26. Gömbhal
A gömbhal, japánul fugu, az ázsiai országokban méregdrága ínyencfalatnak számít, bátorságát és elszántságát bizonyítja annak, aki el meri fogyasztani. Sokkal izgalmasabb, mint az orosz rulett.
A gömbhal, japánul fugu, az ázsiai országokban méregdrága ínyencfalatnak számít, bátorságát és elszántságát bizonyítja annak, aki el meri fogyasztani. Sokkal izgalmasabb, mint az orosz rulett.
Akinek akváriuma van, annak algája is van... Az algák elcsúfíthatják, sőt tönkretehetik az akváriumot. Szerencsére nem kell mindig vegyszereznünk, van néhány trükk, amelyet bevethetünk ellenük.
A felelőtlen szaporításnak is "köszönhetően" egyre több epilepsziás kutya születik. De nem minden roham utal epilepsziára! A mérgezéses esetek kapcsán is jelentkeznek rohamok! Milyen tünetekre, jelekre figyeljünk? Dr. Kiss Gabriella állatorvos megosztotta velünk tapasztalatait.
Az ormányos medve nem szereti a ketrecet, általában pórázon tartják, mint a kutyákat. Igénytelen, mindenevő, egyedül a hálóhelyére kényes. Alapvetően nyugis állat, a baromfiudvart sem kell tőle félteni.
Hüllőtartók, irány a kert! Hobbiállatunk változatos étrendje érdekében mindenféle érdekes (és ízletes) rovart és puhatestűt összefogdoshatunk.
Valószínűleg a nem megfelelő étrend lehet a hasmenés oka. A táplálékát kéne felülvizsgálni! Ha vízi teknős, akkor nagyon fontos, hogy a táplálékának a 80 %-a hal legyen és a maradék 20 %-ban adhatunk: fagyasztott csigát, néha szopós egeret, lisztkukacot (ezt módjával), pulyka, csirke hús csíkokat. A vízi teknősök a növényi eredetű táplálékot is nagyon szeretik, ez lehet saláta és egyéb vizi növény. Ezek mellet adhat még a kereskedésekben kapható, különböző szárított táplálékot is. A szárazföldi teknősöknél: saláta, paradicsom, dinnye, néha gyümölcs, de a kertben a legjobb tartani, hadd´ legeljen füvet és egyéb különböző növényeket. A problémára megoldás lehet a táplálékba kevert széntabletta, de az alma és a banán is enyhíti a tüneteket. A szén biológiailag is "átszűri" az emésztőrendszert. Az étrendre nagyon oda kell figyelni, megtalálni a vitamin és tápanyag-utánpótlás egészséges egyensúlyát. Ha a tünet nem enyhül egy-két héten belül, -a széntabletta ellenére- akkor azonnal állatorvoshoz kell vinni a teknőst!
Az almacsiga legfeljebb az elpusztult halak teteméből eszik - ahogy szinte az összes hal. A felsorolt halak alapján egy nagyon vegyesen és nem igazán jól társított akváriummal állunk szemben, ha ez kis helyen magas darabszám mellett van, akkor önmagában a stressz is végezhetett a hallal vagy halakkal (azt sajnos nem írta meg, hogy milyen és mennyi hal pusztult és tűnt el), Ha semmit nem talált a hal maradványaiból, akkor az akvárium környékén is érdemes lehet alaposabban körülnézni... A felsorolt halak közül egyébként a xifók és a szumátrai díszmárnák hajlamosak a csipkelődésre illetve egyes algaevő-fajok is ilyen méretben agresszívak lehetnek, azonban ha ezek miatt pusztul el egy hal annak előjele szokott lenni, a csipkedett halon látszik a szakadozott úszó illetve, hogy bújkál, a csipkelődős halak is inkább a stressz által, mint fizikailag végezhetnek egy hallal, ezért is nagyon fontos a megfelelő társítás és az akvárium lakóinak egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni.
A szárazföldi remeterák növényevő. Étrendjét saláta, gyümölcsök, illetve szárított kukacok alkotják. Szinte minden gyümölcsöt megesznek, de ez nem olyan látványos, nem kell megijedni, ha nem látjuk őket enni. Aljzatnak a madárhomok a legjobb. A durvább szemcséjű kvarchomok könnyen felsértheti őket. A terráriumban legyen mindig egy nedvesebben tartott rész, ahová el tudják magukat ásni! Ez a vedléskor is nagyon fontos, mert ha nincs nedves hely, akkor könnyen kiszáradhatnak és elpusztulnak! Ez lehet kókuszrost, vagy föld. Legyen mindig egy tálkában víz, de úgy, hogy ne lepje el őket! Könnyen megfulladhatnak, mert nem tudnak úszni. Ha van rá módja, akkor a kereskedésekben kapható tengeri sóval készítsen nekik egy kis sós vizet, ebből nagyon szeretnek ételt eszegetni. A víz-só koncentrációra oda kell figyelni! Kb. 35 grammot kell literenként elkeverni, ez 26 C-on 1,023-as szűrűségnek felel meg. Ez kb 35 ezrelékes szalinitás. A terráriumban legyen búvóhely és nagyon fontos még hasonló méretű csigaházak is, mert ha költöznek és nincs hová, akkor elpusztulnak. A rákokat hetente néhány alkalommal mártsa bele sós vízbe, mert ezzel tisztítja őket! A tartásuknál a legjobb, ha csapatosan helyezi el őket, 2-8-as egyed számban. Tartásukhoz, a 25-30 C-fokos hőmérséklet és 60-80 %-os páratartalom a megfelelő. Ezek a rákok, -mint minden rák- külső páncéllal rendelkeznek, ami nem tud velük nőni, ezért rendszeresen vedlenek. A vedlésük intenzitását a táplálék mennyisége befolyásolja Az élettartamáról nincs információm, de a folyami rákok 20-30 évig, a tengeri rákok ennél tovább is élnek! Szerintem fogságban hosszú életű fajról van szó! A nemüket könnyen meg lehet nézni, mert a hátára fordított hím ráknak nagyon jól lehet látni a párzószervét, de ők a ház biztonságában élnek, ezért ne próbálkozzon vele!
Gondolom azonos fajú teknősökről van szó, bár ez nem derül ki biztosan. Valószínűleg a nagyobb teknősök elnyomják a kisebbeket és emiatt nem hajlandók enni. Sajnos a kis teknősök korábbi tartási / etetési körülményei sem ismertek . A marhaszív és a szárított rák nem megfelelő teknőseleség. Fagyasztott vagy élő kis hal, csigák, giliszta, stb. az ideális eleség számukra. Ha ennyire gyenge a kis teknős, mindenképp külön kellene elhelyezni, még ha átmenetileg is. Javasolt továbbá hozzáértő állatorvosnak megmutatni, aki segíteni tud a kis teknős felerősítésében.
A méhgarnélára a google kereső egyetlen találatot adott, egy Sera-füzetre mutató hivatkozást... Az ott talált információk alapján kiderül, hogy Caridina cf. cantonensis az említett garnéla, amit magyarul Crystal Red garnélának hívunk, az angol változatnak megfelelően. Viszonylag elterjedt faj, ha körbekérdez pár kereskedésben, biztosan lesz olyan hely, ahol fognak tudni rendelni, de alapvetően magas ára miatt nem nagyon tartanak a kereskedések (itthon nagyon kevesen foglalkoznak vele, egyes akvarista oldalakon esetleg találhat olyat akinek van, de kiadó példányok csak ritkán vannak). Sulawesi csigával kapcsolatban hasonlókat tudnék mondani, itthon az első (és lehet, hogy eddig egyetlen) tenyésztője Zsadányi Ágnes (CsigaFan), talán ő tud segíteni és nem veszi zokon, ha kap egy e-mailt a témában :).