Eltáncol a pingvin az Antarktiszról, ha nem lesz a Földön jégsapka?

Eltűnik a császárpingvin és az Adelie pingvin

Egy új WWF tanulmány szerint a császárpingvin kolóniák 50%-a, az Adelie pingvin kolóniák 75%-a tűnhet el, ha a globális felmelegedés meghaladja a 2 ˚C-ot. A klímaváltozási modellek szerint 40 éven belül meghaladhatja a kritikus 2 ˚C-ot a globális átlaghőmérséklet növekedése, minek következtében drasztikus csökkenés várható a Déli-sark jégtakarójának kiterjedésében. A csak itt élő császárpingvinek és Adelie pingvinek elvesztik táplálkozó és fészkelő helyeiket.

Mit okoz az éghajlatváltozás?

Az Antarktisz átlaghőmérsékletének változását az 1950-es évek óta követik figyelemmel. Az eredmények szerint a kontinens nyugati fele négyszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része: 2,5 ˚C-kal nőtt az átlaghőmérséklete az elmúlt 50 évben. A zord és hideg időjárási körülményekhez kiválóan alkalmazkodott császárpingvinek fiókáikat a jégtakarón nevelik fel.  Az enyhébb telek és a szokatlanul meleg nyarak következtében a előfordul, hogy a jégpáncél elolvad a talpuk alatt, mielőtt a fiókák vízhatlan tollazata kinőne, így ilyenkor a biztos pusztulás vár rájuk a jeges vízben.

A tenger melegedése a pingvinek egyik fő táplálékának, a krillek (apró rákok) fogyatkozásához is vezet. Kevesebb táplálék esetén pedig kevesebb fiókát tudnak felnevelni.  A felmelegedés az Antarktisz északnyugati partjainál, az Adelie pingvinek élőhelyén mutatkozik meg a legdrámaibb módon. A számuk 65%-kal csökkent az elmúlt 25 évben. Nem csak a rendelkezésre álló táplálék lett kevesebb, de a magasabb hőmérsékletet kedvelő szamárpingvinek és kantáros pingvinek terjeszkedésével is versenyezniük kell. Ráadásul az Adelie pingvineknek fiókáik felneveléséhez hó- és jégmentes talajra van szükségük. Egyre kevesebb errefele az ilyen terület, mert a melegebb levegőnek nagyobb a páratartalma, az pedig több havazást idéz elő.

Mit tehetnénk?

A WWF felhívja a világ országai figyelmét, hogy az éghajlatváltozás kezelésére egy új, hatékonyan működő globális megállapodásra van szükség, amely 2012-ben, a Kyotói Egyezmény lejárta után lépne életbe. A fejlett országoknak vállalniuk kellene, hogy 2020-ig 25-40%-kal, 2050-ig 80-90%-kal csökkentik üvegházhatású gáz-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest. A WWF továbbá javasolja védett tengeri területek hálózatának kiépítését, a túlhalászás megszüntetését célzó szigorúbb intézkedések bevezetését, hogy biztosíthassuk a tengeri élőlények jövőjét.