Kígyók a terráriumban: a vörös királysikló

A vörös királysikló

A vörös királysikló (Lampropeltis triangulum sinaloae) egyike a legszínpompásabb, legkülönlegesebb terráriumban tartható kígyóknak. Nagyon szép színezete, könnyű tarthatósága és kedvező ára miatt igen elterjedt hüllővé vált. Különleges színezetük megtévesztésül szolgál: a természetes élőhelyükön velük szomszédságban élő, erős mérgű korallkígyókat (Micrurus) utánozzák.

A vörös királysikló angol neve (mint minden triangulum formának) "milk snake", azaz "tejkígyó". A népi mondák szerint  azért van sok belőlük az istálló környékén, mert éjszakánként kiszívják a tehenek tejét. Ez természetesen nem igaz, mert az istállók környékére az ott élő rágcsálók vonzzák ezeket a kígyókat, mintegy terített asztalt kínálva az számukra. Egy kifejlett vörös királysikló testhossza eléri a 100-120 cm-t is. Nem kannibál hajlamú, nyugodtan tartható párban. Két három éves korára válik ivaréretté.

Vörös királysikló

Milyen legyen a vörös királysikló terráriuma?

A vörös királysikló hazája Mexikó, terráriumának kialakításakor is alapvetően ezt kell figyelembe vennünk, és az ott lévő klímát reprodukálni az állat számára. Ennek megfelelően a vörös királysikló terráriumának nappali hőmérséklete 25-28 °C,  éjszaka 22-25 °C , az ideális páratartalom 40-65 %. Egy pár számára a 70x30x30 cm-es méretű terrárium megfelel, az aljzatát fenyőkéreg-őrleményből, kókuszrostból és földkeverékből alakítsuk ki.

Mit egyen a vörös királysikló?

A növendék állatot heti két-három alkalommal kettő-négy db. szopós egérrel etessük, felnőtt korában elég hetente egyszer megetetni kígyóinkat két-három növendék egérrel. Szopós patkánnyal ne etessük, mert a kígyó könnyen elhízhat, és fennáll a veszély annak is, hogy utána más táplálékot már nem fogad el!