Pézsmateknős és iszapteknős

Viszont ne feledkezzünk meg az iszap- és a pézsmateknősről sem. Az Egyesült Államokban élő vízi teknősök, szárazföldi teknős-félék és a gyémántteknősök a következő 5 család valamelyikéhez tartoznak:

• Chlerydidae (aligátorteknős-félék)
• Emydidae (mocsáriteknős-félék)
• Testudinidae (szárazfölditeknős-félék)
• Trionychidae (lágyhéjúteknős-félék)
• Kinosternidae (iszapteknősfélék)

Mindegyikük lenyűgöző. A legkevésbé ígéretesnek az aligátorteknősök tűnnek, természetesen! A vörösfülű ékszerteknős általában nagy méretű és nem alkalmas olyasvalaki számára, aki első alkalommal vásárol teknőst. A díszes ékszerteknős is elég nagy méretű. A lágyhéjú teknősök egyes egyedei is nagyon nagy méretűek! A szárazföldi teknősök egyes kisebb fajtái (mint a görög és az orosz) alkalmasak első teknősként, de ha vízi teknőst keresel, ők nem tartoznak ebbe a kategóriába. A pettyes víziteknős méretben megfelelő és minimális vízigényű, de drágább.

Ennek a cikknek a tárgya a pézsmateknős, kis mérete, egyszerű ellátása és alacsony ára miatt.

8 fajta amerikai iszap- és pézsmateknős létezik:

• pennsylvaniai iszapteknős (Kinosternon subrubrum) – 7.6 – 12 cm
• csíkos iszapteknős (Kinosternon baurii) – 7.6 – 11.8 cm
• sonorai iszapteknős (Kinosternon sonoriense) – 7.6 – 17.2 cm
• sárga iszapteknős (Kinosternon flavescens) – 7.6 – 16.5 cm
• közönséges pézsmateknős (Sternotherus odoratus) – 7.6 – 12.4 cm
• fedeles pézsmateknős (Sternotherus carinatus) – 7.6 – 16 cm
• lapos pézsmateknős (Sternotherus depressus) – 7.6 – 11.4 cm
• kis pézsmateknős (Sternotherus minor) – 7.6 – 13.4 cm

A fent említett iszap- és pézsmateknősök egyes fajai veszélyeztetettek, de találhatsz más féle iszapteknőst is, például a csíkos iszapteknőst, elfogadható áron. Lehet, hogy ez nem annyira színes, mint egyes vízi fajok, de kis mérete és könnyű ellátása megfelelő házikedvenccé teszi őt. Tartsd szem előtt azt, hogy ezek az állatok nem rövid ideig élnek. Akár 30-55 évig is díszíthetik a terráriumodat!

Hogyan gondozzuk?

Az alapvető gondozás követelményei közé tartozik az erőteljes szűrés. A víz minősége kulcsfontosságú a vízi teknősök esetében, beleértve az iszapteknősöket is (az iszapteknősök, fajtól függően, lehetnek szárazföldiek is). Egyéb alapvető gondozási követelmény egy hőforrás, hely a sütkérezéshez, megfelelő étel (ne etesd túl), teljes megvilágítás és megfelelő vízmagasság (az iszapteknősök fenéklakók).

Mivel etessük?

Az iszap- és pézsmateknősök általában a tartály aljáról esznek. Nem szeretik, ha a vízfelületen etetik őket, de egyes esetkeben ezt az etetésformát is választhatják.

Étel: rovarok, kis halak, homár (vagy más rákfélék, beleértve a rákokat), halikra, csigák, édesvizi kagylók, békák, piócák, férgek és ebihalak. Egyes teknősök algát is esznek (teknőstől függően), békalencsét vagy más eres vizinövényt. Számos kereskedelmi teknőseledel megfelelő az iszap- és pézsmateknősöknek is.

Hol tartsuk?

Egy 130 literes vagy ennél nagyobb tartály megfelelő a teknősök számára. Minél nagyobb, annál jobb (mint a legtöbb házikedvenc esetében), főleg a viziteknősöknél. Minél kisebb a környezete, annál jobban kell felügyelned a víz minőségét, annál gyakrabban kell cserélned a vizet és annál gyorsabban kopik el a szűrőd. Szerencsére, az iszap- és pézsmateknősök nem igényelnek nagyon mély vizet (15-20 cm elegendő), viszont a lehető legtöbb vízszintes helyre van szükségük. Ők keresgélnek az étel után, és szükségük van minél nagyobb helyre, hogy követhessék ösztönüket. Egy kis gyerekmedence tökéletes a számukra, ha van tered odabent ilyesmire.

Hogyan védekezik a pézsmateknős?

Vigyázz a kezedre! A pézsmateknősöknek hosszú nyakuk van és olykor a hátsó lábukig is elérnek vele. Ha megzavarják őket, a pézsmateknősök egy büdös, sárgás folyadékot bocsátnak ki.