A haragos sikló nem mérges, de harap

Közeleg a tavasz, hamarosan tárt karokkal várnak bennünket a Budai-hegység...és a kövek mélyén rejtőző haragos siklók. Harapása nem veszélyes, de fájdalmas.

A haragos siklót hazánkban a budai hegyekből és a Villányi-hegységből ismerhetjük. Eurázsiai eredetű hüllő, tenyészterülete a Balkán-félsziget, Kis-Ázsia, Irak, Irán és a Kaszpi-tenger környéke.

Igaz, hogy a haragos siklót többnyire csak a meleg májusi nap csalogatja elő a telelésből, de nem árt, ha tudjuk, hogy ha sarokba szorítják, bátran védekezik, harapást harapás után osztogatva támadójának. Tűhegyes fogsora alaposan felsérti az ember kézfejét, jobb nem háborgatni. Harapása nem veszélyes, hiszen a haragos sikló mérget nem termel, de a marása bizony fájdalmas lehet.

Haragos sikló

A haragos sikló búvóhelye közelében kifekszik egy napos kőlapra, vagy a fű között nyúlik el lazán, de sütkérezés közben is éberen figyel minden mozgásra. Ha kirándulók közelednek, úgy rugaszkodik neki, mint egy élő rugó, pillanatok alatt tűnik el a kövek rejtekében.

A haragos sikló legerősebb és legtermetesebb siklónk, testhossza a 2 métert is meghaladhatja, igaz, ilyen méretes példányokat már nagyon ritkán látni.

A haragos sikló háta fénylő dióbarna, minden egyes pikkelyén, szabályos sorokba rendeződve egy világosabb folt látható. Ettől a sikló csíkozottá válik, különösen az elvékonyodó faroktájon. Feje élénk sárgás-mogyoróbarna, a fejtetőt mohaszerű rajzolat díszíti. Kukoricasárga nagy szemei élénkek. Hasi oldala krómsárga, amit a haspajzsok lilás szegése még élénkebbé tesz.

A haragossikló harapása nem mérges, de fáj

Természetes ellenségei elsősorban a sünök és a ragadozómadarak, de ezek is csak fiatalabb korában. A haragos sikló rágcsálókra, ízeltlábúakra valamint kisebb hüllőkre vadászik. Egérből 5-6 példányt is elfogyaszt egy-egy étkezés alkalmával, de elkapja az erős zöld gyíkot is, és megdézsmálja a földön, vagy alacsony cserjén rakott madárfészkeket is.

A haragos siklók május végén, június elején párzanak, rá egy hónappal a nőstény 6-16 tojást rak az avar, kövek vagy moha alá. A születésükkor fél méter hosszú fiatal siklók augusztusban, vagy szeptemberben kelnek ki.

Magyarországon, mint minden más hazai kétéltű és hüllő, a haragos sikló is fokozottan védett állat, eszmei értékét 500.000 forintban határozták meg!

(Janisch Miklós nyomán)