Sajnos az állatmentés kérdése pénzkérdés. Ha van alapítvány, aki elvállalja az ezzel járó tortúrát (pénzkoldulás, adózás, ellenőrzések tömkelege, stb.), akkor nálunk is lesz nonprofit állatmentő. De ehhez az is kell, hogy az emberek támogassák (ne csak az adó 1 százalékával) az ilyen alapítványokat.
Nonprofit állatmenőről sajnos nem tudok, olyan állatmentő létezik, akinek a költségeit ki kell fizetnie valakinek. Meg lehet próbálni állatvédő szervezetekkel felvenni a kapcsolatot, hogy tudnak-e ilyenkor segíteni. De általában az az alapvető elvárás, hogy annyit segítsen a megtaláló, hogy vigye be a kutyust.
Tény, hogy az lenne a legkényelmesebb és lelkünknek a legmegnyugtatóbb, ha csak telefonálnánk egyet és megoldódna a probléma és így nyugodtan aludhatnánk. De ez még messze van. Nekünk, egyszerű embereknek kell segítenünk a bajba jutott állatokon. Be kell fogadnunk, inni, enni kell adnunk nekik és gazdit keresni, ahol boldogan élhetnek. Én is ezt tettem már sokszor. Más is tegye ezt! "Ments meg egy kutyát, nem éltél hiába!" - szoktam mondani.
Az állatkereskedéseket be lehet jelenteni a hatósági állategészségügyi szolgálatnál is (kellene, hogy eljárjanak ilyen ügyekben). Ezenkívül a rendőrségen is lehet és kell feljelentést tenni állatkínzás gyanúja miatt és célszerű minél több állatvédő szervezetet is értesíteni a dologról. Na és persze fel lehet hívni a nagy kereskedelmi TV-adókat, mert általában ez a leghatékonyabb módszer a küzdelemben!