A "gúnyember" élete, avagy a csimpánz hétköznapjai

A csimpánzok sokféle arckifejezéssel mutatják ki érzelmeiket.

• A kudarc érzése: szája nyitva, felső ajka kidagad
• Izgalom: csücsörít a szájával
• Félelem: szája nyitva, tekintete kétségbeesettségre utal

Amikor a csimpánz elégedett, arcizmai ellazulnak. Amikor örül, arca mosolyra húzódik – ilyenkor csak az alsó fogsor látszik. Izgalmában vagy dühében kinyitja a száját, kimutatja mindkét fogsorát. Az ajakcsücsörítés az üdvözlés vagy izgalom jele.

Fára mászáskor a csimpánz sokkal több hasznát veszi a kezének, mint a lábának. Ehhez a helyváltoztatási módhoz alkalmazkodva mellső végtagja jócskán meghosszabbodott a hátsóhoz képest.

A csimpánzok táplálkozása

A csimpánzok fő tápláléka az érett gyümölcs, főként a banánt, a kakaófa termését és a kóladiót kedvelik. Az állatok sokszor napi négy órát vagy még annál is hosszabb időt gyümölcsevéssel töltenek, s további két órán át leveleket rágcsálnak. Sok már növényi anyagot is megesznek, köztük szárat, magvakat, fakérget, gyantát, virágot, ráadásképpen rovarokkal – például termeszekkel – egészítik ki étrendjüket. Több csimpánz egyesült erővel fiatal emlősöket is el tud ejteni, elsősorban malacot, antilopot, babuint és más, nem emberszabású majmokat.

Hogyan szaporodnak a csimpánzok?

A csimpánzok az év bármely szakaszában szaporodhatnak, a nőstények mintegy 36 naponként ivarzanak. Bár mindkét nem fiatal példányai 7- évesen ivaréretté válnak, a nőstények általában csak 13. életévül betöltésük után hozzák világra első utódaikat. A hímek többsége is csak mintegy 13 lves korától nem utódokat, bár szexuális magatartásformákat már sokkal hamarabb is tanúsít.

A nőtények szívesen váltogatják szexuális partnereiket, s amikor készek a párzásra, annak a hímnek ajánlkoznak fel, amelyik éppen kéznél van. Néha előfordul, hogy egy hím és egy nőstény között személyesebb kapcsolat szövődik, ők félrevonulnak és csak egymással párzanak.

A vemhességi idő általában 230 nap körül van. A nőstény legtöbbször egyetlen utódot hoz a világra, bár ikerszülés is előfordul. Az újszülött csimpánz jól fejlett, bár kezdetben még gyenge és magatehetetlen. Az anya az első napokban a karjaiban ringatja és hordozza, de amikor a kis csimpánz kissé megerősödik, belecsimpaszkodik anyja hasába és úgy viteti magát. Körülbelül 5 hónapos korától felkapaszkodik anyja hátára, és ott utazik. Mintegy 3 éves koráig szopik, de 5-7, sőt olykor 10 éves koráig is anyjával marad.

Szerszámhasználat

A különféle feladatok megoldására szolgáló és kiváltképpen a táplálkozást segítő szerszámok használatában ezeket a majmokat csak az ember múlja felül. A csimpánzok például bot segítségével húzzák le a gyümölccsel teli faágat, ha másképp nem érik el, a kemény héjú gyümölcsök feltöréséhez pedig köveket használnak. Ilyenkor a gyümölcsöt igen előrelátóan egy kőre helyezik, hogy be ne piszkolódjon, és könnyebb legyen feltörni.

Kedvelt csemegéjük a termesz, de a majom tudja, hogy ha kézzel nyúlna be a termeszvárba, a rovarok összecsípnék a kezét. Ezért először egy botot vagy egy növényi szárat dug bele, miután lehántotta róla a kérget, hogy hajlékonyabb legyen. Ha ellepték a termeszek, a csimpánzt kihúzza a termeszvárból a botot, és gyorsan befalja a rovarokat, mielőtt megcsíphetnék. A felnőtt hím csimpánzok hajítófegyverként is használnak köveket és faágakat agressziós szertartásaik, párviadalaik és néha a vadászat során.

Forrás: A tudás fája