Mit kell tudni a vaddisznóról?

A vaddisznó (Sus scrofa) a házi sertés vadon élő őse. Közép-Európa és a mediterrán térség lombhullató erdeiben él, továbbá megtalálható Észak-Amerikában (főként az Atlasz hegység területén) és Ázsiában is, ahol egészen Indonéziáig elterjedt fajnak számit. A disznófélék családjába tartozik, akárcsak az afrikai varacskos disznó és folyami disznó, az Észak-Indiai törpedisznó és az indonéz Babirussza sertés.

A vaddisznó testsúlya akár a 400 kg-ot is elérheti. A kan hosszúsága a 2,7  is megközelítheti. Ha bekerítik ,a vaddisznó, főleg az anyaállat, agresszívvé válik és agyarával elszántan védekezik. Nagy-Britanniában és Írországban a vaddisznót a XVII. században kihalttá nyilvánították, de bizonyos területeken, pl. a Weald térségben a vaddisznók újra elszaporodtak, főként a farmokról elszabadult, elvadult házi sertések révén .

A vaddisznó és a házi sertés

A vad-és házi sertés közötti különbség inkább csak felfogás kérdése. Mindkettő a Sus scrofa fajta változata, a házisertés pedig könnyen elvadulhat. Azt, hogy vaddisznoról vagy házi sertésről beszélünk, leginkább aszerint dönthetjük el, hogy a kérdéses állat hol fordul elő és hogy milyenek az ősei. Új-Zélandon például a vaddisznókat „Cook kapitány malacai”-ként tartják számon, mivel ezek a disznók azon házi sertések leszármazottai, amiket a kapitány 1770 ben ajándékozott a maori őslakosoknak.

A hím vaddisznót vadkannak nevezik

Az egyik legjelentősebb  különbség a házi sertés és a vaddisznó között a szőrzet. A vad példányoknak vastag, tömött, rövid szőrzete van, amelynek színe a sötétbarnától a szürkén át a feketéig váltakozik. Bizonyos példányoknál megfigyelhető, hogy a hátgerincük mentén a szőrzet égnek áll, ezeket a déli államokban, „razorback” (pengehátú) néven emlegetik. A vaddisznó farka legtöbbször rövid, egyenes. A házi sertésekével ellentétben a vadkan lába hosszabb, a koponyája, orra keskenyebb. Európában a felnőtt vadkanok súlya a  200 kg-ot is meghaladja (Kelet-Európa bizonyos részein a 300 kg-ot is elérheti). Az ilyen hatalmas példányoknak alsó- és felső agyaruk is van. A nőstényeknek nincs agyara és kisebbek a vadkanoknál.

2004 júliusában Georgia államban egy rekord nagyságú vadkant ejtettek el amelynek a Hogzilla nevet adták. A történet hatalmas szenzációvá vált az internet révén, pedig kezdetben mindenki átverésnek hitte. A National Geographic Explorer című műsorában tudósok vizsgálták az állat tetemét. A DNS-teszt kimutatta, hogy egy házi-, és vaddisznókeverékről van szó.

Életvitel

A vaddisznók kondákba tömörülve élnek. Egy konda kb. 20 egyedből áll, de előfordulhatnak 50 fős csordák is. Egy tipikus kondát általában 2-3 koca és malacai alkotnak, a kanok csak a párzás ideje alatt válnak tagjaivá, az év többi részében magányosan élnek.  A kocák a kondától távol ellenek. Egy alomban átlagosan 4-6 malac születik.

A vaddisznó éjjeli állat, leginkább alkonyattól pirkadatig aktív. Szinte mindent megeszik amit talál: dióféléket, bogyókat, dögöket, gumókat, hulladékot, rovarokat, apró hüllőket, sőt, még őzgidákat és kis bárányokat is.

A disznó az egyetlen patás, amely odúban él. Ez azzal magyarázható, hogy a disznó az egyetlen emlős amelynek szervezete nem tartalmaz barna zsírszövetet, ezért semmi sem védi a hideg ellen. Szintén ez az oka annak, hogy a malackák remegnek a hidegben, így a szervezetük hőt szabadít fel.

A Sus Scrofa alfajai és előfordulásuk helye:

Sus scrofa scrofa (Kelet-Afrika, Európa)
Sus scrofa ussuricus (Észak-Ázsia, Japán)
Sus scrofa cristatus (KisÁzsia, India)
Sus scrofa vittatus (Indonézia)

Vallás és mitológia

A görög mitológiában két fontosabb vaddisznóról esik szó. Az egyik az Erümanthoszi vadkan, amelynek leküzdése Héraklész harmadik próbatétele volt a tizenkét próba során, a másik pedig a Kalüdóni  vadkan, melyet olyan hősök üldöztek a Kalüdóniai Vadászat során, mint a híres argonauták és a gyönyörű Atalanta.

A kelta mitológiában a vadkan Arduinna istennő szent állata volt. Számos kelta- és ír rege számol be vaddisznóvadászatról. Az egyik ilyen történet arról szól, hogyan csalta tőrbe Fionn mac Cumhaill („Finn McCool”) a vetélytársát, Diarmuid Ua Duibhne-t, akit egy vadkan sebzett halálra.

Az skandináv mitológia szerint a vadkan Freyr és Freyja istenek állata volt. Freyr vadkanját Gullinbursti-nak („Aranysörény”-nek) hívták, és Ivaldi fiaitól kapta ajándékba. A vadkan sörénye világított a sötétségben, így gazdája nem tévedt el. Freyja istennő egy Hildesvini („Harcos Vadkan”) nevű vadkanon lovagolt, máskor viszont macskafogatot vezetett. A Hyndluljóð című eposz szerint Freyja vadkanná változtatta kedvesét, Óttar-t, hogy megvédje őt. A skandináv mitológia a vadkant leginkább a termékenységgel hozza kapcsolatba, ugyanakkor az állat ádáz természete miatt a háborús győzelmek védőállataként tartja számon.

Perzsiában, a Szászánida Birodalom idején a vadkanokat különös tisztelet övezte. A vadkanokat bátor, ádáz teremtményeknek tartották, innen ered a „boraz” („goraz”) jelző, mely a név mellé írva a viselője bátorságát, merészségét fejezi ki. A híres perzsa tábornokot, aki elfoglalta Egyiptomot és Kis-Ázsiát, népe Shahbaraz-nak azaz a „Birodalom Vadkanjának” hívta.

• Grimsby címerén három vadkan látható
• A hindu vallás szerint Vishnu isten harmadik reinkarnációja egy Varaha nevű vadkan volt.
• A kínai horoszkóp szerint a vadkan (vagy disznó) a zodiákus egyik állata, az alkotója pedig vagy Buddha, vagy Jáde.

Címerek és más szimbolikus jelentések

A nemesség körében igen gyakori motívum a vadkan vagy a vaddisznófej. Egy egész alakos vad a pozitív tulajdonságokat jelenti, amiket az állat képvisel, mint a rendíthetetlenség és az elszántság a küzdelemben. A vadkan feje vendégszeretetre utal, mivel régi szokás szerint az ünnepségeken vadkanpecsenyét szolgálta fel, továbbá azt jelképezi, hogy a címer tulajdonosa rettegett vadász.

A vadkan a Campbell skót klán nemesi címerében is szerepel. A bátorságot és elszántságot jelképezi. A Gordon, Nesbitt és Urquhart családok címereiben vaddisznófej jelenik meg. A vadkan Harmadik Richárd angol király jelképe volt.

A vadkan azonban másodlagos jelképként is igen népszerű. Eberbach és Ebersbach an der Fils német városok (mindkettő Baden-Württemberg tartományban), valamint a szászországi Ebersbach város címereiben vadkan található.

Belgiumban a vadkan az Ardenne erdei vidék a jelképe, továbbá a belga hadsereg első gyalogezredének, a Chasseurs Ardennais-nek a kabalaállata. A katonák vadkanfej-kitűzőt viselnek a sapkájukon.

A vadkanvadászat

A felnőtt vadkan igen veszélyes állat, amely erős agyaraival elszántan védekezik, ezért vadászata komoly bátorság-próbának bizonyul.

A történelmi időkben a vaddisznó-vadászatot  különleges lándzsákkal végezték. A lándzsahegy vége kiszélesedett, így a vadkan nem támadhatott a megsebzőjének halála előtt. Léteznek külön vaddisznó-vadászatokra használt kardok is. A vadászkopókat masszív bőrpáncélzattal láttát el.

A perzsa arisztokraták elefántokkal üldözték és ejtették csapdába a vaddisznókat. Az elefántok víz közelébe terelték a disznókat, a vadászok pedig a csónakokból leíjazták őket. A vaddisznók tetemét az elefántok szállították a városba. Ezekről a vadászjelenetekről a Taq-e Bostan –i domborművek tanúskodnak.

Indiában a maharadzsák kedvenc szórakozása volt a vaddisznóvadászat, ezt lóhátról lándzsával végezték. A Viktoriánus időszakban a brit katonatisztek is rákaptak erre a szórakozásra, erről Robert Baden-Powell, a cserkészmozgalom megalapítója is beszámol a könyvében.

Manapság a vaddisznót húsáért vadásszák, és azért, hogy csökkentsék a kártevő faj létszámát. A mondás szerint „egy vadkanra csak egyszer lehet rálőni”, mivel a vaddisznó bőre elég vastag, a csontozata pedig tömött, ezért csak egy „gyilkos golyó” terítheti le. Ha túléli a lövést a vaddisznó folytatja az ostromot, és bizony sok vadászt kergetett már fel az ághegyekig egy megsebzett, de még nagyon is élő vadkan.

Leggyakrabban hajtóvadászaton, kutyák segítségével ejtik el. A kutyák manapság Kevlar védőmellényt viselnek, ezzel követik és kergetik be a vadkant az odújába. A vadászkutyák két csoportba oszthatók: bekerítők és fogók. A bekerítő hergelik, terelik és sarokba szorítják a vadat, közben folyamatosan ugatnak. Ezt nevezik kerítésnek. Az ugatás jel, mellyel a kutya a vadászt hívja, aki, miután megtalálta leteríti a vadkant. A legjobb kerítők a kopófajták, mint például a catahoulai leopárdkutya, afrikai oroszlánkutya, Blackmouth kopó és a nyomkövető kutyák, mint a mosómedvekopó, angol rókakopó, német kopó.

A vadsertés felhasználása

Amíg 1930-ban fel nem fedezték a műszálat, a fogkefék sörtéi vaddisznószőrből készültek. A sörtéket főleg a nyaki rész prémjéből vágták ki. Ezek a fogkefék nagyon kedveltek voltak a sörték finomsága miatt, de nem voltak higiénikusak, mivel a szőrszálak nehezen száradtak és hamar megteltek kórokozókkal.
A vaddisznó szőréből ma is kézzel készítenek hajkeféket. A legjobb minőségű darts céltáblák vaddisznószőrből készülnek. A sörtéket egy acélpánt köti szorosan össze. Acélvégű dobónyilakkal ajánlott.

A vaddisznókat gyakran tenyésztik farmokon húsukért, amely sok országban kedvelt ínyencségnek számit. Állítólag vaddisznóhús által terjedhet a Hepatitisz E vírusa.