A turul madár és a szélkerekek

A fosszilis energiahordozók kimerülésével, a gazdasági és a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével, egyre nagyobb szerepet kap életünkben a megújuló energiák felhasználása. Hosszú távon nincs is más lehetőségünk, mint a zöld energiák felhasználása. Ugyanakkor, egyes konkrét esetekben a megújuló energiák felhasználásának módja komoly természetvédelmi kérdéseket vet fel!

Természetvédelmi szempontból, a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatos egyik legérzékenyebb kérdés a szélerőmű farmok elhelyezése. Több negatív külföldi példa (Kalifornia, Skócia, Norvégia) is bizonyítja, hogy a madarak vonulási útvonalába eső szélkerekek komoly veszteségeket okoznak bizonyos fajok állományában az adott területen. 

Egy-egy szélerőmű farm megépítését hazánkban is hosszas engedélyezési eljárás előzi meg, ennek része a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése.  A hatástanulmány többek között számba veszi azokat a veszélyeket, amelyeket a felállítandó szélerőmű farm jelent az élővilágra. Az engedélyek kiadása, és a szélkerekek felállítása után azonban már ritkán kerül sor természetvédelmi szempontú monitoring tevékenységre.

A győri Energy Corp Hungary Kft. és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) azonban éppen egy ilyen jellegű vizsgálatot fog végezni a következő hónapokban. A Kisalföld hazánk egyik legszelesebb helye, így kiválóan alkalmas a szélenergia. Egyes ritka, veszélyeztetett madárfajok viszont szintén a kisalföldi élőhelyeken találnak otthonra, és az ő védelmük fontos természetvédelmi feladat.

A két szervezet megállapodása értelmében, az MME munkatársai rendszeresen ellenőrzik a Mosonszolnok térségében felállított szélerőmű farm területét, és regisztrálják az esetleges madárpusztulásokat. A felmérés másik része pedig a legmodernebb technikát hívja segítségül: a szélerőmű farm peremén fészkelő kerecsensólyom párok két tagját jelölik meg műholdas jeladókkal, amelyek naponta többször, méteres pontossággal mérik be a madarak helyzetét. A napelemmel és beépített GPS egységgel rendelkező, 22 grammos jeladók lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a fokozottan veszélyeztetett sólymok milyen mértékben használják a szélkerekek közötti veszélyes területet napi aktivitásuk során. A kapott információkat – a terület rendszeres ellenőrzésekor kapott adatokkal együtt – pedig fel lehet használni az újabb szélerőmű farmok tervezésekor. Az alkalmazott technikát eddig hazánkban feketególyákon, parlagi sasokon, illetve a szlovák-magyar kerecsensólyom-védelmi LIFE programban alkalmazták, azonban egyik kutatás témája sem a szélerőmű farmok hatásainak vizsgálata volt. A szélerőmű farm közelében jelölt madarak felszerelésében a LIFE programban részt vevő szakemberek segítettek.

Az első öreg hím kerecsensólyomra 2009. február 27-én, a másodikra március 3-án került fel a jeladó a mosonszolnoki szélerőmű farm közelében. Az első adatok a következő napokban várhatók, és a remények szerint folyamatosan fognak érkezni az elkövetkező hónapokban.

További információ:
www.mme.hu