Hogyan teleltessük hüllőinket?

Természetes élőhelyeiken a mérsékelt égövi hüllő fajok a téli időszakot egy nyugalmi állapotban vészelik át, amit hibernációnak nevezünk. Ilyenkor életfolyamataik lelassulnak.

Hüllők teleltetése

Természetes élőhelyeiken a mérsékelt égövi hüllő fajok a téli időszakot egy nyugalmi állapotban vészelik át, amit hibernációnak nevezünk. Ilyenkor életfolyamataik lelassulnak. Testhőmérsékletük lehűl, légzésszámuk, szívverésszámuk lelassul, nem mozognak, nem vesznek magukhoz táplálékot.

A lakásban, terráriumban tartott állatoknál nem szükséges beiktatni a teleltetési időszakot

A lakásban, terráriumban tartott állatoknál nem szükséges beiktatni a teleltetési időszakot - eltekintve néhány ritka fajtól - csak akkor, ha szaporítani kívánjuk őket és biztosak vagyunk abban, hogy a nyugalmi időszakban szükségleteiknek megfelelő körülményeket tudunk biztosítani számukra. Ellenkező esetben veszélyeket is rejt magában ez az állapot.

A teleltetés veszélyei

Fagyási sérülések keletkezhetnek az állaton, ha a kritikus 2 C alá esik a teleltetési hely hőmérséklete, de a szárazföldi teknősök már az 5 C alatti hőmérsékletre is érzékenyek.
Nagyfokú testtömegcsökkenés következhet be, ha a szükségesnél magasabb a helyiség hőmérséklete, és alacsony a páratartalma. Ilyenkor az alapanyagcsere folyamatok élénkebbek, ugyanakkor nincs táplálékfelvétel, ezért a szervezet elkezdi felhasználni saját zsírraktárait. A maximális testtömegcsökkenés 6-7 % lehet.
Mechanikai sérüléseket is szenvedhetnek hüllőink. Ha csoportosan teleltetünk agresszívabb egyedeket, előfordulhatnak harapások. Megrághatják állatainkat rágcsálók (egér, patkány) vagy ragadozó ízeltlábúak, hiszen ilyenkor a hüllők aktivitása és ezzel védekezőképessége is csökken.
A posthibernációs anorexia (étvágytalanság) élettani jelenség. A téli álomból ébredő hüllők étvágya csak fokozatosan tér vissza. Ha ez az étvágytalanság kígyók esetében meghaladja a 3 hetet, az már kórosnak tekintendő és ajánlatos állatorvos segítségét kérni. A háttérben többnyire a nem megfelelő ébresztés, ill. a teleltetés alatti nem megfelelő hőmérséklet, fényintenzitás és páratartalom áll.

Ha teleltetjük hüllőnket, biztosítsuk a megfelelő körülményeket!

Ugyanez vonatkozik a teknősökre is, különösen a szárazföldi fajokra. Náluk a hosszantartó étvágytalanság hátterében gyakran valamilyen szövődmény áll. Túlságosan alacsony vércukorszint, a vér túl magas húgysavszintje,orr- vagy szájnyálkahártya gyulladás, kiszáradás, stb. Ezeknek az okoknak a felderítése és gyógykezelése állatorvos feladata.

Heveny vérfertőzés is kialakulhat állatinkban, ha a szükségesnél magasabb hőmérsékleten teleltetünk. Ilyenkor az egészséges szervezetben normál körülmények között is ott élő baktériumok olyan mértékben elszaporodnak, hogy betegséget okoznak. A magas hőmérséklet mellett hozzájárul a jelenség okához az is, hogy a hibernáció alatt hüllőink immunrendszerének aktivitása is lecsökken. Kevésbé tud védekezni a baktériumok elszaporodása ellen. Ez az állapot rövid idő alatt az állatok elhullásához vezethet.

Ha mindezek ellenére kitartunk elhatározásunk mellett és teleltetni akarjuk hüllőinket, ajánlatos előtte szakemberrel (állatorvossal, tenyésztővel) konzultálni.

Ha a szabadban teleletetjük hüllőnket

Teleltethetünk a szabadban telelőgödrökben, ahol állataink elvermelik magukat. A gödröt nekünk kell elkészíteni, mivel a mediterrán régióban élő fajoknak természetes élőhelyükön nem kell olyan mélyre ásni a fagy miatt, mint hazánkban. A gödör mélyebb legyen a fagyhatárnál,és ügyeljünk rá,hogy ne essen vízfolyás útjába. Friss szénával,vagy szalmával töltsük fel, majd október végén, november elején, mikor az állatok elvermelték magukat, púpozzuk meg alommal a gödröt és tegyünk rá kb 10 cm vastag talajréteget. Ezzel a módszerrel csak a görög teknőst teleltessük.

Az érzékenyebb fajok számára biztonságosabb módszer, ha telelő helyiségben helyezzük el őket. Itt könnyen ellenőrizhetjük is állatainkat időnként. Alkalmas erre egy vízóraakna, vagy egy sötét, hűvös (5-8 C, kígyóknak 10-12 C) , fagymentes pince, aminek nem túl alacsony a páratartalma. A hüllők elhelyezése előtt gondoskodjunk a helyiség rágcsáló- és rovarmentesítéséről!

Hüllőinket terráriumokban vagy dobozokban, polcokon helyezzük el, megfelelő szellőzést biztosító fedéllel letakarva. Az alomanyag penészmentes legyen (szalma, fenyőkéreg). Helyezzünk el búvóhelyet is számukra, és mindig legyen előttük ivóvíz is.

A mérsékelt és mediterrán égövi kígyókat már 1-1, 5 hónappal a teleltetés megkezdése előtt fel kell készítenünk a pihenőre. Fokozatosan ki kell koplaltatni őket. Egyre kisebb méretű és kevesebb zsákmányállatot kapjanak, miközben fokozatosan csökkentsük a megvilágítási időt és a hőmérsékletet kb. 10 C-ig. A telelés megkezdése előtt 2 héttel már ne adjunk enni a kígyóknak, de ivóvízre a telelés alatt is szükségük lesz. A mediterrán fajoknak általában 3-4 hét teleltetés is elegendő, a magas hegyvidékeken élő kígyófélék 3-4 hónapot igényelnek.

A pihenő végén 2 hét átmeneti időszak alatt fokozatosan emeljük a megvilágítási időt és a hőmérsékletet. Az első etetés ideális időpontja az első vedlés után van.,de legalább 2,5-3 hetet várjunk az ébredés után,mivel az emésztőenzimek aktivitása ekkor még nagyon gyenge. Az esetlegesen elfogadott zsákmányt nem tudják megfelelően megemészteni a kígyók. Az étvágytalan állatoknak kezdetben kisméretű zsákmányállatokat kínáljunk.

Szárazföldi teknős teleltetése

A szárazföldi teknősöket (pl. görög teknős) a kígyókkal ellentétben nem kell sőt nem ajánlott koplaltatni. Fontos, hogy magas rosttartalmú táplálékot vegyenek magukhoz a teleltetés előtti napokban, mert ez biztosítja számukra hogy a teleltetés alatt bélflórájuk optimális maradjon, és ébredéskor ne lépjen fel a korábban említett posthibernációs étvágytalanság. A szabadban telelők fokozatosan kevesebbet fognak enni, ahogy csökken a hőmérséklet.

A teknős március végéig, április elejéig telel

A ládákban, pincében teleltetett állatoknál nekünk kell fokozatosan csökkenteni a fénymennyiséget, hőmérsékletet és ezzel együtt a táplálék mennyiségét. A teknősök március végéig, április elejéig telelnek. Ébredés után langyos vízfürdőbe kell őket helyezni. A táplálkozási aktivitásuk fokozatosan tér vissza.

Vízi teknős teletetése

A vízi teknősök közül az ékszerteknősöket lehet teleltetni, ha szaporítani szeretnénk őket. Ezeket az állatokat 8-10 cm sekély, 5-9 C fokos vízben 2-2,5 hónapon át kell pihentetni. A telelés előtt 2-3 héttel el kell kezdeni a koplaltatásukat, közben fokozatosan csökkenteni a fényintenzitást és a hőmérsékletet. A telelés alatt 2 hetente ellenőrizzük minimális zavarással állataink állapotát és hetente a környezet megfelelő klímáját. Testtömegüket dobozzal együtt mérjük a telelés megkezdése előtt és közben is. Ha nagyfokú testsúlycsökkenést, fokozott aktivitást, vagy bármilyen rendellenességet észlelünk, a teleltetést meg kell szakítani.