
A Japánban őshonos főnix dísztyúk, régi nevén shokoku, a hosszú farkú tyúkokhoz tartozik. A fajta fő ismertetőjegye a hosszú, karcsú, elegánsan arányos testforma.
A főnix története
A Japánban őshonos főnix, régi nevén shokoku, a hosszú farkú tyúkokhoz tartozik. A fajta fő ismertetőjegye a hosszú, karcsú, elegánsan arányos testforma. Törzse kissé csapottan tartott, hátvonala nyújtott. Gazdag tollazatú, hosszú farka feltűnő. A tollaknak nem csak hosszúaknak, de keskenyeknek is kell lenniük, ezáltal jön létre a fácánszerű benyomás.
![]() |
Főnix kakas |
Erős vállak, széles, de nem mély mellvonal jellemzi. Hasa csak kevéssé fejlett. Testén szoros tartásban, magasan tűzöttek a szárnyak, melyek fokozzák a karcsú eleganciát. A főnix kakas egyszerű tarajának bevágásai nem mehetnek túlságosan mélyre; olykor az öreg kakasok tarajának hátsó része kissé félrehajlik, ami nem hiba. A tyúk kis álló tarajt visel, mindkét nem áll-lebenye alig középhosszú, füllebenyeik kicsik és fehérek, szemeik narancsvörösek. A kakas súlya 2-2,5 kg, a tojóé 1,5-2 kg. A kakas gyűrűnagysága 18, a tojóé 16. A tenyésztojás legkisebb súlya 45 g. A tojáshéj színe sárgás-fehér.
Színváltozatok
![]() |
Főnix tyúk |
Sajátosságok
Aki főnixet akar tartani vagy tenyészteni, igazi különlegességet választott. Ezeknek az állatoknak ugyan nincs szükségük speciális elhelyezésre, mint az onagadorinak , mégis a baromfiól körülményei és a talajminőség iránt érzékenyebbek, mint a rövid farkú, robosztusabb tyúkok. A főnix nem tartozik ugyan a tojófajtákhoz, tojáshozama mégis kielégítő, a csirkék növekedési erélye jó. Bár a pompásabb onagadori is egyre jobban elterjed, a kecses főnixnek mégis meg kell tartania a helyét.