3516. Demény, a kötsög: egy magyar kutyainfluenszer nem mindennapi élete
Január 28-án el kellett altatni Deményt, a kötsög vizslát, aki az ország egyik első kutyainfluenszere volt.
Január 28-án el kellett altatni Deményt, a kötsög vizslát, aki az ország egyik első kutyainfluenszere volt.
Az éjszaka sötétje, az autó fényszóróinak vakító fénye és a gyorsan változó forgalom mind-mind növeli az állatok számára a veszélyt. Az állatok érzékszervei nem mindig képesek megbirkózni ezekkel a körülményekkel.
A kutyák természetüknél fogva hűséges társak, de bizonyos fajták különösen erősen kötődnek gazdájukhoz. Mutatjuk melyek ezek!
A búvárszivattyúk évtizedek óta megbízható társai mind a háztartásoknak, mind az iparnak; de vajon meddig számíthatunk rájuk? Ez az a kérdés, amely gyakran felvetődik, főleg, ha hosszú távú befektetésről beszélünk.
Az ipari folyamatok energiafogyasztása meghatározó szerepet játszik a globális energiafelhasználásban. Bizonyos iparágak ökológiai lábnyoma meglehetősen magas, így az energiahatékonyság javításával nemcsak a költségek csökkenthetők, de hozzájárulhatunk a fenntartható fejlődéshez is.
A parvo vírus emberre teljesen ártalmatlan!
A jelenleg forgalomban lévő myxomatosis vakcinák sajnos nem elölt, csak gyengített vírust tartalmaznak, ezért előfordulhatnak oltási reakciók azokon az állatokon, amelyek immunrendszere valamiért meggyengült. Így a gyengített vírus is a myxomatosis tüneteit okozza (csomók a bőrben, pörkök a fülön). Ezek a tünetek általában néhány napon belül elmúlnak. Esetlegesen az is elképzelhető, hogy a nyuszi az oltás előtt fertőződött myxomatosissal, és az oltást a lappangási időben (a fertőződés és a betegség kitörése közti időben) kapta. Ilyenkor a megbetegedés az oltástól független, és sajnos nem is véd ellene a vakcina.
A mongol futóegerek "sajnos" nagyon aktív állatok. Óriási mozgásigényük van, melyet a ketrec vagy terrárium átrendezésével, ásással, kaparással vezetnek le. Természetes élőhelyükön földalatti járatrendszerekben élnek, így a ketrecben is létfontosságúak számukra a búvóhelyek. Azt javaslom, helyezzen be a terráriumba wc-papír gurigákat, félbevágott kókuszdiót vagy egyik oldalán kitört, lefordított virágcserepet. Ezek a tereptárgyak nem csak menedéket jelentenek az állatoknak, hanem ingergazdag környezetet is, így a hímnek is lehetősége lesz félrehúzódni az aktívabb nőstény elől. Egy külföldi szakirodalom szerint (http://home.wtal.de/ehr/gerbils/behavior.htm) a búvóhely és járatok nélküli terráriumban született állatoknál gyakran előfordul sztereotíp, vagyis kényszeres ásás, kaparás. Lehetségesnek tartom, hogy az Ön nőstény futóegerével is ez a helyzet. Ebben az esetben is azt javaslom, próbálja meg a ketrecet az állatok számára érdekesebbé, jobban kihasználhatóvá tenni pl. gurigákkal, rágcsálható fadarabokkal, búvóhelyekkel.
Jó előre el kell készíteni egy akkora elletőládát, amiben kényelmesen elfér a kutyus oldalára fekve, mondjuk kétszer. Így az ellésre megszokja és megszereti a helyét. Alomanyagnak a legjobb a papírvatta vagy tiszta rongyok. Sokan használnak újságpapírt is, de én nem szeretem (az ólomtartalma miatt...).
Egyik madár sem szereti, ha megfogják! Még a kézzel nevelt, szelíd nagypapagájok nagy része is megszeppen, ha kézbe veszik. (Az természetesen más, ha ő lép rá a kezünkre, vagy az ujjunkra.) Ha a kismadár a vállára száll és ott tollászkodik, akkor meg kell elégednie ennyivel. Ne riassza el azzal, hogy meg akarja fogni. Ha erőszakosan közeledik a madár felé, akkor elveszíti a bizalmát és a korábbi szelídsége is "elveszhet".