Amit tudni érdemes a borneói nagyorrú majomról

A borneói nagyorrú majom (Nasalis larvatus) valószínűleg a legkülönösebb kinézetű főemlős a világon. Nagy méretüknek, kerek hasuknak és feltűnő színüknek (vöröses-barna test, szürke végtagok és fehér farok) köszönhetően is kitűnnek a többi borneói főemlős közül, ami mégis igazán híressé teszi őket, az a hatalmas, lógó orruk és a hímeknél megtalálható világos vörös, folyamatos erekcióban lévő pénisz. Borneó számos térségében „monyet belanda"-nak becézik a nagyorrú majmot, ami „holland majmot" jelent, és azért kapta ezt a nevet, mert a helyiek szerint a holland bevándorlóknak is hosszú, piros orruk és nagy hasuk volt!

Mókás látvány, nem igaz?

A hímek a 24 kg-os tömeget is elérhetik, magasságuk 72 cm, a farok hossza pedig 75 cm. A nőstények 60 cm magasak, tömegük pedig 12 kg. A borneói nagyorrú majmok vagy egy hímből és több nőstényből álló (hárem), vagy csak hímekből álló csoport tagjai. Étrendjük nagyrészt levelekből és nem húsos gyümölcsökből áll. Napi 2 km-t is utazhatnak táplálék keresése céljából. Rendkívül jó úszók, főleg a kutyaúszást alkalmazzák, melyben segít a részlegesen hártyás hátsó lábuk is. Az anya kölykével fejest ugrik a vízbe és néhány másodperc után a kölyök felkapaszkodik anyja vállára, hogy ismét levegőt tudjon venni.

A borneói nagyorrú majom ökológiája és viselkedése

Ez a majomfajta csakis Borneó szigetén található meg és főleg folyami-, mangrove-, tőzegláp- és édesvízi mocsárerdőkben élnek. Tudósok szerint e megszorítások oka a magasabb szintű ásványi anyagok és sók, melyek nélkülözhetetlenek a borneói nagyorrú majom számára. Így tehát alacsonyan él, nem több, mint 350 méter tengerszint feletti magasságban.

Társasági főemlős és leginkább háremekben szeret élni, amely egy hímnemű tagból és körülbelül nyolc nőstényből (kölykökkel együtt) áll. Más főemlősháremekkel ellentétben, a borneói nagyorrú majom csoportjai gyakran összegyűlnek, általában éjjel a folyó partján. Egy újabb, más főemlősöknél szokatlan viselkedés az, hogy a hím folyamatosan cserélgeti a háremeket, a nőstényeket, így életük során a csoport többször is megváltozhat. A fiatal hímek 1-2 éves korukban, amikor már képesek ellátni magukat, elhagyják a háremet. Ekkor egy csak hímekből álló csoporthoz csatlakoznak, melynek van egy vagy két nagyobb méretű és jó néhány fiatal tagja. A borneói nagyorrú majmok a hangok széles skáláját alkalmazzák a kommunikációra: ordítanak, morognak, rikoltoznak és orrukkal különböző módon „dudálnak". A csoportos rikoltozás és dudálás alatt a nagy majom egy szelíd „ho-hoooooong" hangot ad ki, mely látszólag lenyugtatja a többieket.

Miért van a hímeknek nagy orruk?

Az erre a kérdésre adott válaszok sokat változtak az évek során. A majmok jó úszók és egy ideig azt gondolták, hogy az orrukat búvárpipaként használják, hogy könnyebben lélegezhessenek. Ha ez igaz lenne, akkor a nőstények miért nem fulladnak meg? Az is felmerült, hogy az orr erősíti fel a hímek hívását vagy, hogy a testhőmérsékletet szabályozza, azonban egyik feltevésre sem született bizonyíték. A legvalószínűbb magyarázatnak Darwin nemi kiválasztásról szóló elmélete tűnik, mely szerint a nőstények jobban kedvelik a nagy orrú hímeket és így ezeknek a majmoknak több utódja lesz, akik tovább vihetik a géneket.

Miért van a borneói nagyorrú majmoknak nagy hasa?

Ez a faj a colubinae alcsaládba tartozik, mely a nagy hasuk miatt megkülönböztetett Óvilági majomcsoportból áll. Nagy hasukban rengeteg féle baktérium található, melyeknek a szerepe a táplálék erjesztése. Ezek a baktériumok két előnnyel szolgálnak a majmoknak:

• 1. Képesek felbontani a cellulózt, ezáltal a majmok a levelekből is energiához jutnak (más majmok és emberek nem képesek rá).

• 2. A baktériumok hatástalanítanak néhány, a táplálékban megtalálható mérget, így a borneói nagyorrú majmok olyan leveleket is megehetnek, melyektől más állat meghalna.

Léteznek azonban hátrányok is. Ha könnyen emészthető táplálékhoz jutnak, mint amilyenek a magas cukortartalmú gyümölcsök, akkor a baktériumok megerjesztik azt és bélgáz jön létre. Ez nagyon hamar megölheti az állatot. A másik gond az, hogy egyes növények antibiotikumként viselkedő vegyületeket taralmaznak. Ha ilyen növényt esznek, az a bizonyos kémiai vegyület megöli a gyomrukban lévő baktériumokat.

Hol láthatunk borneói nagyorrú majmokat?

A Malajziában lévő Sabat, Kibatangan nevű folyójának mentén figyelhetjük a legjobban meg őket. A naponta indított csónakos túrák lehetőséget nyújtanak a turistáknak arra, hogy ne csak főemlősöket láthassanak (orángután, langur, makákó), hanem egyéb nagyméretű emlősöket és hüllőket, például borneói törpe elefántokat és bordás krokodilokat. Teljes mértékben megbocsájtható, ha a folyó mentén gyűjtögető borneói nagyorrú majmok látványa azt a gondolatot idézi elő, hogy ezek teljesen átlagos főemlősök. Azonban az élőhelyük pusztulása és a vadászatok miatt már alig 3000 él belőlük Borneó elszigetelt részein, és számuk mai napig is vészesen csökken.

A fajt ma már a kipusztulás veszélye fenyegeti

Sajnos, ha élőhelyükre nem terjesztenek ki egy rezervátumot, amely megvédi őket és nem szigorítják a vadászat elleni törvényeket, akkor számuk egyre csak csökkenni fog és nem sok idő múlva az egyedi, hosszú orrú majomról szóló történetek már csak legendák maradnak.