolták: éberség, szociális viselkedés, kiegyensúlyozottság. Ha tehát egy cicára azt mondjuk: szeret egyedül csavarogni, fél az emberektől és más cicáktól, magának való, befelé forduló, akkor ezen tulajdonságai a "szociális viselkedés" nevű tulajdonságcsoportba tartoznak.

...és így a tudós

Éberség: azt fejezi ki, mennyire aktív és kíváncsi a macska. A skála a Garfield-típusú lustaságoktól az ugribugri, mindenre figyelő cicáig terjed.

Szociális viselkedés: azt mutatja, mennyire jól jön ki a macska fajtársaival és emberekkel. Az egyik véglet az antiszociális, magányos macska, a másik pedig a barátkozó, aki még az idegenek társaságát is roppant mód élvezi.

Kiegyensúlyozottság: arról ad képet, mennyire könnyű felzaklatni a macskát: van, aki a legkisebb zajra is a plafonig ugrik, míg más a füle botját se mozgatja, még az évszázad legnagyobb viharára sem.

Minden macska más..

Ahogy az embernél, úgy a macskánál is minden egyénben más-más összetételben jelennek meg az egyes tulajdonságok. Van olyan cica, aki a fenti 3 csoport mindegyikének legkiválóbb jellemzőit tudhatja magáénak (tehát aktív és kíváncsi, barátságos és kiegyensúlyozott), és vannak magányos harcosok, akik mindentől megijednek és mindenkit utálnak, de szerencsére ritkák az ilyen szélsőséges esetek. Gyakrabban találkozunk olyan macskával, aki például barátkozó, de ijedős, vagy olyannal, aki a gazdit imádja, idegenekkel is barátságos, de más cicákkal ellenséges. Az egyéni tulajdonságok száma végtelen, s ez teszi a cicát oly érdekessé.

Mielőtt magadhoz veszel egy macskát, nagyjából sejtheted, hogy milyen jellemre számíthatsz: a fajta megválasztása lehet az egyik döntő szempont. Közismert például, hogy az abesszin macska általában aktív és érzelgősebb (egy macskakiállításon csukott szemmel is tudni fogod, hol vannak az abesszinok, a zűrzavar miatt, amit művelnek). Ezzel szemben a perzsa macska csöndes és egykedvű. A másik fontos tényező az a környezet, ahonnan elhozod kedvencedet: az a macska, aki 7 hetes koráig nem találkozik emberrel, sosem lesz túlzottan barátságos, és ugyanez igaz a fajtársakkal való érintkezésre is, hiszen kimaradt élete korai szakaszából a szocializáció.

A macska személyisége kb. fele-fele arányban függ a genetikától és a megélt tapasztalatoktól. Ezért még az egypetéjű ikrek esetében sem beszélhetünk teljesen azonos jellemekről, hiszen minden macska más-más élményeket él át, ettől lesz mindegyikük egyéni és pótolhatatlan.

Ha olyan macskát keresel, mint egykori kedvenced volt, sose várd, hogy pontosan ugyanolyat találsz. Lehet, hogy hasonló lesz, sőt, neveléssel formálhatod viselkedését, de új macskád sosem lesz pontos másolata a réginek, mint ahogy belőled is csak egy van!