Macskát tartok és kisbabát várok

Milyen betegségről van szó?

A kórokozó egy egysejtű parazita, a Toxoplasma gondii. Bonyolult fejlődési ciklusában a főszerep a macskáé, ám mégsem tőle kell tartanunk elsősorban, amint ez később kiderül. Az ember, valamennyi emlősállat és madár is fogékony a fertőződésre, ám csak a macska üríti bélsarával a kórokozó megtermékenyített petesejtjeit, az oocisztákat. Ahol macskák előfordulhatnak, a talaj mindenütt potenciálisan fertőzöttnek tekintendő, nem csak a játszótéri homokozó.

Hogyan fertőződik az ember és a fogékony állatok?

Hogy a kórokozó megtelepedjen és szaporodjon a szervezetben, szájon át fel kell venni ezeket a fertőzőképes petesejteket. Tehát ha a kisgyerek földet eszik, ami nem ritka, vagy az ember kertészkedés után nem mos megfelelően kezet, földdel szennyezett zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, ki van téve a fertőződés veszélyének. A talajról táplálkozó rágcsálók, legelő állatok, sertések, madarak ugyanígy fertőződnek. Ezek az állatok is közvetítik a kórokozót. A macska levadássza a rágcsálókat és a kör bezárul, az ő szervezetében szaporodik tovább a parazita és meg is betegítheti.
Az ember viszont sertéshúst, és növényevő állatok húsát is fogyasztja, melyek, ha fertőzöttek voltak, akkor különböző szerveikben, izomzatukban képződött szöveti cisztákkal fertőznek. A megfelelően átsült, átfőtt hústól nem kell tartanunk. A tatárbifsztek, a nyers fasírthús vagy kolbásztöltelék kóstolgatása azonban veszélyes lehet.

Mik a tünetek macskában?

Elsősorban hasmenés, ritkábban májgyulladás, tüdőgyulladás, szívizomgyulladás és szemgyulladás jelentkezhet náluk.

Mik a betegség tünetei emberben?

Egészséges immunrendszerű emberben többnyire tünetmentesen zajlik le a betegség. Nem is tudunk róla, hogy legtöbben már gyermekkorunkban átestünk a fertőzésen, és szervezetünk védekező rendszere ellenanyagokat termelt a kórokozóval szemben, amely nagy valószínűséggel életre szóló védettséget ad. Néha hőemelkedéssel, nyirokcsomó megnagyobbodással, influenzaszerű tünetekkel jár a betegség.

Miért veszélyes a betegség a kismamákra nézve?

Terhesség esetén a kórokozó nem a kismamát veszélyezteti, hanem a méhlepényen átjutva a magzatot betegítheti meg, akinek az immunrendszere még megfelelő védekezésre képtelen. Vízfejűség, vakság vagy a magzat elhalása lehet a következmény. Előfordulhat, hogy az újszülött egészségesnek látszik és csak később jelentkeznek nála szem-, vagy idegrendszeri tünetek.

Mindettől csak akkor kell tartani, ha a kismama még nem esett át élete korábbi szakaszában a fertőzésen, tehát nem védik őt ellenanyagok és éppen a terhessége idején találkozik először a kórokozóval. 1000 terhességből 1-7 esetben fordul ilyen elő és közülük is csak az esetek 10 %-ánál lesznek súlyos következményei. 70%-ban a magzat meg sem fertőződik. A magzat fertőződésének valószínűsége a várandósság utolsó három hónapjában nagyobb.

Miért nem a velünk élő macska a legfőbb veszélyforrás?

Igaz, hogy a macskák kb. 80%-a szeropozitív, tehát már átesett toxoplasmosison, de ez koránt sem jelenti azt, hogy ezek az állatok fertőznek is. A kórokozó speciális fejlődési ciklusa ugyanis olyan, hogy a fertőzött macska csak a betegsége elején, kb. 10 napig üríti a bélsarával az oocisztákat, utána többet soha. Minimális az esélye, hogy a saját macska éppen akkor fertőződjön frissen, amikor gazdája gyermeket vár és a kismama éppen abban a 10 napban kapja meg tőle a fertőzést, mert nem tartja be a higiéniai szabályokat. Az oocisztáknak a szájba kell jutnia ahhoz.
Ráadásul a macska bélsarával napvilágra került ágenseknek minimum 1, de akár 5 napra is szüksége van ahhoz, hogy a levegőn tovább fejődve fertőzőképessé váljanak (sporulálódjanak). Ha a macskaalmot naponta kitakarítjuk, nagyban csökkentjük a fertőződés esélyét.

Sokkal komolyabb kockázatot jelentenek az ember korábban említett táplálkozási szokásai, higiénés hiányosságai. Ha van egy évek óta kizárólag lakásban élő macskánk, amelyik nem vadászhat és nem etetik nyers hússal, a tőle való fertőződés lehetősége kizárt.

Hogyan diagnosztizálható a toxoplasmosis?

Egyszerű vérvétellel elvégezhető a vizsgálat. A fertőzésen átesett ember véréből laboratóriumi módszerekkel kimutathatóak az ellenanyagok, azaz az egyén szeropozitív.

Miért az embert vizsgálják, miért nem a macskát?

Azért, mert a macska esetében, mire annak vérében megjelennek az ellenanyagok, már rég túl van azon a 10 napos időszakon, amikor fertőzött. Ekkor már nincs jelentősége annak, hogy a véréből kimutathatóak-e az ellenanyagok. Ugyanakkor, ha a kismama vérében ellenanyagok keringenek, azaz szeropozitív, akkor nincs ok további aggodalomra, mert szervezete védett a további fertőződések ellen.
Ha szeronegatív, akkor kell fokozottan figyelemmel kísérni a terhesség folyamán.
Ajánlatos már a tervezett terhesség előtt toxoplasma szűrést végeztetni a leendő kismamának, és amennyiben a teszt negatív, azt kéthavonta megismételtetni a baba megszületéséig.

Hogyan védekezhetünk a fertőződés ellen?

Ha van macskánk, az almot naponta cseréljük, és ezt a munkát lehetőleg ne a kismama végezze.
Ha megoldható, a terhesség ideje alatt a macska ne járjon ki, hogy ne tudjon vadászni. Ne etessük semmilyen nyers hússal.
Fokozottan ügyeljünk a higiéniai szabályok betartására, ha állatokkal érintkezünk. Ne puszilgassuk őket és étkezések előtt alaposan mossunk kezet.
Kesztyűben kertészkedjünk.
A zöldségeket, gyümölcsöket alaposan tisztítsuk meg.
A nyers hússal érintkező edényeket, késeket elmosatlanul ne használjuk a készétel tálalásához, felvágásához.
Csak teljesen átsült, megfőtt húsokat fogyasszunk. Nyers húsokat ne kóstolgassunk főzés közben.

És ha minden óvintézkedés ellenére egyszer csak pozitív lesz a tesztünk?

Pánikra semmi ok. Vannak hatékony toxoplasma ellenes gyógyszerek, amelyeket a kismamának szednie kell a terhesség hátralevő részében, és az újszülött is kezelendő hat hetes koráig. Az idejében kiszűrt és gyógykezelt mamák kisbabái igen nagy valószínűséggel egészségesek maradnak.

Még egy fontos figyelmeztetés!

Saját magunk és gyermekeink védelmében fontos a háziállataink rendszeres féregtelenítése, mert azok bélférgei sokkal nagyobb eséllyel fertőzhetnek meg bennünket. Legalább évente, de ahol túl közeli az állattal való kontaktus, vagy kicsi gyerek van a családban, negyedévente ajánlott ezt elvégezni.
Még a lakásban tartott cicák is megfertőződhetnek. Gondoljunk bele: Ki nem lépett még véletlenül kutyaürülékbe és vitte fel akaratlanul lakásába az esetlegesen féregpetéktől hemzsegő piszkot?

Dr. Jancsik Mária állatorvos
http://www.allatorvosom.com/

Források:
Országos Epidemiológiai Központ honlapja és adatai
Hungarovet fórum, Parazitológiai szakcsoport( Dr. Fok Éva, Dr. Bendzsel Dániel)