Kikelt a rétisas fióka, kövesd nyomon webkamerán

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság egyik fő célkitűzése hazánk természeti gazdagságának bemutatása, valamint az emberek figyelmének felhívása Magyarország természeti örökségének, értékeinek védelmére. A bemutatás és ismeretterjesztés egyik legnépszerűbb és leglátványosabb módja az állatvilág webkamerás online megfigyelése. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság úgy gondolta, hogy egy olyan fajt választ ilyen bemutatás céljából, mely szépségében, nemességében közel áll az emberek szívéhez, mindemellett ritkasága és óvatossága miatt még a szakemberek számára is nehezen kutatható. Így döntöttünk hazánk legnagyobb ragadozó madara, a rétisas mellett.

Nemzeti Parkunk egyik zászlós faja a fokozottan védett rétisas (Haliaetus albicilla), melynek legerősebb kárpát-medencei állománya éppen működési területünkön, a Dél-Dunántúlon található. A kamera segítségével betekintést nyerhetünk e ritka, méltóságteljes ragadozó madár család mindennapjaiba, a fészeképítéstől a tojásrakáson és költésen át a fiókák felneveléséig. Láthatjuk a fiókanevelés szépségét és küzdelmes napjait egyaránt. Reméljük az itt felcseperedő fióka/fiókák végül egészségesen kirepülnek, és így egy újabb sikeres lépést tesz a hazai természetvédelem és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Magyarország természeti értékeinek hatékony védelméért.

Természetesen a kamera hatalmas segítséget nyújt a kutatók számára is, hiszen számos új ismerettel gazdagodhatunk a faj költési, táplálkozási szokásit illetően. Ez a tudás hozzájárul a fajt érintő fajvédelmi program hatékonyságának növeléséhez és reményeink szerint segít felderíteni és megelőzni a napjainkban oly gyakori mérgezéseket is.

Streaming Videos

2018. újabb kamera: Jelenleg 3 tojáson kotlanak a madarak, a fiókák várhatóan március második felében kelnek ki.

Felhívjuk a figyelmet, hogy nem szándékozunk beavatkozni a természet rendjébe! A vadon élő ragadozó madaraknál, így a rétisasnál is rendszeresen előfordul természetes okokból (betegség, gyengeség, rossz időjárás, predáció, stb.) 1-1 fióka, akár az egész fészekalj pusztulása. Ilyen esetekben nem avatkozunk közbe! Ha a költés sikerét emberi tényező akadályozná (fészek zavarása, mérgezés), akkor az Igazgatóság mérlegeli a beavatkozás szükségességét, és a természetvédelmi szakemberek, ornitológusok közösen kialakított véleménye alapján jár el. Kérjük, hogy pusztán az emberi jószívűség okán ne indítsanak mozgalmakat egy esetleges negatív szituáció miatt, hanem bízzanak a szakemberekben, akik a helyzet és a helyszín alapos ismeretében fognak dönteni!

Természetesen minden építő jellegű hozzászólást szívesen veszünk, és a program célja is ez: párbeszéd a sasok kapcsán, nem csak a sasokról! Valljuk, hogy a magyar emberek nélkül nem lehet a magyar természeti értékeket megvédeni!

Rétisas a Hortobágyi Nemzeti Parkban - Szilágyi Attila fotója

A rétisas (Haliaeetus albicilla) Európa és hazánk legnagyobb ragadozó madara. Szárnyfesztávja eléri a 220-230 cm-t, súlya pedig a 4-7 kg-ot! Röpte lassú, kimért, de vadászata során méreteihez képest meglepően gyors és fordulékony. Az idősebb madarak feje és nyaka egyre jobban kifakul, csőrük sárga, a faroktollak pedig 5 éves koruk után teljesen fehér lesznek. A fiatalok sötétbarnák, de a szórtan álló fehéres sárgás tollak miatt kissé „tarkának” tűnnek, csőrük és farkuk is sötét. A tojó nagyobb termetű, mint a hím.

A folyók, tavak, mocsarak szabdalta sík vidékek madara. Az 1800-as években még viszonylag gyakori volt, de a folyószabályozások, lecsapolások, vízrendezések, a szántóföldi mezőgazdaság nagy mértékű terjedésével egyre jobban megfogyatkozott. Az 1970-80-as években alig néhány pár költött csupán az ország legeldugottabb helyein. Az 1990-es évektől a célzott védelemnek és a faj egyre alkalmazkodó képesebbé válásának köszönhetően a költő párok száma folyamatosan emelkedik. Napjainkban már több mint 300 pár költ országszerte.Hatalmas fészkét évtizedekig használja, és folyamatosan tatarozza, bővíti. Magassága és átmérője is meghaladhatja a 2,5-3 métert. Vastagabb és vékonyabb ágakat egyaránt felhasznál. A fészek bélése sásból, fűfélékből, nádból, és sokszor kukorica csuhéból áll.A tojásrakás időszaka általában február közepére-végére esik. Az 1-3 tojáson 35-40 napig kotlik, a fiókák pedig kb. 10 hetes korukban repülnek ki.Tápláléka elsősorban halakból és vízhez kötődő madarakból áll. Egyes párok gyakran „ráállnak” valamilyen könnyen elérhető zsákmányra, például mocsári teknősre. A téli időszakban szívesen fogyasztanak dögöt, vadászatok után kinn maradt zsigereket, és a sebzett vizi szárnyasokat is levadásszák. A legtöbb mérgezés is ebben az időszakban történik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai alapján az utóbbi 15 évben közel 100 mérgezett rétisas került kézre, és nem tudhatjuk mennyi a meg nem talált madarak száma!Európai állománya növekvő tendenciát mutat, mely jó alkalmazkodó képességének is köszönhető. Kárpát-medencei populációja független az északkelet-európai és skandináv populációktól. Megőrzésében Magyarországnak kulcsszerepe van!

Forrás: íhttp://filmdzsungel.tv