1926. Állatvédelmi járőrszolgálat indul Újpesten
Állatvédelmi járőrszolgálat indul a főváros IV. kerületében, a rendőrök és állatmentők a továbbiakban közösen ellenőrzik egyebek mellett a kutyafuttatókat és tanácsokat adnak az állattartóknak.
Állatvédelmi járőrszolgálat indul a főváros IV. kerületében, a rendőrök és állatmentők a továbbiakban közösen ellenőrzik egyebek mellett a kutyafuttatókat és tanácsokat adnak az állattartóknak.
Az eltűnt kutyák megtalálásában, az utcán talált kóbor ebek gazdájának mielőbbi értesítésében és új ebtulajdonosok és háziállataik egymásra találásában segít a V i g y é l H a z a A l a p í t v á n y és a Telenor által létrehozott új mobiltelefonos alkalmazás.
Január elsejétől minden négy hónapnál idősebb kutyába kötelező azonosító mikrochipet helyeztetni, amely révén azonosítható a kutya gazdája.
Királyi módra étkeznek a brit uralkodó kutyái is: napi menüjükön rendszeresen szerepel bélszín és csirkemell, amelyet egy udvari séf készít - legalábbis II. Erzsébet királynő egyik életrajzírója szerint.
Romániában megszavazta a parlament, hogy a hatóságok elaltathatják azokat kóbor kutyákat, amelyeket a begyűjtésüktől számított tizennégy napig nem fogadnak örökbe.
A behívás, ha idejében kezdik tanítani, egyszerű dolog. Persze mindez az ingerkörnyezettől függ. A lényeg, hogy kellőképpen tudjuk motiválni a kutyát. A tanítást nyugodt helyen, lehetőleg otthon kell elkezdeni. A lényeg, hogy amikor a kiskutya odajön hozzánk, jutalmazzuk meg és kössük hívószóhoz. Jutalomfalattal nagyszerűen lehet motiválni a kutyák többségét, ezzel könnyedén magunkhoz hívhatjuk és így a kutya hamar megtanulja, hogy a gazdihoz menni jó. Ha már otthon megbízhatóan odajön hozzánk, ha hívjuk, akkor nehezíthetünk a feladaton. Tudnunk kell, hogy a kutyák nehezen általánosítanak. Ezért más környezetben lehet, hogy újra kell tanítani a feladatot, de ez már gyorsabban fog menni. Próbáljunk minél több helyen gyakorolni, hogy a kutya hamar megértse, a behívás mindenhol behívás marad. Az első sétáknál a kiskutyák igen meglepődnek a rengeteg inger hatására, ezért rendszerint póráz nélkül is a gazdi közvetlen közelében maradnak, bármerre is menjen. Idővel felbátorodnak és elmennek messzebbre, de általában szemmel tartják a gazdit, nehogy elveszítsék szem elől. Azonban a legtöbb gazdi elkövet két óriási hibát. Egyik az, hogy ha a kutya nem jön vissza, akkor utána megy, így a kutya megszokja, hogy biztonságban van, a gazdi úgyis követi. A másik általános hiba, hogy ha vége a sétának, behívja, pórázra veszi és hazamennek. Így természetes, hogy a kutya megtanulja, hogy ha hívják, az a séta végét jelenti. Na de hogy is kerülhetjük ezt el? A válasz egyszerű: miközben a kutyák játszanak, gyakran hívjuk be, jutalmazzuk meg és engedjük vissza játszani. Esetleges büntetést is alkalmazhatunk, hogy ha a kutya nem akar visszajönni. De a büntetésnél is van alapszabály. A jutalmazás is és a büntetés is időhöz van kötve, így gyakorlatilag vagy a csíntett közben, vagy 1-2 másodpercen belül kell büntetnünk, másként a kutya képtelen lesz összekötni a két dolgot. Ebből látszik, hogy a behívás nem végrehajtását nem könnyű büntetni. Sok gazdánál lehet látni, hogy ha a kutya csak a sokadszori behívásra megy a gazdához, büntetést rónak a kutyára. Ilyenkor csak mi hisszük azt, hogy azért büntetünk, mert nem jött vissza, valójában azonban, a kutya szemszögéből azt büntetjük, hogy odament a gazdihoz. Sokszor előfordul, hogy a kutya után megy a gazdi, és ott akarja büntetni, azonban mielőtt odaérne a kutyához, az megfordul és elindul visszafelé. Ilyenkor már szintén nem büntethető! Ha a kutya makacsul nem akar bejönni, akkor nem találtuk meg a megfelelő motivációt (az ingerkörnyezethez kell megválasztani az adott jutalomfalatot,- van úgy, hogy otthon a táp is elég, míg a parkban a sült hús szükséges). A makacsul nem behívható kutyákat érdemes kutyaiskolába vinni, ahol egyéb behívási módszereket is tanítanak.
Normál körülmények között a mirigyek (mindkét ivarú állat esetében) könnyen ürülnek, gyulladás esetén azonban a mirigykivezető cső elzáródik, ami megakadályozza az ürülést, és a váladék további termelődése következtében a betegség csak súlyosbodik. Nem ritkán tályog alakul ki, ami ki is fakadhat. Enyhébb esetben a mirigyváladék manuális kiürítésével, antibiotikumokkal, gyulladáscsökkentővel a gyulladás megszüntethető. Szükség esetén a mirigytasakok fertőtlenítőszeres öblítése, gyógyszeres feltöltése is jó hatású lehet. Súlyos (krónikus) esetben szóba jöhet a végleges (műtéti) megoldás. De minden esetben ajánlatos megmutatni az állatot a kezelő állatorvosnak, aki a betegség súlyosságának megfelelően fogja kezelni az állatot. Aki mélyebben belemerülne a bűzmirigy-témába, annak összefoglaltuk a tudnivalókat, az alábbi kapcsolt cikkben olvashatja a részleteket.
A műtétek kb. 12 órás koplalás előzi meg. Az operáció után az állat hazavihető amint elkezd ébredni és az alapreflexek visszatérnek (ezt mi állatorvosok döntjük el). A műtét után 1-2 napig szükség lehet fájdalomcsillapításra, fontos továbbá a műtéti seb védelme (gallér, ruha stb.). A varratokat 14 nappal a műtét után távolítjuk el.
Sajnos túl kevés az információ a kutyusról, hogy korrekt segítséget tudjak nyújtani. Az indokolatlan agressziónak számtalan oka lehet, fájdalomtünet, neurózis, hipertónia, kóros személyiségzavar, latens epilepszia. A pontos diagnózis felállításhoz első lépésben a belgyógyászati betegségeket kell kizárni , valamint a személyiség szerkezet pontos meghatározását, kóros vagy normál. Fokozódnak az agresszív megnyilvánulások vagy stagnálnak.,a kóros magatartás provokáló körülményeit. Ezen ismeretek hiányában, csak azt látom hogy nagyon rossz irányba mennek a dolgok, hiszen egy 1,5 éves kutyának még érésben van az idegrendszere, gyorsan kéne közbelépni gyógyszeresen.
A leírása alapján valószínűleg valóban allergiás hátterű bőrtünetekről van szó, emellett szól az is hogy a bőrtünetek javulásával, a kötőhártya gyulladás is gyógyult. Ha valóban meg akarjuk tudni hogy mire allergiás a kutya, magyar illetve német laboratórium ezt vérből meg tudja mondani. Mivel az állatorvosa csikehús allergiára gyanakodott, ezért bárányos tápra állította át ez önmagában is a helyes diagnózis mellett szól. Mivel a fajta hajlamos többféle allergén okozta bőrbetegségre a tenyésztésbe állítás és a kutyus gyógyulása érdekében érdemes lenne a vérvizsgálatot elvégeztetni. Az allergia nem öröklődik csak az allergiára való hajlam, és az sem biztos hogy az utódai ezt örökölni fogják, emiatt nyugodtan tenyésztésbe lehet állítani. Az allergiás bőrtünetek kialakulásához, minden esetben többször kell az allergénnel találkozni az immunrendszernek és ezt követően jelentkeznek a tüntetek.Véleményem szerint azt a tápot kell eteni ami mellett nem vakaródzik, akármennyibe kerül.