1486. Hogyan gondozzuk idős cicánkat?
Az idős macskák gondozása némi figyelmet és odaadást igényel, hogy biztosítsuk, hogy kényelmesen és egészségesen éljenek. Összegyűjtöttünk néhány tippet!
Az idős macskák gondozása némi figyelmet és odaadást igényel, hogy biztosítsuk, hogy kényelmesen és egészségesen éljenek. Összegyűjtöttünk néhány tippet!
Pénteken kezdődik és január 22-ig tart az erdei fülesbagoly telelőhelyeinek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A macskamenta avagy Nepeta cataria egy gyakori gyógynövény, a mentafélék családjába tartozik. Észak-Amerikában honos, könnyen termeszthető növény, melynek leveleit teakészítésre használták, virágai pedig állítólag enyhíthetik a köhögést és szorongást, mind állatoknál mind embereknél.
Az állatvilágban számos fajt találunk, ahol az egyedek hosszú távú, sőt akár egész életen át tartó társat választanak maguknak. Összegyűjtöttünk néhányat!
A Magyarországon őshonos és fokozottan védett vadmacskákra hívja fel a figyelmet a március 3-i vadvilág napja alkalmából a Pilisi Parkerdő.
Normális esetben a kölyökmacskák szeme sötétben (természetesen ráeső fényben!) kéken "világít" (tapetum lucidum), felnőtt cicánál ez zöldes-sárgás, hacsak nem kék színű a szeme, mert akkor piros. Bizonyos ritka betegségek módosíthatnak ezen. Úgyhogy ha később sincs változás, nézesse meg szakemberrel.
Néha elképesztő "okosságokat" képesek kitalálni egyes emberek, és sajnos ezeket a minden alapot nélkülöző butaságokat széles körben terjesztik is. Mindezt teszik a laikusok magabiztosságával... Ez akár "rendjén való" is lehetne a nagy számok tükrében, hiszen a deviáns megnyilvánulások az élet minden területén megjelennek. De nem kell őket követni. Ez azonos kategória azzal a gondolkodással, hogy némely szülök nem akarják engedni gyermekeiknek a védőoltás beadását, vagy - mint még szélsőségesebb eset - a "fényevő", aki éhhalálba küldte a feleségét és a gyerekeit "vallási" meggyőződésből. De tudnék mesélni olyan állattartókról is, akik vegetáriusnak akarták nevelni húsevő állataikat... Ma már jogszabály írja elő, hogy az állattartó KÖTELES gondoskodni állata megfelelő szintű állat-egészségügyi ellátásáról (ebbe beletartozik a védőoltások beadatása is). Ha ezt nem teszi, felelősségre vonható. Ha bizonytalan, ne laikusoktól, hanem szakemberektől kérjen tanácsot, azokra hallgasson. Jelen kérdésben az állatorvos a szakember. Az állatorvosok pedig - gondolom hozzám hasonlóan - azt javasolják, hogy az alapbetegségek ellen oltassa be az állatokat.
Az állatok is szépen alkalmazkodnak a változott helyzethez és megtanulnak a beteg lábbal élni, de hátrányt mindenképpen jelenthet a szabadban. Valószínűleg több veszélynek is ki van téve egy ilyen süni és a táplálékszerzés is mehet nehezebben ez a gyógyulás mértékétől is függ. Látatlanban nehéz biztosat mondani. Giliszta helyett lisztkukacot és gyászbogárlárvát kell neki adni azt nagyon szereti. Mindenképpen a szabadba lenne a helye ez így van, azonban keresni kellene egy másik állatorvost aki megnézni azt a lábat mi a helyzet vele. Esetleg felkeresni az állatkertet ahol van hozzá értő, és ha nem is lehet vissza engedni a fajtársaival élhetne. Azt javaslom ezt minél előbb meg kellene tenni, a téli álom előtt.
Felnőtt macskáknál - és kutyáknál is - a tej ivása gyakran okoz hasmenést, és ezt általában pont a laktóz okozza. Jó esély van rá, hogy a laktózmentes tej itatása megoldja a problémát, érdemes kipróbálni. Az anyamacskát egy kölyök szoptatása nem terheli meg túlzottan, főleg ha a takarmányozás kielégítő.
A gyógyuló, pörkösödő sebek viszketnek. Ezért vakarják azokat az állatok. A fül különösen érzékeny, az ott keletkező sebek fokozottan izgatják őket. A gyógyuló sebek kivakarását - különösen macskán - nem könnyű megakadályozni. A védőgallér alkalmazása eredményes lehet, de nem árt tudni, hogy azt a macskák sokkal rosszabbul viselik, mint a kutyák. Ráadásul addig, amíg viseli az állat a gallért, bent kell tartani, mert a gallér miatt a szabadban balesetet szenvedhet. Mindenesetre jó lenne az állatot állatorvosnak is megmutatni, mert a szakadozott szélű, vagy fertőzött sebek lassabban, rosszabbul gyógyulnak.