576. A német juhászkutya és a csivava együtt hancúroznak
A német juhászkutyán nem fog az idő: divatkutyák jönnek és mennek, de a jó öreg német juhász örök barát!
A német juhászkutyán nem fog az idő: divatkutyák jönnek és mennek, de a jó öreg német juhász örök barát!
A szomszéd füve mindig zöldebb- ez egy örökérvényű igazság. A szomszéd macskájával azonban szerencsére nem ez a helyzet. Ilyen összehasonlításban természetesen a mi kedvencünk fényévekkel különb, mint külső, mind pedig belső adottságait tekintve. Afelől, hogy okosabb, tehát nincs kétségünk. De vajon a szomszédé miért butább?
Macskatartókként többször megfigyelhettük, hogy a kedvencünk a mellső lábaival nyomkodja például a takarót, a karmát kicsit kieresztve. A mozgássort, amely akár tíz percig is eltarthat, rendszerint dorombolás és esetenként a gazdához való dörgölőzés kíséri.
A jellegzetessége a vöröses lába, ami miatt hívják Beauceron-nak (boszrón), de Bas Rouge-nak (bá rúzs), azaz alul vörösnek is. Egy elismert francia szakíró pedig nemes egyszerűséggel, a “Gentilhomme Campagnard” vagyis „vidéki nemes úr” elnevezést adta neki, nyilván a hanyag eleganciája miatt.
Akár a savoyai, a labrit sem kitenyésztett fajta. Legtöbb példánya fauve (fakóvörös), de alapszínét gyakran fekete szőrzet szövi át. Fülét-farkát gyakran tupírozzák. Félhosszú "kecskeszőre" van, amely gondozás hiányában filcesedik, és csimbókokká áll össze.
Kedves Kérdező! Egy ilyen kis kutyát még naponta 3x kell etetni. Az is kérdés, mit kapott előtte enni, illetve hogy mikor választották le. Hosszú távon gyári tápokat javasolok, ezek beltartalmi értékei az igényeknek megfelelően vannak beállítva. Egy állateledelboltban valószínűleg szaktanácsot is tudnak adni melyiket válasszák, de a minőség a legfontosabb.
Ezt a problémát feltétlen mutassa meg sebész állatorvosnak. A fotóról nem tudtam pontosan kivenni, de ez több probléma is lehet: tályog, daganat stb. Gyógyításához rendelői körülmények szükségesek.
Olvassa el a használati utasítását a szernek, abban le van írva, hogy mennyi idős állatok kezelhetőek vele. Egyébként az anyát érdemes kezelni olyan készatménnyel (spot on) amit a kismacskák nehezen nyalnak le. a kicsiket egyébként érdemes melegvéű állatra nem ártalmas inszekticid készítménnyel spray módjára kezelni. plussz FÉREGHAJTÁS
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni. A kölykök anyai (maternalis) védettsége (amit az anyatejjel szereznek meg) a fertőző betegségekkel szemben 8-10 hetes korban megszűnik. Ettől kezdve ők védtelenek a kutyák fertőző betegségeivel szemben. Ezért szoktuk 8 hetes kor körül elkezdeni a védőoltásukat (és azért, mert korábban a maternális immunitás akadályozza a védőoltások hatásának kialakulását). Amíg az állatok alap immunitása nem épül fel a legfontosabb betegségekkel szemben (pl. parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis), addig nem igazán ildomos olyan környezetbe vinni őket, ahol nagy tömegben fordulnak meg ismeretlen előéletű és egészségügyi állapotú ebek (pl. kutyafuttatók). Persze meglehetős túlzásnak minősül, hogy egyesek a földre sem teszik le az állatot addig, amíg nincsenek meg a védőoltásai) - mert van ilyen is. De vajon kell-e sétáltatni ("utcára vinni") a 8-10 hetes állatokat? Valójában nem! Ahol van egy kis udvar, ebben a korban bőségesen elegendő az a mozgási lehetőség a számukra, amit az udvar biztosít. Annál is inkább, mert ebben a korban a kölykök még igen fáradékonyak. Már néhány perces intenzív mozgás kimerítheti őket. Szükségük van arra, hogy "lerogyjanak", és pihenjenek. Nemegyszer tapasztalhatjuk, hogy heves játék, ugrándozás során a kölyök szinte összecsuklik, és már alszik is. Persze más a helyzet ott, ahol nincs udvar (lakásban tartott állatok). Őket (kénytelen-kelletlen) viszonylag korán le kell szoktatni az utcára, mert jó lenne, ha legalább a pisi-kaki egy része az utcán tárgyiasulna, nem a lakásban. Arról nem beszélve, hogy mielőbb szeretnénk szobatisztának tudni a kedvencünket. Nos, ilyen esetben kell keresni a környéken olyan helyet, amit nem látogatnak rendszeresen idegen kutyák. Analógiaként azt szoktam említeni, hogy a kisgyerekeket is leviszi a család az utcára, utaznak is velük, emberek között vannak, pedig még nincs meg minden védőoltásuk, de fertőző osztályra nem viszik őket látogatóba... Ugyanez a helyzet a kutyákkal is. Amíg nincsenek meg a szükséges védőoltások, addig természetesen fokozott figyelemmel kell lenni a környezet iránt. Ahol sok kutyát látunk mozogni, ahol kutyaürülék van a közterületen, oda ne vigyük. Ha ki is visszük az utcára a kölyköt, a séta hossza eleinte ne legyen több 15-20 percnél (éppen a már említett fáradékonyság miatt). Azaz még ne induljunk el kirándulni a kölyökkel, mert hamar ölben cipelhetjük... Arra a kérdésre, hogy hány védőoltás után vihetjük kutyás közösségbe a kölyköt, azt tudom mondani, hogy az az oltási protokolltól függ. Állatorvosa válogatja, hogy milyen oltási sort alkalmaz. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a veszettség elleni oltást is beszámítva 4-5 oltás kell ahhoz, hogy biztonsággal közösségbe (kutyák közé) mehessen az állat. Szerencsére manapság már elég jónak mondható a gazdás kutyák oltottsága, ezért szinte nem találkozunk már parvo-val, szopornyicával. Tehát a korábbi évtizedekhez képest a fertőzési kockázat jelentős mértékben csökkent. Fentiekre való tekintettel, ha az állatorvosuk úgy látja jónak, hogy az általa alkalmazott oltási sor alapján csak a 4. oltás után biztonságos a kölyök közösségbe vitele, akkor azt javaslom, hogy ezt tartsák be. A későbbiekben megtérül a türelem. A nemkívánatos szaporulat megelőzése érdekében a magam részéről az ivartalanítást javaslom.
Kedves Gazdi! néhány napja írtam: http://www.haziallat.hu/dr-haziallat/kutya/nemetjuhasz-kutyusunk-fuleit-kikezdik-a-legyek/10500/ természetesen ez nem helyettesíti az állatorvosi vizsgálatot