Ha hüllőt akar a gyerek...

Milyen hüllőt vegyek a gyereknek?

Ha nyaggat a gyermekünk, hogy állatot szeretne, nehéz kibújni a kérdés elöl. Ilyenkor jön a nagy dilemma, hogy vegyünk vagy ne, és ha igen, akkor milyet. A leggyakrabban hörcsög, papagáj vagy egy aranyhal a kívánság tárgya, de mit tegyünk, ha gyermekünk egy teknősről vagy egy helyes gekkóról álmodozik?

Gabonasikló (Elaphe guttata)

Ez a különleges kérés pedig egyre gyakrabban fog hangzik el a gyerekek szájából, hiszen a hüllők tartása egyre nagyobb teret hódít hazánkban is, fokozatosan kiszorítva a kutyákat, a macskákat és egyéb kisállatokat. Ma már a legkisebbek is ámulva, félelem nélkül nézik az óriáskígyót a kiállításokon, és hacsak a szülők sikongatva el nem rángatják onnan őket, szívesen kézbe is veszik, meg is simogatják a tekergőző hidegvérűt. Ha jobban belegondolunk, a hüllők kiváló társállatok, hiszen nem hangosak, nincs szőrük (allergia kizárva!), a növényevő fajoknak pedig semmi szaguk sincsen.

A szépen dekorált terrárium, egy kis természetet csempészve a nappaliba vagy a gyerekszobába, kiváló dísze lehet otthonunknak. A hüllők tovább nagy előnye, hogy nem igénylik a mindennapi foglalkozást, nem kell őket sétálni vinni hóban, fagyban, vagy éppen a 35°C-ban nyáron, és nem fogják kaparófának használni kedvenc bútorainkat sem. Vannak köztük csak nézegetésre alkalmas fajok, amelyek nehezen tűrik a kézbevételt, de akadnak olyanok is, amelyeket már egy 8-10 éves gyerek is etethet akár kézből, és jól tolerálják a simogatást is.

Görögteknős és mórteknős

A hüllők nem éppen stressztűrők

A hüllők azonban nem játékszerek, nagyon érzékenyek és jóval alacsonyabb a tűrőképességük, mint egy kutyának vagy egy macskának, tehát a túl sok nyaggatás, a terrárium üvegének folytonos kopogtatása a stressz miatt akár a pusztulásukhoz is vezethet. Mielőtt hüllőt vásárolnánk fontos, hogy tájékozódjunk a kiválasztott faj igényeiről, és ha már minden felszerelést beszereztünk, amire később az új jövevénynek szüksége lehet, akkor vásároljuk csak meg egy szakkereskedésben, vagy tapasztalt terraristától magát az állatot.

Királysikló (Lampropeltis spp.)

Mekkora hüllőt vegyünk?

Ne vegyünk óriásira növő kígyót, vagy felnőttként hatalmas leguánt, mert ezeknek később szobaméretű terráriumot kell majd biztosítani, és testméreteik miatt a gyerekekre is veszélyesek lehetnek. Válasszunk inkább a kisebbre növő fajok közül, például a legtöbb kereskedésben megvásárolható, kedves természetű, fiatal gabonasikló (Elaphe guttata) vagy a királysiklók (Lampropeltis spp.) valamely faja megfelelő választás. Ha lenyűgözi gyermekünket az óriáskígyók gyönyörű mintázata, vásárolhatunk királypitont (Python regius), mert ez nem nő túl nagyra, és szelíd természetéről híres. A túl kicsi fajok sem megfelelőek, mert az óvatlan gyerekkéz, könnyen kárt tehet a kisállatban.

Legyen kézbevehető

A hüllők egy része, testi adottságaik, vagy harapós természetük miatt nem alkalmasak arra, hogy egy gyerek igazi kapcsolatot alakítson ki vele. A tapadni képes gekkó, mint a tokee vagy a sávos gekkók tapadó lemezeit tönkre is teszi a kézen lévő zsírréteg. A kaméleonok túlságosan stresszelhetőek, néhány egyednek még az is sok lehet, ha túlságosan gyakran, túl közel megyünk a terráriumához. A megfelelő választás, a leopárdgekkó, vagy egy szakállas agáma (Pagona vitticeps) fiatal példánya, mert ezek hamar megszelídülnek, kézbe vehetők, csipeszről vagy kézből etethetők. A teknősök közül a kis ékszerteknős vagy a szárazföldön élő görögteknős (Testudo hermanni) vagy mórteknős (Testudo graeca) lehet egy gyerek kedvence.

Milyen idős állatot vegyünk?

Ne vásároljunk se túl fiatal, se túl öreg állatot. A nagyon fiatal egyedek érzékenyek, sokat kell pepecselni az etetésükkel, a kígyók között gyakran előfordul, hogy nem is hajlandóak enni. Apró termetük miatt, könnyen a túl heves gyermek áldozatává válhatnak, nagyon ijedősek, hamar leugranak az ember tenyeréből. A túl öreg, netán vadon befogott példányok megvásárlását is kerüljük, mert ismeretlen előéletűek, harapósak vagy betegek is lehetnek.

Mit eszik a hüllő?

Sajnos a hüllők jó része más állatokkal táplálkozik és legtöbbjük csak akkor, ha az még mozog. Ha nem vagyunk képesek együtt élni ciripelő tücskökkel, és tekergőző lárvákkal, vagy nem szívesen tárolnánk a fagyasztóban a kígyó reggeli egérkéjét, akkor vegyünk a növényevő fajok közül. A Egy 8-10 éves gyerek már képes arra, hogy óvatosan kézbe vegyen egy gekkót, vagy egy kis kefével megtisztogassa a teknős páncélját, azonban a gyermek életkorától függetlenül kisebb vagy nagyobb mértékben, de a szülők valamelyikére vagy mindkettejükre is hárul az állat tartásával együtt járó feladatok egy része, és az sem ritka, hogy pár hét elteltével a főzés, mosás, takarítás mellet édesanya vagy édesapa otthoni munkaköre kibővül majd egy állatgondozói státusszal.

Ha gyermekünk szenvedélyesen érdeklődik a hidegvérűek után, beírathatjuk a Budapesti Állatkertben működő Hüllő szakkörbe, ahova 11-18 éveseket várnak minden szerda délután, havonta egyszer, és a kis jövevény boldogsága érdekében a szülőknek is érdemes tovább képezni magukat amire a Gyíkok és kígyók a terráriumban, terrarisztika kezdőknek című könyvet javaslom.

További információ:
Jancsó István: Gyíkok és kígyók a terráriumban