3446. A csempefúrással járó feladatoktól sem kell félni
Az, hogy milyen környezetben éljük a mindennapokat, rengeteget befolyásol a hangulatunkon, általános közérzetünkön: ez igaz természeti értelemben és az otthonunkra gondolva is.
Az, hogy milyen környezetben éljük a mindennapokat, rengeteget befolyásol a hangulatunkon, általános közérzetünkön: ez igaz természeti értelemben és az otthonunkra gondolva is.
Az egyre melegebbnek tűnő nyarakon kardinális kérdéssé válik külső élettereink árnyékolása. Különféle napellenzőkkel könnyedén megoldhatjuk az ebből adódó kellemetlenségeket. Az állítható szerkezetek bármely területen eredményre vezetnek.
A mai ingatlanárak mellett kevesen akadnak olyanok, akik nem keresgélik azokat a lehetőségeket, amelyeknél az ár-érték kiegyenlítettebbnek tűnik, illetve nem tartozik számunkra az elérhetetlen vágyálom kategóriába.
Itthon a hajózás, csónakázás szezonális tevékenység, hiszen az éghajlat általában nem teszi lehetővé, hogy a téli hónapokban vízre szálljunk. Különösen igaz ez extrém időjárási körülmények között, amikor állóvizeink befagynak. De ha enyhébb is a tél, a rövid nappalok, a hideg szél és a kevés napsütéses óra nem hivogató.
Október 5-től indul a repülőgépes rókavakcinázás az ország keleti és déli vármegyéiben, ezzel párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.
A parvo vírus emberre teljesen ártalmatlan!
A jelenleg forgalomban lévő myxomatosis vakcinák sajnos nem elölt, csak gyengített vírust tartalmaznak, ezért előfordulhatnak oltási reakciók azokon az állatokon, amelyek immunrendszere valamiért meggyengült. Így a gyengített vírus is a myxomatosis tüneteit okozza (csomók a bőrben, pörkök a fülön). Ezek a tünetek általában néhány napon belül elmúlnak. Esetlegesen az is elképzelhető, hogy a nyuszi az oltás előtt fertőződött myxomatosissal, és az oltást a lappangási időben (a fertőződés és a betegség kitörése közti időben) kapta. Ilyenkor a megbetegedés az oltástól független, és sajnos nem is véd ellene a vakcina.
A mongol futóegerek "sajnos" nagyon aktív állatok. Óriási mozgásigényük van, melyet a ketrec vagy terrárium átrendezésével, ásással, kaparással vezetnek le. Természetes élőhelyükön földalatti járatrendszerekben élnek, így a ketrecben is létfontosságúak számukra a búvóhelyek. Azt javaslom, helyezzen be a terráriumba wc-papír gurigákat, félbevágott kókuszdiót vagy egyik oldalán kitört, lefordított virágcserepet. Ezek a tereptárgyak nem csak menedéket jelentenek az állatoknak, hanem ingergazdag környezetet is, így a hímnek is lehetősége lesz félrehúzódni az aktívabb nőstény elől. Egy külföldi szakirodalom szerint (http://home.wtal.de/ehr/gerbils/behavior.htm) a búvóhely és járatok nélküli terráriumban született állatoknál gyakran előfordul sztereotíp, vagyis kényszeres ásás, kaparás. Lehetségesnek tartom, hogy az Ön nőstény futóegerével is ez a helyzet. Ebben az esetben is azt javaslom, próbálja meg a ketrecet az állatok számára érdekesebbé, jobban kihasználhatóvá tenni pl. gurigákkal, rágcsálható fadarabokkal, búvóhelyekkel.
Jó előre el kell készíteni egy akkora elletőládát, amiben kényelmesen elfér a kutyus oldalára fekve, mondjuk kétszer. Így az ellésre megszokja és megszereti a helyét. Alomanyagnak a legjobb a papírvatta vagy tiszta rongyok. Sokan használnak újságpapírt is, de én nem szeretem (az ólomtartalma miatt...).
Egyik madár sem szereti, ha megfogják! Még a kézzel nevelt, szelíd nagypapagájok nagy része is megszeppen, ha kézbe veszik. (Az természetesen más, ha ő lép rá a kezünkre, vagy az ujjunkra.) Ha a kismadár a vállára száll és ott tollászkodik, akkor meg kell elégednie ennyivel. Ne riassza el azzal, hogy meg akarja fogni. Ha erőszakosan közeledik a madár felé, akkor elveszíti a bizalmát és a korábbi szelídsége is "elveszhet".