41. Két nem mindennapi csibe a Fővárosi Állat- és Növénykertben
Két emu csibe kelt ki a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az apróságok tíz napja látták meg a napvilágot.
Két emu csibe kelt ki a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az apróságok tíz napja látták meg a napvilágot.
"Sok esetben kézzel nevelt, szelíd állatok esnek áldozatul, akiknek esélyük sincs ebben a kegyetlen küzdelemben. Meddig tűrjük a legális állatviadalokat? Mikor mondunk megálljt a tömeges, hidegvérű kínzásoknak és gyilkolásoknak?" A Noé Állatotthon Alapítvány az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünknek.
Nem mindennapi szökevény bujkált a betondzsungelben a nyíregyházi hajnal leple alatt. Egy kenguru lépett meg a Nyíregyházi Állatparkból, a szökellő szökevényt először egy autós pillantotta meg a Sóstói úti felüljárón, hajnal egy körül.
A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult.
A tojásokból 36 nap után bújtak ki a fészekhagyó fiókák, akik jelenleg a madárházban nevelkednek. Ha elérik az egyméteres magasságot, csatlakozni fognak az ivarérett állatok csapatához - közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park osztályvezetője.
Ha az ilyen bőrgyulladás fertőző oktanú lenne, akkor már több társán is jelentkezett volna hasonló tünet. Lehet, hogy ő a gyenge a csapatban, és többiek őt verik. Biztonság kedvéért érdemes lenne elkülöníteni, és kezelni - ez utóbbit azonban állatorvosával egyeztetve.
Ha máshogy nem oldható meg, akkor vágjon le belőle. Visszanő, de lassan. Egyébként ez ügyben, azt javasolnám, keressen fel olyan tenyésztőket, akik már régóta foglalkoznak selyemkakassal. A több gyakorlati tapasztalat miatt szerintem ők mindenben pontosabb választ fognak Önnek adni.
Antibiotikumos kezelést semmiképp nem ajánlok! A képeken látható két rózsásfejű törpepapagáj (lutínó és tarka) egyikének tollhiánya tolltépés következménye. Okozhatja ásványanyag (kalcium, foszfor) hiány, de valószínűbb, hogy pótcselekvés. Az agapornisok fészküket rendszeresen rendezgetik, hordják bele a fészekanyagot, faágakat tépnek rostokra. Ha nincs mit rágniuk, a fészekbe hordaniuk, akkor könnyen előfordul, hogy saját tollaikat kezdik kiszedegetni. Fűzfagally, kisebb puhafadarabok biztosításával ez a szokás néha megszüntethető, de sok esetben rögzült, vagy visszatérő.
Az ilyen típusú baromfiknál a gyors csontnövekedés miatt jellemzően előjöhet a kalciumhiány. A leírt eleségek, kiegészítők etetése ellenére is úgy vélem, erről lehet szó. Javaslom állatorvos felkeresését, aki eldönti, kalciuminjekcióval, vagy antibiotikummal kezelendő a probléma.
A fejrázást okozhatja ornitózis (Chlamidia psittaci), vagy vírus fertőzés, netán atkafertőzés is. Elsőként érdemes egy prevenciós élősködőmentesítést alkalmazni (pl. Ivermectin az állatokra, Neostomosan permetezés a környezetre), majd, ha ez nem hoz eredményt, akkor egy széles spektrumú antibiotikum kezelésre lesz szükség. Vérvizsgálatból lehetne a legkönnyebben beazonosítani a kórokozót.